Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-03-16 / 11. szám
8. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ BÉCSI NOTESZ írta: KLAMÁR GYULA Bécsből az elmúlt hetek-napok során utaztak le Budapestre „koronanézőbe”. Szent István Koronája a visszaszármaztató amerikai kormány kívánságának megfelelően a Nemzeti Múzeumban főhelyre téve fogadja a látogatók ezreit. Főleg vasárnap-ünnepnap vannak sokan, ilyenkor kisebbnagyobb sorbaállás is előfordul. A bécsi magyarok „zarándoklata” csak tovább szaporítja a látogatók számát, akik szép számmal akadnak vidéki magyarok, akik persze egész életükben sem látták a Szent Koronát. Hát most megnézik. Különös büszkeséggel tölti el a magyarokat, hogy újra köztük van a Korona — mint a bécsi kirándulók mesélik —, megnőtt az öntudatuk, nagyobbra tartják most magukat, mint azelőtt és ebből a szempontból is mindenképpen helyes volt Carterék elhatározása. Különben nagyobb „felfordulást” nem okozott a dolog, s inkább az idősebb korosztályt mozgatta meg, a fiatal magyarok számára természetesen nem jelenti azt, amit az idősebbeknek jelent. A magyar főváros — nekünk kicsit szokatlanul — számtalan viccet, tréfát improvizált a Korona hazahozatalával kapcsolatban, ma már ez úgy van, hogy a pesti élet senkit és semmit sem kímél, legyen az Kádár, szovjet „testvér” vagy a Szent Korona. De nem is maga a Korona a vicc tárgya, hanem a Korona sok viccelődésre adott alkalmat. ☆ ★ ☆ Miről nevezetes Ausztria? Sok mindenről, magas hegyeiről, nagy zeneszerzőiről, a Kék Duna valcerről, az operaházáról, de talán legjobban (újabban) a síelésről. Eltekintve attól, hogy a sílécek, botok, öltönyök stb. révén évente hatalmas összeget vesz be és a síipar számottevő részét adja az állam bevételeinek, maga a sport is jelentős része az osztrák életnek. Egy most megjelent kimutatás szerint a sífutás, lesiklás, szlalom sohasem sejtett méreteket öltött. A hat és félmilliós országban több mint egy és félmillió az aktív síelők száma, és ezzel a kis Ausztria mintegy 4 százalékát teszi ki a világ síelőinek. Sokan síelnek még Svájcban, Franciaországban, Itáliában is, de meg sem közelítik ezt a rekordszámot. Az osztrákok által méltatlanul „fehér méregnek” nevezett sí sport még a vendéglátóiparnak is megszámlálhatatlan mennyiségű schillinget hoz a konyhájára, hiszen évről évre Ausztriában síel a perzsa császár, a holland trónörökös pár, a svéd királyi pár (a fiatalok egyébként Ausztriában ismerték meg egymást) és a nyomukban százezrek sietnek az osztrák hegyek közé...! ★ ☆ ★ A bécsi rendőrség jó fogást csinált a napokban, amikor kézrekerítette az egyik előkelő és drága szállodában Hans Aczélt, azaz Aczél Jánost, aki előszeretettel nevezte magát doktornak, nemesnek és több ízben James Hans Vasárinak is. Nagy reverenciával kezelték egyes bécsi körökben, mert azt híresztelte magáról, hogy Rockefeller privát repülőgépének pilótája és ezzel magyarázta bőkezűségét, mert valósággal szórta Gombos Zoltán a Fehér Házban Carter elnök és Mrs. Carter múlt héten Tito jugoszláv államfő tiszteletére díszvacsorát adtak a Fehér Házban. 140 meghívott vendég között ott volt szerkesztőnk, Gombos Zoltán és felesége. A díszvacsoráról egyik legközelebbi számunkban beszámolunk a pénzét bizonyos éjszakai körökben, ahogyan ez már lenni szokott. Aczél Jánosnak azonban semmi köze sem volt Rockefellerhez, egészen máshonnan származott a pénze. Mint kiderült, ügyes módját eszelte ki a pénzszerzésnek. A nyomozást az FBI és az Interpol bonyolította le és nem volt vele egyiknek sem könnyű dolga. A 40 éves egykori magyar menekült a következő módon „dolgozott”: Ford és Pontiac kocsikat részesített előnyben, ezeket vásárolta meg rendszerint Philadelphiában és azokat Port Elizabethben (N.J.) hajózta be Európa felé. Az Európába érkezett kocsikat rendben elvámoltatta, minthogy nem is tehetett egyebet, majd újsághirdetések útján azokat rövidesen eladta. Mindig volt a kocsikra vevője, mert olcsóbban adta ezeket a szinte alig használt kocsikat, mint amilyen áron az üzletben meg lehetett azokat vásárolni. Hol volt itt a haszna? Raffinált módon dolgozott. Az Európába szállított kocsikat az USA-ban mint ellopott kocsikat jelentette be és felvette a biztosító társaságoktól a kártérítési összeget. Mivel legtöbbször álnéven dolgozott, sokáig nem jöttek rá a trükkre, Aczél János pedig az így szerzett könnyű pénzen Rockefeller pilótájának szerepét játszotta. Éppen az egyik „ellopottnak” jelzett kocsi eladásánál fogták el. Kiderült, hogy csalásért már számtalanszor volt büntetve és az Interpolnak régi ismerőse. AZ ESEMÉNYEK NYOMÁBAN Megélhetési gondok... Szakkörökben már várták a rossz hirt... Előre kiszámították, hogy a megélhetési színvonalról kiadandó jelentés csak kedvezőtlen lehet. így is történt. Az elmúlt 4 hét folyamán az infláció már megint egészen közelkerült a 10 százalékhoz — úgy értve, hogy teljes évi számítás szerint annyit tenne ki. Szerencsére csak 1 havi adatról van szó. De, sajnos, nem lehet tudni, hogy az év hátralevő hónapjai folyamán még hányszor kell szembenéznünk hasonló jelentéssel. Sok kérdés merül fel. Például: Okos dolog-e fokozott Social Security adó terhét róni a dolgozókra, amikor egyidejűleg többet kell kiadniok a megélhetésre? Meddig folytathatja ez az ország az óriási deficit további növelését? Jelenleg a külkereskedelmi mérleg kb. 27 billió erejéig negatív. Vagyis: ennyivel többet adunk ki annál, amennyit beveszünk. Ennyivel több külföldi árut hozunk be, azzal szemben, amelyet a saját gyártmányainkból sikerül világszerte eladni. Hol és hogyan lehetne tovább „levágni” kiadásainkat, akkor, amikor úgy látszik nem kerülhető el a nemzetvédelmi kiadások növekedése? Már megint ott tartunk, hogy a katonai vezetőség hatalmas uj befektetéseket sürget — és a politikusok nem mernek ellenállni: választások lesznek az idén... Miképpen szoríthatná vissza a kormány az olyan munkaadókat és dolgozókat egyaránt, akik fokozzák az egymás elleni versengést és nagyszabású sztrájkok következményeit hárítják a népre? Ami a legérzékenyebben érinti a népet, az egyre tovább fokozódik: a házak ára, a lakbérek, az élelmiszerek ára, a biztosítási dijak emelkedése, a kórházi költségek szinte elviselhetetlen magassága, ~u-i—i Klamár Gyula REFLEKTOR Védekezés a terrortámadások ellen Sok amerikai vállalat úgy véli, hogy vezetői éppen annyira védtelenek a terrorista támadásokkal szemben, akárcsak tengerentúli kollégáik. Éppen ezért javítani akaiják biztonsági rendszerüket. Benjamin Weiner, egy nemzetközi politikai kutatóintézet vezetője azonban ezt állítja: „Ha egy terrorista csoport célpontjává válik egy amerikai vállalat, nagyon keveset tud a vállalat tenni ennek megakadályozására. ” Weiner valamikor a külügyminisztérium diplomatája volt, és most a Probe International Inc. vezetője. Szerinte amerikai üzletemberek elleni támadások ebben az országban és külföldön egyaránt elszaporodnak a jövőben. A vállalatok legtöbbje habozik jelenteni az ellenük irányított terrorista akciókat, mert ellenkező hatástól tart. Nem beszélnek biztonsági intézkedéseikről sem, amelyeket már kidolgoztak és életbe léptettek. Edward Foley, az FBI New York-i bűnüldöző osztályának vezetője kijelentette, hogy jelek szerint a disszidens csoportok ismertebbé fogják magukat tenni erőszakos cselekmények, bombarobbantások és ' egyebek által a jövőben. Az FBI megpróbálja az embereket kevésbé sebezhetővé tenni otthonaikban, üzleti irodáikban, és kiadványaik által tanácsot adnak arra nézve, hogy valaki miként ossza be napi tevékenységét. Tökéletes biztonsági rendszer azonban nem létezik. Az az egyetlen, amit tehetnek, hogy csökkentsék a nyilvánosság előtti megjelenésük eseteit. Természetes dolog, hogy sok változás történhet még addig, amig a megegyezés megvalósul, de már ez is nagy eredmény, hogy Ian Smith miniszterelnök és három mérsékelt fekete vezető közös tervet dolgozott ki az ország jövőjére vonatkozóan. Éppen ezért most az Egyesült Államoknak is lényeges, hogy ne ássa alá Mr. Smith működését, hanem inkább mindent tegyen meg annak érdekében, hogy a Salisbury-egyezmény valóra válhasson. Ha a megegyezés alapján sikereket érnek el, akkor ez békés átmenetet eredményez a fekete többségi kormány irányába a fehér kisebbségi irányítás alól, ami csaknem egy évszázadon át volt uralmon. A terv szerint az uj fekete kormányzás egészséges gazdasági életet vesz át, mivel Dél-Afrikában a feketék jobb anyagi helyzetben vannak, mint bárhol az egész afrikai kontinensen. Ha az átmeneti időszak zökkenőmentes lesz, akkor uj hajnal virrad Dél-Afrikára, ami a környező országokra nézve is nagyon sok eredménnyel jár. Az egyedüli fenyegetést a továbbra is ténykedő fekete gerillacsoportok jelentik az országnak, amelyek a Smith-kormányt gyökerestől ki akarják irtani, és a saját uralmukat erőszakkal akaiják létrehozni. Ebben nagyon támogatja őket a Szovjetunió és a környező fekete kormányok. Bizonyos mértékben a Carter-adminisztráció is támogatja őket, éppen ezért itt az ideje, hogy változás történjék a dél-afrikai fejlemények
