Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-02-02 / 5. szám
10. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ A LÉLEK - MÉRHETŐ írta: KALLÓS FERENC Dr. Stovell hires természettudós ateistának vallotta magát. Főleg az atomkutatás terén folytatott eredményes munkát, de a természet egyéb titkainak a feltárásán is fáradozott. Természetkutatása során számos felfedezést tett, egyik felfedezése azonban a hires tudós gondolkozását teljesen megváltoztatta, őmaga ezt mondja el erről: — Egész életemben meggyőződött ateista voltam és Istentől azt tartottam, hogy hiszékeny lelkek fantázia-szüleménye. Az emberi agy működésével kapcsolatos kutatásaim során azonban meglepő felfedezést tettem. Megállapítottam, hogy az egyik funkciója egy rádióállomás működésével azonos, amennyiben elektronikus hullámokat sugároz ki és fog fel. Több munkatársammal megvizsgáltam ezeknek a hullámoknak a hosszát és ennek során megállapítottuk, hogy különböző hosszúságú hullámok egész rajáról van szó, és ezek egymástól élesen elhatárolhatók. — Ez a megfigyelésem arra serkentett, hogy kísérletet tegyünk haldokló emberek agyával... Érdekelt ugyanis, hogy haldoklás közben mi megy végbe az emberi agyban. EnT- alkalmunk nyílt egy hivő asszony eseténél. A haldokló nő mit sem st?í§JÍ a kísérlet céljából a szomszéd szobában felállított készülékről. Négy kiváló tudós társam tartózkodott ott velem, és mindnyájan izgatottan lestük a kísérlet kimenetelét. Hangsúlyoznom kell, hogy mind az öten ateisták voltunk, énmagam a leghatározottabban. A felállított készülék a haldokló személy gondolatainak erősségét jegyezte fel. A készülék úgy volt szerkesztve, hogy a számlapja nyugalmi állapotban nullát mutatott, és a mutató kilengéséhez szükséges tér a skálalapon plusz 500 foktól mínusz 500-ig volt beosztva. Egyizben ezzel a készülékkel az ország egyik nagy rádióállomásának a kisugárzó erejét vizsgáltuk. A készülék mutatója akkor kilenc fokot jelzett. Amikor a szomszéd helyiségben fekvő asszony a halál közelségét érezte, Istent magasztaló hálaimába fogott. Arra kérte Istent, hogy fogadja kegyelmébe a Krisztus érdeméért és bocsássa meg bűneit a golgotái kereszten érte is folyt drága vérért. Az asszonynál a halálfélellemnek a nyoma sem volt észlelhető és minden szavából kiérezhető volt: mennyire örül annak, hogy most egy jobb hazába költözhet. Mi, ateisták annyira megrendültünk ezen, hogy egészen megfeledkeztünk a felállított készülékről. Be kell vallanom, hogy a szemünk könnybe lábadt. A készülék csengője riasztott fel. Amikor a számlapra tekintettünk, szinte nem hittünk a szemünknek: a mutató a skála jobb oldalára kilendülve, plusz 500 fokot mutatott. Nyilván azért csak ennyit, mert többet tudott mérni a készülék. Elképedve néztünk egymásra. Az emberiség történetében első ízben sikerült egy hivő ember imája hatásának elektronikus műszerrel való megmérése, és most kiderült, hogy az ima kisugárzó ereje legalább (amennyire meg tudtuk mérni) ötvenötször erősebb volt, mint egy nagy rádióállomás hullámainak az erőssége. Ennek a tapasztalatnak hatása alatt az ateista világnézetem megrendült. Egy idő múlva elhatároztuk, hogy ezt a kísérletünket egy másik haldoklóval, akikről tudtuk, hogy istentagadó, megismételjük. Készülékünket ismét felállítottuk a szomszéd helyiségben és a ápolónőt arra kértük, hogy ereszkedjen beszélgetésbe az ápolójával. Amikor a beteg az Isten és az emberek ellen élesen kifakadt, a készülék mutatója a számlap baloldalára lendült ki, és amikor átkozódásba fogott és istenkáromló, becsmérlő szavakat használt, megszólalt a készülék csengője. A számlap mutatója mínusz 500 fokot mutatott — mivel többet mutatni készülékünkön nem tudott. Ilymódon a gonosz indulat és átkozódás ereje is feljegyezhetőnek bizonyult. A tudományos pontossággal végrehajtott két kísérlet eredménye engem komoly megfontolásra késztetett. Feltettem a kérdést: ha egyrészt a nemes indulat és a hitből származó ima, másrészt pedig az Ha az 1945 utáni film-körképbe megpróbáljuk beilleszteni a magyar figurákat, figyelembe kell venni a sokféle motívumot, amit csak hosszabb tanulmányban lehetne elemezni. Ennek az Írásomnak az a feladata, hogy szintézist nyújtva érzékeltessem: hány ország nemzeti filmművészetét gazdagítják a magyarok, szerte a nagyvilágban. Magyar például Hollywoodban Tony Curtis, a „Minden lében két kanál” tv sorozat kedves, szeleburdi, de talpraesett Dannyje, a „Trapézában Gina Lollobrigidával, „A megbilincseltek”-ben a néger Sidney Poitier-vel játszott együtt, ő már idekint, New Yorkban született, de előszeretettel hangoztatja magyar származását. Ugyancsak honfitárs — a szülők révén — a közkedvelt Columbo hadnagy, vagyis Peter Falk, és akiről angol neve miatt talán senki sem gondolná: Cornel Wilde színész-rendező. 1938-tól Hollywoodban folytatta rendezői munkásságát Székely István. Az első magyar hangosfilm, a „Hyppolit a lakáj” hajdani készítője Steve Sekely lett. Alakja a filmstúdiókban a tv műtermekben egyaránt jólismert. Készített Londonban scifit, vagyis tudományos-fantasztikus filmet 1962-ben. „A triffidek napja” címmel, és ami ritkaság, 1972-ben, 38 évi távoliét után Magyarországon vendégszerepelve elkészítette Szép Ernő „Lila akácok” című érzelmes szerelmi regényének második, jobb filmváltozatát. Benedek László, a szilágysomlyói származású magyar producer Joe Pastemak jóvoltából lett vágó és asszisztens az Universalnál. Rendezőként egyik legkiemelkedőbb munkája „Az ügynök halála”, mely Arthur Miller drámája alapján készült. Az 1959-ben elhunyt Charles Vidor -mint Székely és Benedek is - a német fővárosban ismerkedett meg a szakma alapjaival és forgatóember mélyéből kisugárzó gonosz indulat hullámereje a tudomány eszközeivel mérhető, vajon akkor Istennek nem volna módjában betekintést nyerni gondolatvilágunkba? Nem szerezhet-e tudomást az agyunk működésével kapcsolatos nemes érzésekről, vagy gonosz indulatokról? Megfontolásom végkövetkeztetésének súlyától ateista világnézetem teljesen összeroppant. Mint becsületes tudós, nem vonhattam kétségbe a kísérleteim folytán felfedezett igazságot. Ez az átállásom, amelyet a Szentirás megtérésnek nevez: 1975 julius 12-én történt. Ettől a naptól fogva hivő keresztény vagyok, aki az Ur Jézust személyes Megváltójának tekinti, hiszi és vallja. Idáig szól dr. Stovell természetbúvár és bizonyságtétele. Krisztus kijelentése: „Én vagyok az ut” örök igazság. Erre az útra sokféle irányból sokféle ösvény vezet. Dr. Stovellt a tudományos kutatás egy ösvénye vezette Krisztushoz. Elektronikus eszközökkel végrehajtott kísérletei azt igazolják, amit a zsoltáriró már 3000 évvel ezelőtt állított: „Aki a fület teremtette, vajon nem hall-e? Ő, aki az embert tudományokra tanítja, az Ur, tudja az emberek gondolatait.” könyv-iróból lett rendező. Két legrangosabb sikere, a Cover Girl és a Gilda a 40-es években a korszak szexszimbólumának, Rita Hayworthnek a nevéhez fűződik. George Pál, vagy Pál György egy rajzfilmgyár tulajdonosa. Bábfilmkészitési eljárásáért 1943-ban különleges Oscar-dijjal jutalmazták. 1950-ben ő forgatta a „Rendeltetési hely: a Hold” című tudományos-fantasztikus produkciót és tiz év múltán Wells regényének, „Az időgép”-nek a feldolgozását. Foglalkoztatott alkotó volt még Tóth Endre és Máté Rudolf is, kivált az 50-es években. Az operatőrök között legnevezetesebb magyarok az idősebb nemzedékhez tartozó, Oscar-dijas Ernst László, és két fiatal, az uj amerikai filmművészet jelentős egyéniségei, Kovács László a „Gondtalan motorosok” és Vilmos Zsigmond a „Madárijesztő” című alkotásaikkal kitűnve. Kubában a legismertebb „kameraman” Jorge Hajdú, Zomborban született és 1923-ban, kétéves korában került ki szüleivel Havannába. A rövid produkciók mestereként tért át később a hosszabb játékfilmekre. Mexikói sztár Kitty de Hoyos, vagyis Hoyos Katica. Brazíliában a hangosfilm egyik úttörője Adalberto Kémény, azaz Kemény Albert, valamint a 30—40-es évek két kiváló operatőrje: Icsey Rezső és az „Emberek a havason” csodálatos felvételeinek készítője, Fekete Ferenc dolgozik. Kanadában Vámos Tamás, Izraelben a Ludas Matyi hajdani humoristája, Kishont Ferenc nyergeit át Efraim Kishont néven a filmírói, majd a rendezői szakra. És ha már az „Emberek a havason”-t említettem, szólnom kell annak az Ausztráliában élő alkotójáról, Szőts Istvánról is, aki mostanában ott rövidfilmeket készít. Nyugat-Németország filmtörténetébe egész sor magyar rendező irta be nevét: Ráthonyi Ákos, az aradi születésű Géza von Ciffra, a néma korszakban (Folytatás a 11. oldalon) MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN MAGYAR FILMESEK ... • -— írta: PÉTER IMRE
