Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-02-23 / 8. szám
10. OLDAL magyar híradó A KÁRPÁT-MEDENCE A MAGYARSÁG írta: HALMI DEZSŐ Az általános történetírás — az Utódállamok legnagyobb örömére — a magyar honfoglalást 896-ra teszi és nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy Nagy Árpád honfoglalása előtt a Kárpát-medencében már évezredek óta éltek ősmagyarok. Ha ezt a tényt történészeink is elfogadnák, vagy be mernék vallani korábbi állításaiknak tarthatatlanságát, akkor hirdetniök kellene a sumir-hun-avar-magyar rokonságot — ezt ma elvetik — és az ősmagyarság több ezeréves jelenlétét Nagy-Magyarország térségében. Természetesen ez maga után vonná a finnugor elmélet hirdetésének megszűnését, valamint nemzetünk turáni származásának elfogadását. Egyúttal ez a történeti tény hivatalosan is megdöntené a szlovákok-, oláhok kitalált meséit, melyek szerint az egyik Északon, a másik Délen volt őslakos a Kárpát-medencében. Amint Viorel Tigu román történész iija:,,...a magyarok lázasan kutatnak őstörténetük után..." Sajnos ez a kutatás egyáltalában nem ,,lázas”, legfeljebb azt vetik vizsgálat alá, mit a magyar föld ^„unottan” kidob magából. A menthető leleteket nem minden esetben értékelik ki, hanem hagyják, hogy a környező lakosság széthordja házépítés, vagy egyéb célra a bizonyító anyagot. Ha csak részben törődnének egyes vidékek történelmi, önként kínált ásatásaival, akkor ma már Sicambria-Etzelburg- Vetus Buda fekvésének helye nem lenne vita tárgya. Két utón haladunk, s igy a magyar nemzet őstörténetének egységes kutatása ki van zárva. Ha közös erővel, akarattal tudnánk fellépni a szomszéd államok kitalált történetével szemben, akkor a pribinák-, dákó-román elméletek hamarosan a süllyesztőbe kerülnének. A kolozsvári poros ládák tartalma nem a román-sumir eredetet hirdetnék, hanem Torma Zsófia látnoki megállapitását, melyszerint a sok ezer Maros menti lelet, az ősmagyarság i.e. 3—4000 éves jelenlétét tanúsítaná Erdélyben. A közelmúlt történetírói Szegfű, Hóman annyira germán szájiz szerint foglalták keretbe nemzetünk történetét, hogy a magyar hősiesség, a nemzetalapitás, a lényeg teljesen elveszett, de minden vesztesség, viszály — a magyarság kárára — kidomborodott. A geológusok egységes megállapítása szerint Földünk négy és félbillió éves. A zsidó hitregék szerint az Isten a VUágot (tehát nem csak a Földet, hanem a Világmindenséget) i.e. 3760-ban teremtette. Usser ir püspök még továbbment és tanulmányában igy ir:”... a Világ teremtése pontosan Kr. e. 4004. október 26-án reggel 9 órakor történt” (Úgy látszik tetszett neki ez a dátum.) Sokáig nem mertek a tudósok korábbi megállapításokat tenni, mert a Világ teremtését a zsidók is i.e. 3760 évre teszik. Ezzel szemben a sumir, az egyiptomi, az asszír csillagászok már i.e. olyan műveltséggel rendelkeztek, melynek alapján pontosan ki tudták számitani az évek idejét. Az ős-egyiptomiak időszámítása a „napidőkörön”, mig az asszíroké a „holidőkörön” alapult. Az időszámítások kezdete minden esetben valami nagy eseménnyel függ össze. Jelenleg mi Jézus urunk születésétől végezzük időszámításunkat. I.e. 11—12.000 évvel valami rendkivüli kataklizma rengette meg a Földet, összefüggő szárazföldek szakadtak el egymától, földrészek, szigetek kerültek viz alá, uj hegyvonulatok keletkeztek, tengerek árasztották el a szárazföld legnagyobb részét. Az ősember a hegyekre menekült. A spanyolok amerikai hódításaik során máglyán égettek el mindent, legyen az értékes irás, feljegyzés, mint az ördög lelkiségének termékeit. Landa püspök élen járt a pusztításban. Egy kézirat, a Troano feljegyzés, négy másikkal együtt mégis megmaradt. A Troano kéziratot a British Múzeumban őrzik, melyet maya papok i.e. 3482-ben Írtak. Ez az okmány egy hatalmas földrengésről számol be, melynek idejét — utólagos számítások alapján — i.e. 11542-ben lehet megállapítani. Az indiai feljegyzések szerint az özönvíz i.e. 11652-ben volt. Az ősember nyomait hazánk több helyén találták meg, igy Erdélyben, a Bükkben, Vértesben, stb. A talált leletek igazolása szerint ez az ősembertipus a cromagnoni, a kaukázusi faj őselődje volt. Már a diluvium végén fellehető a rövidfejű, legfejlettebb embertípus, akiknek leszármazottai nagy számban éltek a Kápát-medencében, a különféle fémkorszakok idején. AHOGYAN A HUMORISTA LÁTJA HÁZI KOMPUTEREK-/Vagy a hírverés mostanában a házi komputerek kezdődő korszakáról. A futurológusok azt jósolják, hogy néhány év múlva mindenkinek az otthonában lesz házi komputer és az mindenfajta hasznos információt tárol majd a memóriájában, úgy mint születésnapokat, évfordulókat, bankszámlákat és házi tudnivalókat. Ezeket a komputereket majd a villanyok leoltására, a gázkészülékek lecsavarására, a légkondicionáló berendezések szabályozására, ajtók kinyitására és becsukására, továbbá arra is használhatjuk majd, hogy számon tartsuk, éjszaka hány órakor jönnek haza gyermekeink. Bár ami az információtárolást illeti, kétlem, hogy ennek csakugyan oly jelentős felvevőpiaca lenne, mint ahogy azt a házikomputergyártók gondolják. Az amerikai feleség emlékezőtehetsége ugyanis messze felülmúlja bármely komputer memóriáját, legalábbis így van ez az én házamban. Példa: a minap egy megjegyzésről beszélgettünk, amelyet egy csinos hölgyről tettem, aki egy vacsorán mellettem ült. ★ Azt mondtam: — Igazán nem látok semmi roszszat abban, hogy az ember egy vacsorán megcsodál egy csinos lányt, hogyha nem kezd ki vele. — Hisz épp erről van szó. Te képtelen vagy pusztán megbámulni egy csinos lányt anélkül, hogy ki ne kezdj vele. Ez komolyan feldühített és így szóltam: — Ugyan, mikor kezdtem ki valaha is bármilyen csinos lánnyal a vacsoraasztalnál? Archeológusok az Olt völgyében egy ős-szeszkó (székely) várost, Erősdöt ásták ki, mely i.e. 5—6000 évvel már olyan kultúráról tanúskodik, amit más népeknél csak i.u. találhatunk meg. Erősd városnak széles utcái, terei voltak, a lakosság többhelységes, kényelmes házakban lakott, melyeket csempézett kemencékkel fűtöttek. Az irás nyomait a tordai bronz fokosra vésett jelek, a cserépedények, körpecsétek betűformái feltétlenül írásjelek voltak, mert nagyban hasonlítanak a székelyek rovásírásához. A bronzkori csontvázak méretei — kevés eltéréssel — megegyeznek a ma élő székelység testi felépítésének adataival. Fő jellemvonásuk a közép- és rövidfejűség, mely feltétlenül turáni eredetre vall. — Ez a koponyaalkat —, méret jellemezte a sumirokat is és ez a tény ismét a két nemzet rokon származását igazolja. A felsorolt érvek bizonyítják, hogy a magyarság ősei itt éltek a Kárpát-medencében, sehonnan nem vándoroltak be, igy jelenlétük nem nevezhető honfoglalásnak, mert elődeink voltak az őslakosság. A hunok a Kárpát-medencét választották birodalmuk központjának. Ez nem egy pillanatnyi fejedelmi, királyi ötlet szüleménye, hanem egy tudatos elhatározás, mert a hunok ősi mondáiban szó van egy végtelen múltba nyúló származási helyről, hová őket Atilla visszavezette, az Ösházat pedig birtokba vette. Ha szabad, a hunoknak a Kárpát-medencében való letelepedését lehetne nevezni az első hazatérésnek, de nem honfoglalásnak. Az Őshaza területét idegenek bitorolják, a , (Folytatás a 11. oldalon) — 1963. szeptember 6-án, Stevenséknél. Hope Lang mellett ültél és éppen amikor behozták a csokoládészuflét mogyorókrémöntettel, átkaroltad a vállát. Azt hiszem, este 10 óra 14 perc volt. — Bizonyos vagy benne, hogy csokoládészuflé volt? Én úgy emlékszem, Liz Stevens friss eperkrémes vaníliafagylaltot szolgáltatott fel aznap este. — Ne beszélj mellé — mondta a feleségem — és mi történt 1957. június 12-én, éjfélkor, Párizsban, a Crazy Horse Saloonban, amikor tisztára hülyét csináltál magadból, miközben a sohasem mosolygok többére táncoltál azzal a zöldmintás ruhát hordó hölggyel, aki sápadtzöld sifon sálat viselt, aranycipőt és festett szőke hajat? — Erre is emlékszel? ^Száznyolcvan centi magas volt, 52 kiló, svéd kiejtéssel beszélt angolul és teknősbéka formájú ezüstretikülje volt. — Hát igencsak jól emlékszel rá. — Ha már a témánál vagyunk, gondolom, 1969. április 9-e este 7 óra 40 percről már megfeledkeztél? ★ — Mi történt aznap este? — A Federal City Club-beli koktélpartira mentünk, ott közölted Barbara Lipscombbal, aki a 212-es irányítószám alatt, a Boulevard 3—2376-ban lakik, hogy ha bármikor New Yorkban jársz, felhívod. — Csakugyan ez volt a lány neve? — És barna haja volt — folytatta a feleségem —, jobb felsőarcán szépségtapasszal, elöl jobbra három foga tömött volt, baloldalt meg kettő. Hamis szempillát viselt és lángoló vörös Revlon körömlakkot. Bizalmas barátai Bobbynak hívták. — Tyű, micsoda memória! — mondtam inkább bámulattal, mint haraggal. (Folytatás a 13. oldalon)
