Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-04-13 / 15. szám
Thursday, April 13, 1978 MAGYAR H1RADÖ 19. OLDAL ELADÓ SOMERSET-BEN Gyönyörű 7-éves ranch-tipusú ház: nappali szoba, ebédlő, étkező-konyha, 3 hálószoba, teljes pince, nagyméretű 1- •kocsis garázs. A ház egy zárt-végű utcában van, 100 X 100 méretű telken, sok szép fával, jó környezetben, a Somerset utcák között, New Brunswick közvetlen határában $48,900.00 Érdeklődők Tel. DEUTSCH & ROBINSON ügynökségnek: 494-3650 •———------------------------------— INDIAI JEGYZETEK Áldozat az MADRASZ, India — A világ legszörnyűbb viharainak jelentős része a Bengáli-öböl körzetét sújtja. Az őszi ciklonok oly mindennapiak, hogy az India keleti partvidékén élő parasztok és halászok szerint a pusztítás a Varunának, a hindu esőistennek hozott évi áldozat azért, mert annyira gazdagon termővé tette ezt a vidéket. Idén Varuna különösen magas árat követelt a termékenységért az indiai parasztoktól: száz mérföldes sebességgel tomboló szél és 18 láb magas hullámverés fogott össze, hogy megöljön több mint 8000 indiait, és megfosszon százezreket otthonuktól. A ciklon pusztításai akkora területeket sújtottak, amely nagyjából 40 százalékát adja India gabonatermelésének. Egy korábbi ciklon 200 mérföldnyire Madrasztól délre esőistennek támadott, alig nyolc nappal korábban; az is megölt 500 embert, és nagy kiterjedésű megművelt földet pusztított végig. Már ekkor jelezték az indiai meteorológusok, hogy egy második vihar várható a Bengáli-öböl körzetében, és a madraszi meteorológiai állomás két napon keresztül 50 figyelmeztetést közvetített rádión a lakosságnak, javasolva, hogy Andhra Pradesh állam partvidékén széles sávról költözzék el a veszély elől. Az ott lakó parasztok és halászok közül azonban nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, hogy saját rádiójuk legyen, igy többségük nem is értesült a figyelmeztetésről. Akik pedig tudtak róla, azok is maradtak, mert nem volt hova menniük. A második ciklon november 19-ének éjjelén támadott, 200 mérföld szélességben a Mad-AKKOR — ÉS MOST... Sparkman alabamai demokrata szenátor elhatározta, hogy visszavonul. Az 1952. évi alelnökjelölt (balra} jelenleg a Szenátus külügyi bizottságának elnöke. Közkedvelt, noha külügyekkel előzetesen nem foglalkozott és emiatt kevés eredményre tekinthet vissza 42 évi szenátusi működése legutóbbi éveire nézve. rasztól északra levő partvidéken. Machilipatnam város közelében 21 falu egész egyszerűen eltűnt a föld színéről, elmosták a szélkorbácsolta hullámok, amelyek tiz mérföld szélességben öntötték el a szárazföldet. A hullámok holttesteket, állati tetemeket és épületek roncsait sodorták magukkal. Guntur, egy korábban virágzó dohányközpont közelében 44 falu elvesztette lakosainak kétharmadát. Egy Bagyam nevű parasztasszony elmondotta, hogy félje és hat lánya halt meg, amikor házuk összeomlott; elmenekült hathónapos kisbabájával, de a szél és az eső hamarosan megölte a lánykát. ,,A bébi egész egyszerűen nem lélegzett többé — mesélte az asszony. — A szél és az eső túl sok volt apró kis teste számára.’ Bagyam egy egész éjszakán át egy sodródó gerendába kapaszkodva tartotta fenn magát. ,,Mire kukorékolt a kakas, néhányan meghallották segélykiáltásaimat — mesélte. — Ekkor már teljesen ruhátlan voltam, megmentőim levelekkel takarták el meztelenségemet”. Az asszony egyik szomszédja azt mesélte, hogy hallotta, amikor a saját családja a vihart is tulkiabálva segítséget kért. Nem tudta megmenteni őket. „Aztán elhallgattak — emlékezett vissza —, másnap reggel találtam meg a testüket.” öt nappal a ciklon pusztításai után Andhra Pradesh nagy részében még mindig nem működött a villamosenergia-ellátás, nem volt ivóvíz és élelmiszer. Katonai teherautókon szállították a nem azonosított halottakat, hogy tömegesen égessék el őket. Az egyik körzet menekültügyi megbízottja elmondta, hogy 1500 ember és 40,000 állat tetemét gyűjtötték össze, de még mindig komoly a koleraveszély, mert a falusiak holttesteket dobálnak a folyóba. Ha eiánnjt akar, MACEDÓN KINCSEK NYOMÁBAN Felbecsülhetetlen értékek a király sírboltjában ATHÉN, Görögország — A múlt év november 8-án történt, hogy Manolis Andronikosz professzor rávilágított reflektorával egy sírra, ami véleménye szerint II. Fülöp makedón király végleges földi nyugvóhelyéül szolgált. Előszűr kiábrándultság követte a megállapítást. A falak durvák voltak, nem borították pazar festmények, mint más makedóniaiak sírját. Akkor azonban a professzor értékes kincsekre talált a sírban: ezüst edényekre, aranyozott edényekre, bronz és aranyfegyverekre, ez meglepetést okozott. Sok archeológus úgy tartja számon, mint a legfontosabb felfedezést a második világháború óta. A sir és annak tartalma azóta nagyon meggazdagitotta ismereteinket a klasszikus görögök életmódjára és művészetére vonatkozóan. Andronikosz azonban ezt mondja: „Még csak az első lépésnél vagyunk a fölfedezésnek. Amikor a jó idő beköszönt, sokkal többet fogunk találni, mint amennyit eddig felfedeztünk, és aztán tovább ásunk. Ha ez valóban királyi sírhely, és eddig minden jel erre mutat, akkor Aegea ősi városának ez alatt kell feküdnie." Aegea, más néven Edessa, Makedónia ősi királyi fővárosa volt, és ez uralta a makedóniai síkságtól az Északnyugat- Makedóniáig nyúló stratégiai útvonalat. A korai görögök között folyó háború során körülbelül Kr.e. 274-ben elfoglalta Pyrrhus király, és a durva, gőgös gallokkal őriztette a várost. Andronikosz professzor és elszánt kutatócsoportja jelenleg gondos elemzését, helyreállítását végzi a leleteknek. A feltárt kincsek egy része már különböző múzeumokban van kiállítva, igy Salonicában, Athénben és máshol. Ez a nyáron idelátogató turistáknak újabb attrakciót Ígér. Az athéni országos archeológiái múzeumban jelenleg egy makedóniai mellvértet, kardot, sisakot és ruhadarabokat vizsgálnak. A sisak és a ruhadarab teljesen különleges, mondta Andronikos professzor. A fősirban Andronikosz és társai egy márvány szarkofágot találtak, amelyben benne volt egy 24.2 fontos aranydobozka, elefántcsonttal szegélyezve. Az aranydobozban találták meg Fülöp király csontjait és aranykoronáját. A sírok díszítéséül két festményt találtak, amit a Kr. előtti negyedik században festettek a legnagyobb művészek, nem olyanok, mint amit máshol lehet felfedezni Makedóniában. Andronikosz professzor szerint a festmények egyike valószínűleg a hires athéni festőnek, Nichomachusnak a műve, aki Plato és Aristotelesz idejében élt. A többi festmény esetleg Nichomachus diákjának, az Eretreiai Philoxenosznak a művei lehetnek. Andronikosz professzor kollégái közül néhányan még mindig szkeptikusan vélekednek afelől, hogy tényleg II. Fülöp király sírját fedezték fel. Például Photiosz Petszasz archeológus szerint csak az lenne döntő bizonyíték, ha feliratokat is találnának, amelyek alátámasztanák a lelet hitelességét. Andronikosz reménykedik abban, hogy esetleg még feliratokat is találnak, hiszen ez az egyetlen sir, amelyet nem raboltak kP és amit a természet nagyon gondosan megvédelmezett.
