Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-04-27 / 17. szám
14. OLDAL MAG YAH HÍRADÓ DON JUAN írta: DOHNÁNYINÉ ZACHÁR ILONA ma Manapság már valamelyest lehullt a válaszfal a különböző keresztény felekezetek között és még azok is, akik harcias módon védik saját álláspontjukat, szemet hunynak embertársaik „tévedései” felett. Mert öntudat alatt sok protestáns még ma is bálvány- j imádásnak tekinti a rózsafűzérrel j való imát, vagy azt, hogy valaki leboruljon a kereszt elé, melyre az Ur Jézus van felfeszitve. Valamikor ( régen, a múltban én is képes voltam templomunkban imádkoz- Dohnány Z&char II m, ahol nem volt kép, sem semmiféle szimbólum, mely elvonta volna figyelmemet a láthatatlan Istenről. De amikor forrón szeretett féijemet elveszhettem, minden összeomlott körülöttem és akkor nagy áldást jelentett számomra, ha leborulhattam a kereszt előtt és térdenállva morzsolhattam az imákat az Egek Urához. Amikor órákon át babráltam az agyaggal, hogy Krisztus alakját, drága szent fejét formálhassam, ez már magában véve olyan vigasz volt, mintha balzsammal kenték volna meg a lelkemet. Egyesek mindezt nem értették meg, vagyis inkább félreértették. Presbiteriánus egyházunk egyik kimagasló nőalakja rámripakodott, hogy bálványimádást folytatok, amikor szobáim falait teleaagatom az Ur Jézust ábrázoló festményekkel. Eugenia Price „Don Juan McQueen” cimű történelmi regényében, melyben valóban létező azaz létezett alakokat hoz szinre, megvilágítja ezt a fonák helyzetet és megmutatja, hogy milyen válaszfal, keserűség, sőt gyűlölködés fakadhat abból, hogy a különböző vallásu egyének képtelenek felfogni az egyéni szükséget, azt, hogy ki-ki saját módja, érzései szerint kell, hogy imádkozzon. John McQueen előkelő családból származó amerikai férfi, aki a tizennyolcadik század vége felé Georgiában élt boldog házasságban feleségével és négy gyermekével. Arisztokraták módjára éltek, noha az akkori viszonyok nagyon nehezek voltak Amerikában. Alig fejeződött be a szabadságharc, újabb küzdelmek következtek hol a spanyolok, hol a franciák ellen, akik Kelet és Nyugat Floridát uralták. John McQueen óriási birtokokat mondhatott magáénak és fával kereskedett, de kissé könnyelmű ember lévén valahogyan elszámitotta magát, mindene elúszott és az adósok börtönébe került volna, ha el nem menekül Kelet-Floridába, St. Augustine-ba, ahol Quessada spanyol kormányzó forrón szeretett bizalmasává, barátjává fogadja és szinte elárasztja adományaival, hogy letelepedjen. Már ezernél is több hold földet bir és egyike lesz az akkori ,,spanyol-florida” legbefolyásosabb embereinek. Le kellett természetesen tennie a spanyol király és kormány iránti hűségesküt és át kellett térnie a katolikus vallásra. Utóbbi nem esett nehezére Don Jüannak, ahogyan itt szólították. Annyi viszontagságon, csalódáson esett át, elválasztva szeretteitől,, főleg imádott feleségétől Annától, akik meglehetősen nehéz viszonyok közt hátramaradtak Georgiában, hogy sokkal nagyobb vigaszra talál, ha leborulhat a Kereszt előtt. A rózsafüzér mindig zsebében volt, s valahányszor elfogta a bánat, elővette s elrebegte imáit. Otthonában oltárt állított fel, hatalmas faragott kereszttel, melyen az Ur Jézus szobra függött, és nagy becsben tartotta egy szerzetes viselt köntösét, melyet az halálakor ráhagyományozott. Georgiában maradt felesége mindezt nem tudta megérteni. Ezért, noha rajongva szerette férjét, az hiába könyörgött neki, hogy költözzön hozzá gyermekeivel, minden esdezése süket fülekre talált. Úgy érezte, képtelen lenne még lélekzeni is abban a bálványimádó légkörben. Azt, hogy félje hűségesen szolgálta a spanyolokat, még elnézte volna. De azt, hogy imádkozni merészel a kereszt előtt és fohászainál rózsafűzért használ, elrettentőnek tekintette. Négy év múlt el. És mivel lassanként az ura utáni vágy minden vallási gyűlölködésnél erősebb lett Anna lelkében, végre mégis rászánta magát az utazásra és gyermekeivel együtt St. Augustine-ba érkezett. Egy ideig minden szépen ment. Boldog volt, hogy együtt lehetett az urával, igyekezett barátaival udvarias, sőt szívélyes lenni. Egy alkalommal Don Juan napokig távol volt és ő magára maradt fejedelmi otthonukban. Kíváncsian nézett körül a szobákban, ahol a félje annyi ideig egymaga élt és akkor elképedve bukkant rá az oltárra és a keresztre. Irtózatos düh fogta el. Odarohant, leszakította a keresztet a falról, felnyalábolta a rózsafűzért és a szerzetes köntösébe csomagolva egy fiókba gyömöszölte. Nem érzett megbánást, inkább valami kéjes gyönyört, hogy végre sikerült kijátszania az ördögöt. Csak néhány ^ múlva, amikor a georgiaiak haddal támadták meg a kelet-floridai kolóniát és neki családjával sietve haza kellett menekülnie, vallotta be tétjének, hogy mit cselekedett és hová dugta a gyűlöletes ereklyéket. Don Juan nem vádaskodott. Inkább hálás volt, hogy megtudta, hová lett az a szent kereszt, mely annyit jelentett számára és amikor magára maradt, visszaakasztotta azt a falra és térdre rogyott előtte, úgy érezte, a vigasz sugára szivárgott a szivébe, hogy újra imádkozhatott. A MAGYAR MÚLTBÓL Történelmünk legrövidebb háborúja írta: HALMI DEZSŐ Halmi Dezső A jogos trónörökös, a megkoronázott király ellen számos esetben lépett fel trónkövetelő. Sajnos minden alkalommal véres összeütközésre került sor, dúlt a testvérharc, a magyar nemzet fiai vesztették életüket, legyen az pór, vagy nemesember. A megkoronázott királynak kellett megvédenie trónját, elűzni a vélt ' jog, vagy koholt alapokon ingó trónkövetelőt, kik véres harcokban, ártatlan magyarok halála árán, megverve, futva menekülve vették tudomásul az igazságot, a királyi erőt, a nemzet többségének akaratát. Koppány életével fizetett az ősi, egyistenimádó, magyar vallás megtartása miatt, de mint az Árpádok legidősebbje, soron következő, mellőzött fejedelem, I. István riválisa, esetleges (jogos) trónkövetelő fellázadt, igy nem maradhatott életben. Aba Sámuel, Árpád-leszármazott a magyar korona megszerzéséért hadatviselt Péter király, I. István utóda ellen, de Ménfőnél csatát vesztett. (Péter I. István nővérének és Orseolo Ottó velencei doge-nak volt a fia.) Salamon király ellenséges viszonyba került I. Béla fiaival (Géza, László és Lambert), Mogyoródnál csatát és trónt vesztett. így lehetne felsorolni a magyar királyi koronáért folyó küzdelmeket, de ez csak egy külön tanulmány keretében volna lehetséges. Hazánkban a Habsburgok több, mint 400 évif voltak uralmon. Mátyás király 1462-ben szerződési kötött Frigyes császárral, melynek értelmébei Mátyás elismerte, ha fiú utód nélkül hal meg, akkoi Frigyes és utódai, a Habsburg házból származó Albert és I. László, — mint magyar királyok rokonsága folytán — örökösödési joggal bírnak a magyar koronára. Nem tudom megérteni mi késztette Mátyásilyen szerződés megkötésére. A királynak uralkodása kezdetén sikerült a régi főnemesség erejét megtörni és egy uj, meghízható főnemesi kart kialakítani. A kegyvesztett főnemesség Mátyás király ellen összeesküvést szőtt és 1459-ben Garai, Újlaki, Bánfi és a Kanizsai testvérek Németujváron Frigyes osztrák császárt koronázták magyar királlyá. Mátyás sereget küldött a lázadók és Frigyes ellen. Nagy Simon vezetése alatt a királyi csapatok Pinkafőnél győzelmet arattak, a pártütők visszatértek a király hűségére, az osztrák császár pedig visszalépett minden erőszakos cselekedettől. — Mátyás király helyzete szilárd volt, győztes hadjárataival erősítette bel- és külföldi tekintélyét. Feltételezem, feltétlenül számított egy fiú utód megszületésére, mely változás semmissé tette volna a (Folytatás a 15. oldalon)