Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-02-16 / 7. szám
1 I CWi/iÄlSH »A'fljA& MAGYAR HÍRADÓ ;2A<TJ0 .Sí 13. OLDAL DÉL-AMERIKAI JEGYZETEK GAZDAGOK, DE MÉGIS SZEGÉNYEK írt a: PÉTER IMRE Péter Imre Dél-Amerika gazdag földrész, de a lakói mégis szegények. Dél-Amerika története egyenlő a szegénység, az írástudatlanság, az éhség és nyomorúság történetével. A földrész gazdagságát egy nagyon kis százalékú felsőosztály tartja a kezében, a többiek rovására. Dél-Amerikában egyre erősödik az az igyekezet, hogy megszüntessék ezt a helyzetet és modern ipari gazdálkodást hozzanak létre. A spanyol gyarmatosítókat a perui arany és a bolíviai ezüst vonzotta Dél-Amerikába. Ennek ellenére, a két ország most is a nyugati félteke legszegényebb országai között van. Venezuelát az olaja Dél-Amerika leggazdagabb országává tette. Mégis, nagyvárosait körülveszik a nyomorvárosok, ahol az emberek százezrei élnek. Brazília csak most kezdi feltárni gazdagságát. Egészen idáig a cukorra és kávéra alapozta gazdasági életét, de a cukor- és kávéültetvényeken élő parasztok a földrész legszegényebbjei közé tartoznak. Legújabban a modern világ problémái ütötték fel fejüket: az infláció, a nagy külföldi adósság és az ipar számára annyira szükséges szakmunkások hiánya. Chilében az elmúlt három év alatt az infláció 1,000 százalékos arányt ért el évente, és 900 százalékosat Argentínában. Most mindkét ország 70—160 százalékra csökkentette az infláció arányát, de a növekvő munkanélküliség és az alacsonyabb életszínvonal árán. Dél-Amerika az ellentmondások földrésze. 6.8 millió négyzetmérföldnyi területe csaknem kétszeres az Egyesült Államok területének. Legnagyobb országa Brazília, ami nagyobb, mint a szárazföldi Egyesült Államok. Paraguay, ami a második legkisebb ország Dél-Amerikában, olyan nagy, mint Kalifornia. Dél-Amerika leghatalmasabb hegyvonulata az Andesek hegylánca, ami átöleli a 4,600 mérföld hosszú kontinenst, és hat országot érint. A hegyvonulaton 49 olyan magas csúcs van, ami meghaladja a 20,000 lábat. Az itt élő emberek legnagyobb része nyomorúságos körülmények között tengődik. A bolíviai La Paz a világ legmagasabban fekvő fővárosa. A 13,000 láb magasságban levő városban a levegő olyan ritka, hogy a tűzeseteket egyáltalán nem ismerik, és a látogatóknak azt tanácsolják, hogy első napjukat a városban ágyban töltsék. Az Amazonas a világ leghatalmasabb folyama, amely a világ legnagyobb kiteijedésű őserdejét szeli át. Ez az őserdő szolgáltatja a világ oxigénjének 20 százalékát. Dél-Amerikát érinti a világ legsúlyosabb népesedési problémája. Minden évben három százalékos a népszaporulat és semmi jele nincs a változásnak. A lakosság száma csupán 214 millió, tehát kevesebb, mint amennyien az Egyesült Államokban élnek. Brazília kivételével, a dél-amerikai országok lakosainak több mint 25 százaléka a fővárosokban él. A dél-amerikaiak milliói menekülnek a vidéki élet nyomorúsága elől, és a fővárosok peremén levő nyomornegyedekben élnek. Dél-Amerika legnagyobb városai csaknem kivétel nélkül a tengerpartokon fekszenek, ahol a gyarmatosítók partraszálltak és az időjárás is kellemesebb. A legnagyobb város a brazíliai Sao Paolo, amelynek nyolc millió lakosa van, és minden két évben újabb egy millióval növekszik a lakosság száma. Dél-Amerikában a lakosság 5—10 százaléka gazdag és a vagyon 80 százalékának birtokosa. A szegények átlagosan napi két dolláron tengetik életüket; 50 százalékuk rosszul tápláltságban szenved. NÉGY TESTVER Év múlik, évet ér, egymást hajtja négy testvér: víg tavasz, virághintő, koszorús nyár, kalászdöntő, ősz, gyümölcs-érlelő, tél, havat terelő. HÓ KÖSZÖNTŐ Hó, hó, friss hó, angyalváró, gyöngyén hulló gyöngyvirág-hó, -csupasz bokrok csipkézője, fák fodros fejkötője kerítések keszkenője, hegyek-völgyek ünneplője. Csanádi Imre NEM LEGENDA! A HIMALÁJA TITOKZATOS ŐSLÉNYE írta: KALLÓS FERENC Kalló« Ferenc A mindenttudó okos cinikusok azt állítják, hogy miként UFO-k sem léteznek, hasonlóképpen a himalájai förtelmes havasi őslény a Yeti sem létezik. Csak kitalált legenda. Egy nepáli leány azonban meggyőződött arról, hogy nem legenda, hanem egy ijesztően förtelmes és utálatos állat, vagy ember, vagy átmenet a kettő között. A nepáli leány, Lhakpa Sherpani egy tehenét és két yakját itatta egy folyóparton, amikor a yeti hirtelen támadott. Addig nem látta, nem vette észre, az állatok sem nyugtalankodtak. A hirtelen előbukkant förtelmes lény villámgyorsan berúgta a lányt a folyóba, a sziklák közé, és elkezdte az állatok lemészárlását. Lemészárolta a tehenet és négy yakot, de olyan hihetetlen erővel, amit a lány más állattól, vagy embertől még nem látott soha. De nemcsak ő nem látott még ilyet, hanem egy nepáli kerületi rendőrfelügyelő sem. Azt mondja Nan Rai felügyelő, hogy ilyen hihetetlen, vad erőt még sohasem tapasztalt, mint amivel a yeti az állatokat szétszaggatta. Egyszerűen a kezeivel széttépte a nehéz tehenet és yakokat. Nem mindet ette meg, úgy látszik, válogatott a belső részeiben. Lhakpa Sherpani halálraváltan figyelte a folyóból, ahol egy sziklára mászott, hogy a havasi őslény, a yeti milyen emberileg elképzelhetetlen % erővel rendelkezik. Amikor megérkezett a felügyelő, megvizsgálta a nyomokat, de Lhakpa olyan részletes leírást adott a yetiről, hogy a hatalmas nyomain túl éppen elég bizonyíték volt arra, hogy a yeti nemcsak létezik, hanem — valami különleges kombinációja lehet az embernek és állatnak, valami ismeretlen ősmajomnak, amelyből más tájakon tovább fejlődve, az évek százezrei során kialakult — az ősember. A yeti a Himalájában azonban valamiként megállt ennek a fejlődésnek az állati alsó fokán. Lhakpa szerint körülbelül 7 láb magas, hatalmas lény volt, amelyet barna szőr borított. Fekete pofája volt, amely nagyjából emberi arcra hasonlított. Fehér esik futott le a mellétől a hasáig. Hatalmas, tömött szemöldökei voltak és kerek szemei, mint egy ökörnek. Az ajkai feketék voltak és hatalmas szája volt, nagy fehér fogai, mint az embereknek. Az ujjai vastagok voltak, hosszú körmökkel. A lábai úgy néztek ki, mint az emberé, de sokkal nagyobbak voltak és szőrrel borítottak. És valami kibírhatatlanul visszataszító szaga volt. Ennél részletesebb személyleirást nem kívánhatott az inspektor, aki a lábnyomait mérte le. Négy lábnyomot talált, amelyek tizennégy inch hosszúak és hat inch szélesek voltak, és nagyon mélyen besüppedtek a hóba. Az inspektor ebből arra következtetett, hogy a yeti igen nagysulyu lehet. A kézlenyomatai (kettőt talált az inspektor) azt mutatták, hogy csak négy ujja volt. De sokkal nagyobbak voltak igy is egy ember kézlenyomatánál. A yeti-ahogy ezt a szörnyet a helyi lakosság elnevezte — létezését tovább bizonyítja egy lengyel Himalaja-expedició, amelynek ugyan nem sikerült megmásznia a világ legmagasabb hegyormát, de egy mérföldön át végig lefényképezte a yeti lépéseit, amig csak kemény jégre nem ért. Egy tudós, aki velük volt, megállapította: nem fogadható el, hogy ember, vagy ember-állat keresztezésből származó lény volna a yeti. Inkább egy állatfaj, amely még ismeretlen az emberi tudomány számára. így válnak a „legendák” valósággá. Nincs UFO? Van! Nincs yeti? Van! Csak nem szabad túl okosnak lenni, és amit mi nem látunk azt egyszerűen nemlétezőnek tekinteni. A havasi ösvény „legendája” már évtizedek óta a kézzelfogható tapasztalatokon alapszik, szakképzett tudósok hada foglalkozik az észlelt tapasztalatok alapján a megfejtéssel, melyre már nem kell sokat várnunk. JOBB FELNI, MINT MEGIJEDNI (Folytatás a 12. oldalról) részvéte elkísér utolsó utamon. Ahogy Téged ismerlek Éva, talán még regényalak is lehet belőlem... ★ ★ ★ Nemsokára meghalt szegény kedves Margó. Ide is szeretett volna jönni Kaliforniába, gyakran emlegette. íme magammal hoztam az emlékét és ha nem is foglalhatom regénybe, ismertettem értékes, okos lényét egy olyan cikkben, amely példa lehet sok ember számára...
