Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-02-16 / 7. szám
MAGVAK HIHADÓ ZSOLDOSVILÁG RHODESIÁBAN Miért lesz valaki zsoldos? KÖZEL-KELET SALISBURY, Rhodesia -,,A rhodesiai fehérek még mindig hisznek rendszerük fennmaradásában, annak ellenére, hogy úgy érzik, az egész világ ellenük fordult” — mondja John Asher a 26 éves detroiti fiatalember, aki öt hónappal ezelőtt zsoldosnak szegődött a rhodesiai hadsereghez. Asher, a vietnami háború zöldsapkásainak „veteránja” egyike annak a sok száz jelentkezőnek, akik pénzért, vagy egyszerűen kalandvágyból a rhodesiai hadsereghez szerződtek. Asher a General Motors detroiti üzemeiben dolgozott, de elbocsátották, ezért maradék pénzén kalandot és megélhetést keresve utazgatni kezdett. Rio de Janeiróba látogatott, majd Dél-Afrikába repült s turistaként érkezett Rhodesiába, mert már olvasott arról a háborúról, melyet „kommunista partizánok” ellen folytatnak. Rögtön otthon érezte magát. „Nem kellett nekem hosszú idő, hogy megtaláljam s John Asher amerikai zsoldos, rhodesiai egyenruhában... a legközelebbi toborzóirodát.” A rhodesiaiak eddig 1500 zsoldost szerződtettek, de tízezret is szerződhettek volna, hiszen jelentkező van elég. Lampbrecht őrnagy, a rhodesiai hadsereg „önkénteseket toborzó irodájának” vezetője azonban roppant igényes: csak fiatal, erős, jól kiképezhető, semmitől meg nem riadó embereket vesz fel. Miért lesz valaki zsoldos? A pénz — csak egy az okok közül, s amióta a külföldiek ugyanazt a zsoldot kapják, mint a rhodesiaiak, a legtöbb esetben nem is ez a döntő. „Azért vagyok itt, mert e világban pillanatnyilag ez az egyetlen kedvemre való háború” — nyilatkozta az amerikai hadsereg különleges egységének egyik veteránja, aki ma őrnagyi rangban szolgál Salisburyben. „Mivel itt kommunista veszély fenyeget — itt harcolunk” — jelentette ki Rolf Kaufeld, aki az NSZK hadseregének páncélosainál szolgált századosként, de lemondott rangjáról, kilépett az NSZK hadseregéből, és Rhodésiába jött. A Nyugat-Európából érkezett „önkéntesek” egy része hangoztatja, hogy azért jött ide, mert torkig vannak a társadalmukkal, a munkanélküliséggel és a vendégmunkásokkal. „ígérgetések és infláció. Nagy szavak és semmi sem történik” — mond- . ják. Itt viszont sok minden történik. „Húsz kilométert futottunk, hátunkon 38 kilónyi teherrel — meséli a kiképzésről Asher. — Százhúsz méterről kellett kiugranunk egy Dakotagépből ejtőernyővel; mindössze hét másodperc, mig az ember földet ér.” Asher a negyvenkét napos kiképzés alatt 23 kilót fogyott. Huszonhét tagú rajában összesen két rhodesiai van. A többiek ausztrálok, uj-zélandiak, franciák, izraeliek, olaszok, vagy a Dél-afrikai Köztársaságból jöttek. A belga Pierre Marin, noha még csak 34 éves, már öt háborúban „zsoldoskodott”, kétszer harcolt Kongóban, egyszer Biafrában, Csádban és Dzsibutiban. mWVHVVWWWWHWH»» Ha eredményt akar, hirdessen li A polgárháború kettészakította Bejrútot BEJRUT, Libanon — Bejrut központja most is romokban hever. A polgárháború során elpusztultak a szállodák, az értékes szórakozóhelyek, a piacok. S ami még rosszabb, a város szabad szelleme is teljesen eltűnt. A sajtót cenzúrázzák; parlamentet. A keleti oldalon még most sincsenek szállodák. A szállodák ötven százaléka elpusztult a háború ideje alatt, és egyelőre senki nem őrült, hogy újabb szállodákat építsen, mivel a turistaforgalom nagyon megBejrut belvárosáról arab békefenntartó erők állomásoznak a városban és a város körül. Egy uj Bejrut kezd kialakulni, ami két részből áll. A városközpont romokban hever, mig Bejrut nyugati részén a mozlimok, keleti részén pedig a keresztények helyezkednek el. A két városrész ritkán találkozik egymással. Nyugat-Bejrutban az élet napközben normálisan folyik. Kelet-Bejrut nagy virágzásnak indult, és úgy tűnik, hogy a keresztények sokkal kényelmesebben érzik magukat a maguk városrészén, mint a mozlimok a magukén. Vannak, akik attól tartanak, hogy a város megosztottsága az ország egységét is aláássa. Vannak, akik természetesnek tekintik ezet a helyzetet az után a keserves polgárháború után, amelynek 60,000 ember esett áldozatul. A megosztottság bizonyos mértékben kedvez a felvirágzásnak. Mind a keleti, mint a nyugati rész nagy összegeket fordít az építkezésre. Nyugat- Bejrut már zsúfolttá vált. Azok az üzletesek, akinek házait tönkretette a háború, a nyugati oldalon nyitottak uj üzleteket. Manapság a legellentmondásosabb kérdés az, hogy a libanoni parlamenttel mi legyen. A mozlimok azt akarják, hogy a parlamentet állítsák helyre a régi helyén, a keresztények azonban az ő oldalukra akarják átvinni a Orosz—kínai villongások HONG KONG - A kínai határőrségi központ jelentése szerint a Kína és Külső-Mongólia között levő határvonal mentén két súlyos katonai incidens történt. Összecsapott egy-egy alakulat, „többen” meghaltak, robbanások is történtek. A kínaiak szerint „az oroszok incidenseket idéznek elő, mint tavaly is több alkalommal.” Úgy utalnak a jelentésben az oroszokra, mint „ellenségre”. Abesszinek nagy rohama ADDIS ABEBA - Az abesszin—Szomáliái harcokban nagy fellendülés állt be. Nemzetközi katonai megfigyelők szerint az abesszinek egy esetleg döntő offenzívát indítottak a benyomuló szomáliaiak ellen és azokat máris erősen visszaszorították. Az abesszineket szovjet katonai tanácsadók segítik és állítólag kubai repülők is résztvesznek abesszin oldalon a harcokban. A szomáliaiak viszont már több ízben kaptak amerikai fegyvereket „ADÓPARADICSOM” A PIRENEUSOKBAN ANDORRA LA VELLA — Nyugat-Európa egyik törpeállamát, Andorrát, amelynek 450 négyzetkilométer a területe, Spanyolország és Franciaország határolja. A köztársaság eredete egészen a karolingok korszakáig nyúlik vissza. Andorra állampolgárai még ma is Nagy Károlyt köszöntik nemzeti himnuszukban, akinek hadai egykor kiűzték a mór hódítókat hazájuk földjéről. A törpeállamot az utóbbi hét évszázadban okiratilag megerősített kettős régensség alatt a francia államfők és spanyol püspökök együttesen kormányozták. Ök képviselik ma is Andorrát kifelé és egyúttal az igazságszolgáltatásban is ők képviselik a legfelsőbb fórumot. Ma Andorra hűbéri hűségének bizonyítékaként minden évben 960 frank jelképes adót fizet Franciaországnak és 460 pesetát az urgeli püspöknek, aki pótlólag még 6 juhot, 12 tyúkot és 24 sajtot várhat el. Andorra fővárosa: Andorra la Vella a legutóbbi években sokat fejlődött: a legutóbbi statisztikai adatok szerint 450 ezer gépjármű haladt át egyetlen hónap alatt Andorra határain. A lakosság száma is emelkedett. 26,500 helybeli lakos között 15,500 spanyol, 2,000 francia és 400 brit él. A pireneusi „paradicsom” vonzereje nyilvánvaló. Mivel Andorrában adómentesség van, ezért nemcsak a hétvégi turisták, hanem a kapitalista világ spekulánsai is sokan „látogatják” az országot. Mig a spanyol vámtisztek a visszatérő turistákat szigorú ellenőrzésnek vetik alá (amelynek következményeként sok-sok kilométeres gépkócsioszlopok állnak a határon), addig a tulajdonképpeni nyerészkedők az Andorrába telepített bankokban űzik manipulációikat és keresztülcsusznak a törvény hézagain. Mint a régi időkben, most is a 24 főből álló főtanács hozza a határozatoka és a döntéseket. Az utóbbi időben a főtanácsot különböző reformokkal rohamozták meg, de hogy ezek sikerrel járnak-e el, az még nagy kérdés. csappant. A keleti oldalon lakó keresztények nem biztosak abban, hogy esetleg odavonzhatják a turistákat a keleti oldalra, főleg ami az olajtermelő országokból érkező turistákat illeti.
