Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-04-27 / 17. szám
2. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ MAGYAR HERALD Egyesült magyar hetilapok — United Hungarian Weeklies Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Himök) New Brunswick, N. J. Perth Amboy Herald (Híradó) Perth Amboy, N. J„ Free Press( Szabad Sajtó) Passaic, N. J„ Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Híradó) Trenton, N. J. és Hungarian News (Bethlehemi Híradó) Bethlehem, Pa. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Posta dm: Mail Address: P. O. Box 27, New Brunswick N. J. Irodánk cime — Office Address: SIC SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK, N. J. 0IS01 Szerkesztőség elme: — Editorial office. 222 Ambcy Avenue. Metuehen. N. J 0884ft Telefonszám: (201) 548-1309 Szerkesrtö: LÁSZLÓ I. DIENES. Editor ■O' Second class postage paid at New Brunswick. N. J and at additional mailing office Nemzetközi Atomeneriga Ügynökségen. Smith nagykövet már csaknem 27 év óta tanulmányozza ezt a problémát és arra a következtetésre jutott, hogy nagyobb erőfeszítést kell tépni a nukleáris ellenőrzés érdekében, hogy ez az ügy végre a világkérdések előterébe kerüljön. Az adminisztráción belül egy memorandum forog közkézen, amelyben Smith nagykövet aggodalmát fejezi ki azért, hogy ez a probléma esetleg homályba merül az érdektelenség vagy a reménytelenség miatt. Törökország új védelmi politikát készít Washingtoni levél írja: VÁNDOR PÉTER A Carter-adminisztráció csendesen azon dolgozik ezeken a napokon, hogy az atomerő és atomfegyverek ellenőrzése és fejlesztése terén uj nemzetközi politikai struktúrát alakítson ki. Ugyanis, a jelenlegi országos és nemzetközi szabályok elégtelenek és nem alkalmasak arra, hogy megállapítsák általuk az atomfegyverkezés kiszélesítését. Az adminisztráció egy hat pontból álló programot kíván Hdolgozni, amely a bel- és külföldi nukleáris politikát szabályozná. — Uj biztonsági intézkedéseket akarnak létrehozni a nukleáris programokkal kapcsolatban. Ez azt jelentené, hogy az Egyesült Államok nem adhatna nukleáris támogatást egyetlen országnak sem, amely 18 hónapon belül nem bocsátja nemzetközi ellenőrzés alá az összes nukleáris létesítményét. — Nem engednék meg a nemzetközi ellenőrzést visszautasító országoknak, hogy atomdusitó és továbbfejlesztő technológiát kapjanak az U.S.tól. —Nemzetközi nukleáris üzemanyagbankot kívánnak létrehozni. — Szabályozni kívánják az üzemanyag forgalmat a technológiai változások szempontjai szerint. — Uj rendelkezéseket kívánnak felállítani az országok egymás közötti tárgyalásaira nézve, és szankciókat foganatosítanak a nemzetközi biztonsági intézkedéseket megsértő országokkal szemben. — Végül, újból szabályoznák az U.S. belpolitikáját, a gyorsbontásu reaktorok kifejlesztésével kapcsolatban, úgy hogy megegyezzen a nemzetközi szempontokkal. Természetesen, mindezek jelentős politikai feszültséghez vezetnek mind belföldön, mind külföldön. Például Izrael az Egyesült Államokhoz folyamodott nukleáris erőműtelepért, hogy a tengervizet sótalanithassák. Azt azonban Izrael mindeddig nem hozta nyilvánosságra, hogy vajon dolgozik-e atomfegyverek kifejlesztésén. A jövőben a Carter-adminisztráció azt akaija elérni, hogy ha egy ország nem ismerteti nukleáris programját és nem engedi azt nemzetközi felügyelet alá, akkor az Egyesült Államok megtagadja a támogatást. Ezt az érzékeny, bonyolult és ellentmondásos problémát most többek között Gerard Smith nagykövet is tanulmányozza, aki résztvett a Stratégiai Fegyverkorlátozási Egyezménnyel kapcsolatos tárgyalásokon a Szovjetunió képviselőjével együtt. Ő jelenleg Carter különleges megbízottja a nukleáris korlátozási kérdésekben és az U.S. megbízottja a bécsi ISTAMBUL, Törökország — Törökország egy olyan időszakban tervezi új védelmi politikáját, amikor az Egyesült Államokkal való kapcsolatai súlyos bizalmi krízisnek néznek elébe, mondta Bulent Ecevit miniszterelnök. Mr. Ecevit egy különleges katonai és diplomáciai szakértőkből álló csoportot nevezett ki, hogy áttekintsék a honvédelmi helyzetet és a jelenlegi politikán változtatásokat javasoljanak. Megbízható megfigyelők szerint ez valószínűleg ahhoz vezet, hogy meglazítják az Egyesült Államokkal és a nyugati szövetségesekkel való kapcsolatot. Egyre erősebb az az irányzat, hogy Törökország NATO-haderejének létszámát lecsökkentik, és a NATO egyesített parancsnoksága alól kivont csapatok helyett tisztán török haderőt állítanak fel. A török miniszterelnök maga mondotta, hogy Törökországnak saját haderőre van szüksége a NATO-n kívül is és saját magának kell biztosítania „országos” honvédelmi rendszerét. Bizonyos török szakér ők nyilvánosan is megemlítik, fogy Törökországnak nemcsak egy szovjet fenyegetést kell sj ámításba vennie, hanem fegyveres összeütközésre számíthatnak a szomszédos Görögországgal is. Sőt Törökországot veszélyeztethetik a közel-keleti események is. Az északi határok felöli szovjet fenyegetést a török stratégisták nem tekintik súlyosnak, mivel Ankara politikai kapcsolatok kiépítését tervezi Moszkvával, ahogy gazdasági téren is sikerült kapcsolatokat létrehozni. A KÁBÍTÓSZEREK FŐ FORRÁSA KOLUMBIA WASHINGTON - Az E-gyesült Államokba áradó marihuana és kokain főforrása Kolumbia. Ez részben azért lehetséges, mert a kolumbiai rendőrség és bíróságok korrupt módszereket alkalmaznak. Az Egyesült Államokba illegális utón 6 billió dollár értékű kábítószert csempésznek be, közölte a General Accounting Office egy nemrégen kiadott jelentésében. A kolumbiai korrupció jelen van különböző szinteken a kormányban is, beleértve a törvényhatóságot és rendőrséget, közölték a jelentésben. Az Egyesült Állámok által pénzelt kábítószer ellenőrzési program az utóbbi öt év alatt nagyon kevés hatással volt a kábitószerkereskedelem megállítására. Csak akkor lehet eredményt elérni ezen a területen, ha a dél-amerikai kormányok is határozottabb eszközökkel igyekeznek megállitani a kábitószeráradatot. Az U.S.-ba érkező kokaint csaknem teljes egészében Peruban és Bolíviában termelik, majd Kolumbiában vonják ki a kokaincseijéből. Jelenleg Kolumbia Mexikót is túlszárnyalja a marihuana Egyesült Államokba csempészésében. 200 INDIÁN TÖRZS KIÁSSA A HARCI BÁRDOT LOS ANGELES - Több mint 200 észak-amerikai indián törzs képviselői gyűltek össze úgynevezett háborús tanácsülésre ezekben a hetekben. Elsősorban az volt a céljuk, hogy stratégiát dolgozzanak ki az indiánellenes törvényekkel, propagandával és fenyegetésekkel szemben, amelyek természeti értékeik ellen irányulnak. Brian Donnelly, a navajo-indiánok sajtótisztje a három napos konferenciát Martin Luther King polgáijogi meneteléséhez hasonlította. A gyűlés összehívásának hátterében főként az van, hogy az utóbbi években jónéhány bírósági esetben hátrányos helyzetbe kerültek az indiánok. A második ügy, ami miatt összejöttek az indián vezetők, hogy megtárgyalják az indiánok által birtokolt energiaforrások jövőjét. Valami 20 rezerváció területén az indiánok nagy menynyiségű szén és uránium fölött rendelkeznek. A törzsek ezeknek a nyersanyagforrásoknak az alapján lehetőséget látnak arra, hogy önellátókká váljanak. Ahhoz azonban, hogy lehetőségeiket kiaknázzák, nagy vállalatokkal kellene megegyezniük, amitől tartózkodnak. A szövetségi kormányban sincs elég bizalmuk, ami viszont kiképzést adhatna a törzsi tagoknak, hogy saját forrásaikat kiaknázzák, vagy pedig társaivá legyenek a nagyobb vállalatoknak. Lakbérbonyodalmak NEW YORK - Több, mint 35,000 rögzített lakbér-alapon álló New York-i lakás körül váratlan bonyodalmakat keltettek bizonyos bírósági és törvénykezési intézkedések. Olyan apartmentekről van szó, amelyekre nézve lx/i %-ig terjedhető lakbéremelést engedélyeztek tavaly, a munkabérek emelkedése miatt. Ez az engedély az 1976. évi apartment-munkás sztrájkból eredt. A múlt ősszel Beame polgármester ezt beszüntette egyes apartmentekre nézve. A múlt hónapban azonban az állami Legfelső Bíróság úgy döntött, hogy Beame rendelete jogtalan volt. A város fellebbezett — és a fellebbezés még min dig függőben van. Ez azt jelenti, hogy a háztulajdonosok egyelőre nem hajthatják be az említett különbözeiét, mert azt Beame — ha esetleg végleg jogtalannal is ítélik majd ezt — letiltotta. Lehetséges, hogy egy újabb bírói döntés azt fogja előírni, hogy a lakóknak, akiket a dolog érint, letétbe kell helyezniük a kérdéses összeget. A letétet majd a végső kialakulás után oldanák fel vagy úgy, hogy kiutalják a tulajdonosoknak, vagy pedig úgy, hogy visszaadják a befizetőknek.
