Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-01-12 / 2. szám
IHAItI AK niKAlfO MENNYI BAJT OKOZHAT A FÉLÉNKSÉG kifogásolnak, olyannyira, hogy a hátam mögött sugdolóznak és kinevetnek. Ezt az érzést fokozta az a körülmény, hogy valóban csak itt-ott közeledett hozzám valaki. Ahogyan most az idő távlatából látom a dolgokat, inkább irigykedtek rám és ,,stréber”-nek tartottak, mert komolyan vettem tanulmányaimat. Én azonban félreértettem ezt a ellenségeskedésüket. Emlékszem, egyszer szegény Anyám kihimezte a téli szövetruhámat. Saját maga rajzolta rá a mintát, a virágokat és zöld gallyakat maga öltögette rá a laposhimzéssel. Valahogyan nagyon félszegnek éreztem magam ebben a ruhában, mivel tudtam, hogy más mint az, amit a többiek viselnek. Sose ötlött fel nekem, hogy egyike azoknak, aki legfölényesebben bánt velem, rongyos szvetterben jár és mégis fenn hordja a fejét, pöffeszkedve. Én viszont csak nyeltem könnyeimet szégyenemben, hogy ilyen furcsa öltözetben kell járnom. Végülis kifakadtam odahaza és kijelentettem, hogy nem veszem fel többé ezt a hímzett ruhát, mert kinevetnek az iskolában. Ha aztán valaki kedves volt hozzám és egy jó szót szólt, annyira hálás voltam érte, hogy nekiadtam a tízóraimat, a megtakarított pénzemen ajándékot vettem neki és nem jöttem rá arra a nagy igazságra, amit később olyan keserves áron kellett megtanulnom, hogy a barátságot nem lehet megvásárolni, az igazi szeretetet nem lehet megfizetni. De én akkor boldog voltam hogy legalább volt valaki, akivel szünetben a folyosón sétálhattam, akivel kicsit elbeszélgethettem. Aki nem nevetett ki a hátam mögött. Ma már tudom, hogy azt kellett volna tennem, ezt kellett volna kimondanom, ami a lelkem mélyén volt és amit elrejtettem, eltitkoltam, mivelhogy túlságosan félénk voltam arra, hogy a napvilágra hozzam gondolataimat, érzéseimet. A jogar A korábbi magyar kutatások szerint a magyar királyi korona ives pántokból alkotott felső része a pápától kapott korona (corona latina), s latin betűs feliratokkal díszített rekeszzománc apostolképei az ezredforduló táján készülnek, talán Rómában. Alsó részét (corona graeca) 1074—77 között VII. (Dukász) Mihály császár ajándékozta I. Géza királyunknak. Görög feliratos rekeszzománc lemezei a konstantinápolyi császár műhelyében készültek. Az e kérdéssel foglalkozó külföldi szerzők a (Folytatás a 15. oldalon) írta: DOHNÁNYINÉ ZACHÁR ILONA Az országalma Mai időkben, amikor mindent tudományos szempontból vizsgálnak, felfedezték, hogy az Amerikában élő emberek csaknem huszonöt százaléka félénkségben szenved Olyannyira, hogy ez a terheltség egész életükben akadályozza, hátráltatja, boldogtalanba őket. Szinte kerülik az embereket, mert az az érzésük, hogy lenézik, elítélik vagy legjobb esetben gáncsolják őket. Hivatalukban sose lesznek előléptetve, mert mindig Dohnányiné hátramaradnak, noha azok, akik Zachar onR jóval kevesebbet tudnak vagy végeznek, fejük felett magasabb pozícióba helyeztetnek, mivelhogy ők sose mernek előlépni azzal, hogy mit végeznek és szót emelni saját érdemeik mellett. Ha valami hibás vagy hasznavehetetlen árucikket vásárolnak, nem merik az üzletbe visszavinni kicserélésre, érzéseiket sose mutatják ki, igy szerelmi téren is mindig megkárosodnak. Sose mernek csatlakozni valakihez, sose merik kimondani az igazat, sose mutatják ki, amit éreznek. Állandóan azt képzelik, valaki megsértette őket és ezért folyton neheztelnek valakire, vagy azt hiszik, ők megbántottak másokat és ezért bűnbánat és szégyenérzet gyötri őket. És ez a káros terheltség megkeseríti egész életüket. ,,Sose élvezem a társas összejöveteleket,” panaszolja egy Mary nevű nő a NATIONAL ENQUIRER szerkesztőjének, „mert mindig olyan esetlennek érzem magam mások között. Ha valakivel találkozom, akit még nem ismertem és rokonszenvesnek találom az illetőt, nem bírok kifejezést adni érzéseimnek. így aztán sose sikerül barátokra szert tennem.” Dr. Philip G. Zimbardo pszihológus professzor, aki a Stanford Egyetemen a FÉLÉNKEK klinikáját megalapította, minekutána vagy négyezer egyént kihallgatott és úgy találta, hogy ezek huszonöt százaléka szenved félénkségben igy nyilatkozik: „Ezek azok, akiknek az életében a félénkség olyan nagy szerepet játszik munkájuknál, társadalmilag, sőt családi körükben. Nehézséget jelent számukra az, hogy emberekkel találkozzanak, hogy barátokat szerezzenek és azokat megtarthassák. Munkahelyükön nem tesznek jó benyomást, mert nincs önbizalmuk és sohase merészkednek vezető szerepre szert tenni.” A félénk egyénre jellemző, hogy folytonosan szégyenkezik valamiért. Mindezt jól tudom, mert valamikor magam is ebben a félszegségben szenvedtem és ez megkeserítette egész gyermekkoromat. Szegény apám hányszor mondta bosszúsan, hogy szinte bocsánatot kérek az emberektől azért, hogy élek. Verset is irt nekem arról, hogy a félelem, apprehendálás és szégyenkezés oly rettenetes tulajdonságok, melyek csak könnyeket hozhatnak. És ez való igaz volt. Mennyit szenvedtem az iskolában, a gimnáziumban is! Noha legtöbb esztendőben én voltam a legjobb tanuló az osztályban, mégis folyton szégyenkeztem valamiért és mindenkitől visszahúzódtam. Az volt a meggyőződésem, hogy valami van rajtam vagy bennem, amiért a többiek kritizálnak, amit A korona A MAGYAR NÉP KINCSEI A Szent Korona és a koronázási ékszerek A Szent Korona visszaadásával kapcsolatban nézzük meg közelebbről a magyar nemzeti kincseket. A KORONA: István király a II. Szilveszter pápától kapott koronával megkoronáztatta magát. A királyi koronát Székesfehérvárott, később Visegrádon, Pozsonyban, végül a Budavári Palotában őrizték. HETI NAPTAR Januar BAK HAVA 15— VASÁRNAP: LORÁND 16— HÉTFŐ: GUSZTÁV 17— KEDD: ANTAL 18— SZERDA: PIROSKA 19— CSÜTÖRTÖK: SÁRA 20— PÉNTEK: FÁBIÁN 21— SZOMBAT: ÁGNES
