Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-04-13 / 15. szám
J ». OLDAL MAGYAR HÍRADÓ TömöphéRs István H • 9 uH • 9 ü REMÉNYSÉG H .yyyyyyyyyyMyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy wiMwyyvvyvyvwwrt'wftyy'ft'wvy'yy'yy'M: A kártyakirályok neve ezért nem is ez, hanem csikó azon lovak után, amelyeken rajtuk a kártyakirályok ülnek. Jól meg van kopva a csikó is, meg valamenriyi. Régen volt az, amidőn alakúk a tégla formáját mutatta, a szegleteik az asztal igénybevételével alkalmazott keverés közben észrevétlenül letöredeztek, és idővel még kerek lesz minden lapja, mint a pogácsa. Ezzel játszanak aztán egy furfangos játékot, amelynek különféle nevei vannak, egy neve a hühü. Alighanem egészen külön tanyai kitalálás az egész játék. Olyanformán letevős és fölszedós, mint a közismeretú bornyú. Csakhogy amíg a hornyában egy kártyával megy a letevés, a hühüben egyszerre öttel, és ehhez képest szélesbedik a játék furfangja. Ügyes játékosok között sokáig eltart, amíg valamelyik győzedelmeskedik, s akkor aztán a nyertes az úr. Ez a mulatság sohase megy pénzbe, mert ez csak olyan száraz, víz mellett való foglalatoskodás. Hanem a nyerő azért tökéletes úrrá vált a vesztes fölött, mert most már ahhoz van joga, hogy parancsokat adjon a vesztesnek. A pénzben játszott kártya után származó adós Ságoknak nem erősebbek a törvényei, mint amilyen a hühünek van a tanyák között. Azt a parancsot követni, amit a nyertes mondott, kötelesség. Ellenkezni nem lehet. Híre mehetne, s mit szólnának hozzá az emberek? Megy át az üzenettel a béresgyerek Fekete Sós Mihály tanyájáról a zsöllérhez. Nagy havakat lépdel odáig, mert rövid utat választott, küldetése sürgős lévén. Beköszön Szekeres Pálhoz, ki is ül bent a szobában, és új nyelet farag az ócska baltának.- Jó napot adjon Isten!- Adjon Isten. No, elgyüttél?- El ám - mondja a gyermek. - Azt üzente a gazda, hogy gyűjjön kend elő.- Elő? — kérdezi Szekeres Pál. — Tán valami dolog van? Tán disznótorra készültök?- Nem a’! - mondja a gyerek megint. - Csak azt mondja, gyűjjön kend elő. Szekeres újból faggatózik:- Hát mit csinál a gazda?- Sömmit - feleli a fiú. - Ül a szobában a melegön.- Te mög - neveti Szekeres - künn vagy a jószágnál a hidegön, ugye?- Úgy ám - szól -amaz a szűrből komolyan. - Künn.- Jaj, fiam - sóhajt rá a zsöllér -, mind így kezdtük, majd ülsz még te is a szobában, így, ahogy én e. Nem sok vigasztalás, a gyerek nem is felel rá, leginkább azért, mert nem tudja, hogy mit. Fölkészül Szekeres, mi annyiból áll, hogy a dohányzacskót a zsebbe teszi, mert minden egyéb gúnyája rajta van. Amint a hideg növekszik, úgy szokta egyik mellényét a másik fölé szedni a szegénység, s még asszonykendőt is kötnek fölé, melledző gyanánt. Szól Szekeres az asszonynak, hogy elmegy, mert hívatja a gazda, s avval azután csakugyan útnak is erednek. Szekeres megy elöl, ö vágja a hóban a nyomot, s azokra lépked a gyerek.- Mi dolog lőhet hát a gazdánál? - kérdezi a zsöllér.- Én nem tudom - mondja a gyerek. - Nem tudok én most sömmi dógot. Tűnődve lépdel Szekeres, s hogy az öreg tanyába érnek, benyit a gazdához. Már csak úgy alázattal, mint zsöllérhez illik.- Adjon Isten - mondja. - Elgyüttem, de nem tudja. mögmondani a gyerök, hogy mi dolog vóna. Fekete Sós Mihály szól az asztal mellől mint gazda:- Azért hivattalak, hogy gyere kártyázni, mert én már nem tudok mit csinálni magamba. A zsöllér is gondol valamit magába, de olyfajta gondolat ez, hogy elmondani nem lehet. Hát: hogy nini, hát ehun-e. Szolgaságának a tudata a fejébe vágódik: lám, aki gazda még a maga mulatságára is így rendeli ki a zsöllért. Szólni azonban ellene nem lehet, a kártyázás a meleg szobában mégiscsak jobb, mintha szőlővenyigét apróztatna vele a fagyon. Szekeres az asztalhoz ül, és keveri a kártyát, ki is osztja, és megkezdődik a tudósjáték, a hühü. Lassan és meggondolva dolgoznak Hol Szekeres vétet föl a gazdával egy-egy csomót, hol megfordítva. Komoly munka ez. A gazda felesége is bejön, de nem nagyon mozog, hakkal (halkkal) van. mert nem kell háborgatni a kártyázok eszét a számításokban. Fekete Sós Mihály, ha amazt befonta, és Szekeres szedegetésre kényszerül, nagyot nevet. Ha Szekeres amazt megfogja. semmit se szól. nem is illendő zsöllértől az ilyesmi. Az esze azonban keményen fogja a játékot, és csataterve ellen amaz hiába dolgozik. Egyre szaporodik a kártya Sós kezében, már tartani se bírja valamennyit, hanem némely részét maga elé teszi. És nem is nevet. ellenben apránkint elfutja az arcát a mérgelődés piros haragja. Hát töretik, már látja, hogy töretik. A ménkű ebbe a zsöllérbe. ugyan hogy nem tud . .. ó. Uram Isten. Szekeres Pál leteszi a kezéből az utolsó kártyát Fekete Sós Mihály elé, és azt mondja: Hühü. Ránéz a gazda, de nem tehet semmit, miután tökéletesen a sarokba van állítva. A kártyát leteszi. Szekeres Pál szól: — Mönnyék kend fél lábon a sarokig mög vissza. Ez nem kellemes munka, de nem lehet ellenkezni itten. Már ahogy bír, eltáncol a sarokig Fekete Sós, s vissza is jött hasonló módon, közben majd fölbukik, mert nincsen szokva effajta mesterséghez.-No - szól. - Egy mögvan. Újból szól Szekeres:- Mönnyék kend négykézláb az ajtóig.- Én? - hördül fel Fekete Sós Mihály.- Kend - mondja szelíden a zsöllér. Nincs mit tagadni rajta, hogy nyög egyet a gazda, míg négykézlábra bír állni, s még az asszonya is szája elé tartja kötőjét, mikor a haladását látja az ajtó felé. Biz éppen csak hogy el bírt odáig jutni, s már fölállása közben is az ajtó kilincséhez folyamodik. Testében a vér minduntalan kavarog. Rekedten szól:- Kettő. Azt mondja ismét Szekeres Pál:- Vessék kend három bukfencöt. Úgy néz rá Fekete Sós, mintha nem értené.- Én? - fakad ki haraggal. - Én? Bukfencöt hányjak? Hát komédiás vagyok én? Ki meri azt énnéköm parancsolni? és az asztalra üt az öklével, hogy táncnak indul a vizeskancsó.- Ki az, aki ezt neköm röndöletbe adni meri? A foltos kabátból felel a kérdésre Szekeres Pál:- A hühü. A hühü! A hühü nagy úr. Ez itt már becsület dolga, tisztesség dolga, és a munkába Fekete Sós Mihály belefog. Megvet egy bukfencet, s azután térden álltából Szekeres Pálra tekint.- Egy - szól ez. Veti a másikat. Verejtékcsöppek vannak már a fején, és amint tarkóján keresztülfordulna, az oldalát az ágy sarkába meg is üti. Tökéletesen elmérgesedve hirtelen fölugrik, és remegő kézzel összekapkodván a kártyát, a zsöllér elébe vágja az asztalra:- Nem kártyázok veled többet! Ereggy innét haza! Szekeres Pál zsöllér szótalan alázattal elkiindul a szobából. Szava nincsen neki, a dühös gazdával szemközt nem is lehet. Csak mikor a tanyából kiér, akkor mosolyog. Függő sorsában, így haladván hazafelé, mire gondol? Nem tudni. Gondolatait a néma tájnak mondja el, és az nem felel semmit, hideg világával ez idő tájt oly igen nagyon hallgatag. A gondolatok bent vannak a koponya mögött, kívülről nézve Szekeres Pál csak egy rongyos pusztai ember, aki halad az olvadó havon. VÉGE I GERTRUD, A NEVELŐNO AVAGY A BOLDOGSÁG JUTALMA Az előzi ftjezelek összefoglalása NINCSENEK ELŐZŐ FEJEZETEK Vad, .viharos éjszaka dühöngött Skócia nyugati partjai fölött. Ezen történetünk szempontjából ugyan ennek különösebb jelentősége nincsen, miután történétünk nem Skócia nyugati partjain játszódik, hanem Írország kcírta: STEPHEN LEACOCK leti partjain. De azért ott is elég rossz idő volt. Történetünk színhelye pontosabban Anglia déli csücske, a Knotacentium Towers (ejtsd Kns Ps), Lord Knotacent (ejtsd Pjs) ősi kastélya. Gyengébbek kedvéért megjegyezzük, hogy olvasás közben különben se fontos, hogy az ember kiejtse a szavakat. N (123) »Pedig betegségeinkéi Ő] {viselte, és fajdal mainkat ^lordozá, ést ?mi azt hittük, hogy ostoroztatik. veret-/ ótetik és kínoztatik Istentől. És Öl ímegsebesíttetett bűneinkért, megronftatott a mi vétkeinkért,' békességünknek büntetése rajta van,/ és az O sebeivel gyógyulánk meg.' {Mindnyájan, mint juhokz jeltévelyedtünk, ki-ki az ő útjára kértünk: de az Úr mindnyájunk vétkét^ iŐreá veté.” Ésa.53:4—6. Isten az Ő megváltozhatatlan^ Tízparancsolatában adta az igaz élet/ nértékét, de ugyanakkor rávilágíts karra, hogy az üdvösséget a törvény^ {iránti engedelmesség által elérni emberi énem képes. A törvény olyan tükör,] iamely a bűnös ember elveszett ésV {kárhozatra méltó voltát mutatja. ,,An-í ínak okáért a törvény cselekedeteiből egy test sem igazul meg Öelőtte, mert aj {bűn ismerete a törvény által van.] ,,Rm.3:20. Az üdvösség elnyerésének^ tehát más útja van mint Icselekedetekből való megigazulás. Ezí {az út az Evangélium tanítása szerint aV bűnbocsánat útja. Isten a mi bű-/ neinket ingyen kegyelemből bocsájtjai {meg (Ef.2:8—9) a Jézus Krisztusba! {vetett hit által, nem pedig érde-y Nmeinkért. A megsértett isteni] ljogrendért, a törvény áthágásáért! Izsóidként az örök halál büntetési Tjárna, de az Úr Jézus, aki soha nen kismert bűnt, magára vette a mi bű{neinket és mindazt amit a törvény! {áthágóinak szenvedni kellene, mindazt« (szenvedte el érettünk. így ,,megront-( itatott a mi bűneinkért és a mi] {békességünknek büntetése Őrajta van.1 j,,Ésa.53:5. Mindazt pedig, ami az Atya előtt] [térték, érdem, szentség és igazságosság,' {nekünk ajándékozta az Úr Jézuső elfogadása által. Ez azt jelenti: hogy/ nem a mi természetünk szent és igaz az! kAtya előtt, hanem egyedül az Ur^ {Jézusé. De az Atya ezt nekünk tulaj-« donítja, mintha a mi sajátunk volna, ■így tehát bár természetünktől fogva! {nem vagyunk szentek és igazak, de« 'Jézus érdemeinek részünkre való/ beszámítása folytán az Atya bennünket] kmint szenteket és igazakat fogad el. \\ {XVI. századtól kezdődően a hitújítók:/ Luther, Kálvin, Zwingli, kitartóan] hirdették a hit által való megigazulást. {Pál apostollal együtt vallották: „Mer /nem szégyenlem a Krisztusi evangéliumát, mert Istennek hatalma! iaz, minden hívőnek üdvösségére,^ {zsidónak először meg görögnek. Meri íaz Istennek igazsága jelentetik ki ablban hitből hitbe, amiképpen meg van! lírva: Az igaz ember pedig hitből él.{ r,,Rm.l —16—17. Halgassák rádióadá-, ainkat minden vasárnap este New] kYork City-ből a WHBI- f 105.9—FM—hullámhosszán minden vasárnap este 7:30-tól. Ajánljuk: „A3 Joldog Élet” című 2 dollárosa {könyvünket. Még ha lassúnak tűnik is.í {de minden könyvkérelemnek örömmeli Veszünk eleget. írjanak vagy hívjanak.5 \P.O.Box 322. Perth Amboy. N.J.] (08861. Tel.: 201-251-2318. Botaneky lg Ejcs Pjs tősgyökeres angol főúri birtok volt. A földszint Erzsébet-korebeli stílusban épült, vörös kövekből, míg a kastély régebbi szárnya, amire az Earl különösen büszke volt, a régi normanndúlás nyomait mutatta, amihez egy Tudor-korabeli pompás kínzókamra és egy Plantagenet-korabeli árvaház járult, körítéssel, illetve kerítéssel. (Folytatjuk) TERJESSZE LAPUNKAT!
