Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-04-27 / 17. szám
MAGYAR HÍRADÓ LONDONI LEVÉL KÉT MAGYAR FILMRŐL írta: KUTASI KOVÁCS LAJOS Kutsai Kovács Lajos A londoni televízió egyik állomása hosszú heteken keresztül különböző európai országok filmjeit mutatta be. Ebben a sorozatban láttam Mészáros Márta „Örökbefogadás” című filmjét, melyet valamilyen fesztiválon díjjal tüntettek ki. Régi tapasztalatom, hogy az efféle díjazások se az irodalomban, se a művészetben, se a filmvilágban nem jelentik azt, hogy a díjazott mű valóban kiemelkedő alkotás vagy pláne remekmű. Az „Örökbefogadás” e az! Sőt! f A film meséje roppant egyszerű. Középkorú magányos nő egyre jobban érzi, hogy a múló 'ekkel egyedül marad. Gyereket szeretne, ám a .^cretője, aki családos ember, visszahőköl a idol attól és szakit vele. Közben a véletlen összehozza egy javítóintézetből megszökött kamaszlánnyal, akinek átengedi egyik szobáját légyottokra suhanc szeretőjével. Buzgó, anyás igyekezettel kiharcolja a két vadóc szemmel láthatóan rosszul induló házasságát, ő pedig örökbe fogad egy apróságot, hogy felnevelje. Nem nagy történet, de ettől a film még remekmű is lehetne. Hogy nagy alkotás szülessék, ahhoz nem kell különösebb történet. Számtalan példa van erre. Ám az „örökbefogadás”-ról semmiképp nem lehet elmondani, hogy „remekműnek” sikeredett. A rendező gondosan ügyelt arra, hogy a filmnek ne legyen egyetlen olyan szereplője se, aki iránt némi rokonszenvet is érezhetnénk. Konok, faarcu, mosolytalan, hosszuakat hallgató, tőmondatokban beszélő primitív figurákat rángat elő, akiknek problémáit közönnyel figyeljük. Az érzékek bizsergetésére szolgáló meztelenségek inkább izlésteenek, mint érdekesek. Az operatőr se nyújt semmit a színészek nem tudják emberivé tenni a hamis és ires figurákat. Berek Kati művészetét, nagyszerű versmondá-át, mély drámaiságát tíz évvel ezelőtt csodáltam neg Sáo Paulóban. Ebben a filmben nincs egy .neleg, őszinte emberi hangja. A kamaszlány szerepében a fiatal színésznő oly jelentéktelen, hogy .levét is felesleges megjegyezni. Mostanában elég sok rossz filmet láttam. Mondhatnám úgy is, hogy akad néha egy-egy jó film is. De hogy a mai magyar filmgyártásnak éppen ezt a kiábrándítóan silány, s a magyar valóságot meghamisító „alkotását” mutatta be a londoni tv, az sajnálatos. Egyetlen reményem, hogy az első tiz-tizenöt perc után az igényesebb nézők átkapcsoltak egy másik állomásra, s nem Mészáros Márta „alkotásán” bosszankodtak... Pedig lehetett volna Londonba hozni jó magyar filmet is! A másik magyar filmet Budapesten láttam, ireg, zsúfolt, szűk kis moziban, a Rákóczi utón. ,Egy erkölcsös éjszaka”. Hunyady Sándor kis remekének, a „Vöröslámpás ház"-nak filmváltozaía. Hunyadi Sándor meséje is ragyogó, szellemes, igazi irói munka. Boldog békében, az első világháború előtt játszódik le, amikor Kolozsvár még csak egyértelműen — Kolozsvár volt. Egy fiatal, bohém, kedves, vékonypénzű jogászgyerek beköltözik az egyik kolozsvári bordélyba, ahol kedveli a Madame, szeretik a lányok és ahol szószerint — „mindent megkap”. Egy napon azonban megérkezik a vidéki mama, akinek nem szabad megtudnia, miféle házban lakik a fia. S a bordély varázsütésre átalakul: mintha leánynevelő intézet lenne, jólnevelt, szerény, erkölcsös lánykákkal, szigorú felügyelőnővel. Az éjszakai „forgalom” azonban nem áll meg s végül is a mama megsejt valamit az igazságból... Nagyobb baj azért nem történik. Ragyogó film, nagyszerű színészekkel, művészi fényképezéssel, hangulat-teremtő erővel, a magyar cidék jellegzetes figuráival, a cigányos-kártyás dzsentritől az atillás tisztig, a pénzét csizmájában tartó kupectől a bohém újságíróig és a púpos zongoristáig, mindenki hiteles. A mamát a nagyszerű Makkay Margit játsza, a Madamet a TÉRJ KI FIAM térj ki az utómból mennék még egy kurta darabot A nap is fenn van még a nap is fenn van még Térj ki fiam térj ki az utómból mennék még egy kurta darabot Éjszakát se láttam gyönyörűbbet ennél Térj ki fiam térj ki az utómból mennék még egy kurta darabot A kársak is hívnak a házak a kársak Térj ki fiam térj ki az utómból mennék még egy kurta darabot Illatukat érzed illatukat érzed Térj ki fiam térj ki az utómból mennék még egy kurta darabot Fárad már a Iában pezseg még a vérem valameddig keddig el kellene érnem Térj ki fiam térj ki az utambóí mennék még egy kurta darabot Oby Gyula hihetetlen sokszínű Psota Irén. Talán negyedszázada Brazíliában beszélgettem az akkoriban odaérkezett Fekete Ferenc operatőrrel. Fekete Ferenc az első nagy nemzetközi sikert aratott magyar film, az „Emberek a havason” operatőrje volt. Ez a film jelezte a magyar filmgyártás nagykorúságát. Fekete akkoriban kezdte forgatni első brazil filmjét. Beszélgetés közben feltettem neki a kérdést: véleménye szerint ki a legfontosabb szereplője a filmnek? Azt válaszolta: az iró. Persze, jó iró művéből is készülhet nagyon rossz fűm, ha tehetségtelen a rendező, az operatőr, rosszak a színészek. De a legjobb rendező, operatőr, színész se csinálhat igazán jó filmet, ha nincsen jól megírva. Az ,,Egy erkölcsös éjszaka” szerencsés találkozása a kivételes tehetségű írónak, rendezőnek, operatőrnek és egy sereg kiváló színésznek. Az „Örökbefogadás” kusza és érdektelen históriájának szövevényében csak vergődhetne a legnagyobb színész is. Mennyivel szívesebben láttam volna s nyilván az angol közönség is, a remek Hunyadi-filmet, Mészáros Márta visszataszító, sUány fércműve helyett. Magyarországon állami kézben van a filmgyártás. Jobban kellene ügyelni az illetékeseknek legalább arra, mi kerül ki külföldre! (London) 18. OLDAL AZ ELNÖK VÁROSPOLITIKÁJA (Folytatás a 8. oldalról) Bili Neikirk szerint ez más szavakkal kifejezve igy hangzik: „Az elnök a meglévő programokat vette kézbe, egy kicsit több pénzt juttatott azokra, és az egész programot a városok felé irányította.” A legkevésbé ellentmondásos részletek az uj várospolitikában valószínűleg azzal foglalkoznak, hogy a meglevő programokat összhangba kell hozni egymással és a városok valóságos szükségével. Ezenkívül uj adóösztönzéssel kell segíteni a városok környékén a beruházásokat. A jövőben minden szövetségi ügynökségnek olyan elemzéssel kell elkészíteni határozataikat, hogy azoknak városokkal kapcsolatos kihatásait is világossá tegyék. A szövetségi kormánynak az árucikkek és szolgáltatások felvásárlásakor a magas munkanélküliségű területeket kell előnyben részesíteni. A KÁBÍTÓSZER-KERESKEDELEM (Folytatás a 12. oldalról) óta máktermeléssel foglalkoznak. Ezt a helyzetet egyik napról a másikra megszüntetni nem lehet. 1971-ben az ENSZ pénzalapot létesített a kábítószerek termelésének visszaszorítására. Olyan tervet dolgoztak ki, hogy az „Arany Háromszög’^, ben található mákföldeken honosítsanak meg más növénykultúrákat. Létrehoztak öt kísérleti falut és ehhez később hozzácsatoltak még huszonötöt. A programot az ENSZ főtitkárának leánya irányítja. 1973-ban ezekben a kis hegyi falvakban először termett rizs, gyümölcs, saláta és főleg bab. Ez az év szomorú éve. lett a kábítószer-csempészetnek, az előállítható heroin mennyiség rohamosan lecsökkent. Viszont — a felvásárlási ára megkétszereződött.
