Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)
1977-08-04 / 32. szám
10. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ fő az egészség Iría: HALÁSZ PÉTER Anglia hires szociális egészségügyi ellátásáról, amellyel a nyugati államok között csaknem egyedülálló, van azonban Londonnak egy másfajta ..egészségügyi ellátása” is amely valószinüleg a legdrágább ezen a világon. Ezt azonban nem angolok veszik igénybe, de inkább — arabok. A londoni Regent Park közelében építették fel két esztenddővel ezelőtt a Wellington-szanatóriumot, amelynek ablakai a parkra, s a park egyik sarkában Halasi Péter álló mecsetre néznek. (Mert Londonnak már mecsetje is van, amiben mindinkább növekvő számú muzulmán közössége imádkozik. S a jelek szerint — jól imádkozik.) A Wellington szanatórium egy részvénytársaság tulajdona, a részvények 51 százaléka angol kézben van, a többi annak a Humane Incorporated nevű amerikai vállalatnak birtokában, amelynek központja Kentucky államban van. Az amerikai vállalat magánszanatóriumok építésével és vezetésével foglalkozik, hatvan szanatóriuma van az Egyesült Államokban, Wellington az amerikai cég első európai létesítménye. Építéséhez azonban az angolok csak azzal a feltétellel járultak hozzá, hogy a részvények többségének angol kézben kell lennie. A Wellington szanatóriumban a páciensek választhatnak, hogy megelégszenek-e egy szobával, vagy pedig lakosztályt áhitanak. Annak, aki egyetlen szobában is el tud betegeskedni, mindössze napi 180 dollárt kell fizetnie érte, de aki lábadozás közben szívesen őgyeleg egy nagyobb lakosztályban, annak bizony le kell pengetnie érte, minden ilyen átőgyelgett nap ellenében, 350 dollárt. Igaz, hogy a szobák, lakosztályok nagyon szépek, léghűtő, légfűtő-berendezés működik mindenben, mindnek luxuriózus konyhája van, jégszekrénnyel, különleges elektromos tálcákkal, amelyek az ételeket mindig melegen tartják, úgyhogy állandóan fogyasztható állapotban legyenek. A paciensek hosszú étlapról választhatják ki. hogy mit óhajtanak reggelire, ebédre, vacsorára és a borlap, a különböző pezsgő-fajtákat kínáló lista ugyanolyan hosszú. Úgyhogy a különleges ételkreációkat gyöngélkedők leöblíthetik egy (vagy néhány) pohár Chateau Lafitte-tel, egyenesen Rotschild franciaországi borpincészetéből. ,,A célunk az”, mondja William Heburn, a szanatórium adminiszrátora, ,,hogy a legtökéletesebb ellátást nyújtsuk betegeinknek. Minden paciensre két egész két tized .nörsz’ jut. Hiszünk abban, hogy mindez elősegíti betegeink gyógyulását és jó közérzetüket.” Semmi kétség. Amikor a paciens belép (vagy betámolyog) a Wellington szanatórium luxus-halijába, tiz centiméter vastagságú szőnyeg süpped a lábai alatt, az őt fogadó titkárnő tiz nyelvet beszél, folyékonyan arabul is. A .nörszök’ — akikből két egész két tized jut minden paciensre — nem akármilyen lányok ám, elmehetnének hollywoodi moziszinésznőnek, ráadásul olyan uniformist viselnek, amelyet Hardy Amies, a hires divat-kreátor tervezett számukra. A paciensek között olykor egy-egy mozisztár is található, legutóbb Elisabeth Taylor gyöngélkedett a Wellington egyik lakosztályában. Szaud-Arábia királya, Khaled, alig néhány nappal ezelőtt távozott — gyógyultan — a Wellingtonból, ahol csipő-műtétet hajtottak végre rajta. Mert a Wellington természetesen nemcsak luxus-lakosztályokkal, kiváló étellel-itallal, színes televízióval és hollywoodi szépségű .nörszökkel’ (fejenként két egész két tizeddel) szolgál, de Anglia száz legkiválóbb orvosával is, hires specialistákkal. Khaled király összesen 6 hetet töltött a Wellington szanatóriumban, nemcsak egy lakosztályt bérelt, de a szanatórium egész felső emeletét, tiz szobával és két külön lakosztállyal, amelynek ablakai a mecsetre nyíltak. A műtéten és az orvosi kezelésen kívül Khaled naponta 2500 dollárt fizetett, végső számlája 850.000 dollár volt. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a kórház orvosai, adminisztrátorai, .nörszei’ valamennyi en mélyen vallásosak lettek. Sohasem haladnak el úgy a Regent Parkbeli mecset előtt, hogy föl ne pillantanának az égre, s ne fohászkodnának azért, hogy: Allah, növessze hosszúra...pácienseik lábadozását. INTELLIGENCIA KÉRDÉSÉ TÉVES KÖZHIEDELMEK A tudósok újabb és újabb adatokat hoznak elő az ember szellemi képességeiről, és ezek gyakran megdöbbentik az átlagembereket. Az egyik átlagosan tartott nézet az, hogy a magas homlok nagy intelligenciával jár együtt. A tanulmányok alapján kiderült, hogy az agy nagysága és az IQ között semmi összefüggés nincs. Egy idiótának lehet hat fontos agya, mig a zsenik általában négy fontos aggyal rendelkeznek. A másik téves feltételezés az, hogy az utoljára született gyermeknek magasabb az IQ-ja, mint az előbb születetteké. Pedig ez fordítva van. A szakértők szerint ez azért lehet, mivel az elsőszülöttnek jobb születés előtti fejlődése van, vagy tovább van szüleivel. Azt is szokták mondani, hogy az intelligenciának kevés köze van az ember egészségéhez, munkasikereihez vagy szellemi és társadalmi igazodásához. A Stanford University egyik pszichológusa, Lewis Termán kimutatta, hogy minél magasabb az IQ, annál jobb volt az egészségi, társadalmi és szellemi alkalmazkodás. Mit tartanak az emberek az alkotóképesség és az intelligencia kapcsolatáról? Azt, hogy ezek egymástól függenek, pedig nem igy van. Egy kutató szerint a tudósok alkotóképessége és intelligenciaszintjük között semmi kapcsolat nincsen. Valamikor úgy hallottuk a felnőttektől, hogy lassan tanulók sokkal jobban emlékeznek, mint a gyorsan tanulók. Ez is hamis állítás, mert a valóság éppen a fordítottja. A lassan tanulók kevésbé emlékeznek, mint a gyorsan tanulók. Ennek két oka van. Először is különbség van az IQ-szintjük között. Másodszor a lassan tanulóknak több nehézségük van azzal, amit tanulnak, ezért több időre van nekik szükségük a tanulásra. Azt is természetesnek vesszük, hogy a koraszülött gyermekek IQ-ja alacsonyabb az átlagosnál. Igaz, valamivel lentebb kezdik a fejlődést, később azonban felzárkóznak, amint elérik normális nagyságukat. Végül még hadd cáfoljuk meg azt a hiedelmet, hogy az ember szellemi tevékenységét fokozhatja, ha egy kis alkoholt iszik. Az az igazság, hogy az alkohol még a legkisebb mennyiségben is lassítja az idegrendszer munkáját. Tehát hátráltatja a reakcióidőt és az agyfunkciókat. FÓKUSZ TÁVOL A FŐVÁROSTÓL: AZ ORSZÁG PULZUSA Középnyugaton a lakosok nem nagyon tudják, mi történik Washingtonban. Itt Washingtonban sokan, különösen azok, akik a kormánynak dolgoznak, minden elnöki szót figyelemmel kisérnek, mig a középnyugatiakat nem érdeklik ezek. Úgy van ez, ahogy Elizabeth Drew, egy kommentátor mondotta a televízión: „Washington kivételével, az amerikaiakat nem érdekli a washingtoni ,játék’, ki győz és ki vészit”. Azonban mások úgy vélik, hogy bizonyos értelemben az emberek mégis figyelemmel kisérik, hogy ki van elől és ki marad le a versengésben. Egy riporter, miután végigutazta Középnyugatot, közölte, hogy a farmerek, kis üzletemberek, családanyák nem olvasnak sokat a kormányról, nem beszélnek sokat a Washingtonban történő eseményekről, mégcsak nem is gondolkoznak arról, hogy mi megy végbe Washingtonban. Csak akkor figyelnek fel, amikor az események az ő mindennapi életüket befolyásolják, vagy amikor egy—egy nagyobb botrány felüti a fejét, mint amilyen a Watergate-ügy is volt. Az emberek beszélnek az időjárásról, az emelkedő árakról vagy adókról, a helyi bűnügyekről vagy a napi eseményekről, de nem nagyon érdekli őket, hogy a kormány mit fog csinálni a nehézségek enyhítésében. Ezért a közömbösségért nagy részben a Watergate-botrány is felelős. Az emberek úgy vélik, hogy a kormány úgysem azt teszi, amire a népnek szüksége van. Most azonban abban bíznak, hogy Carter elnök biztosabbá és hatásosabbá teszi a kormányt és úgy tűnik, ma sokkal többen állnak mögötte, mint megválasztásakor. AHOL MINDEN PERCBEN KIGYÚL EGY ÉPÜLET (Folytatás a 8. oldalról) tűzesetek keletkeztek...A tüzek mind közelebb voltak hozzánk, ezért anyám már nem mert tovább ott maradni.” Jóllehet a súlyos tűzesetek emelkedése egyidőre esett a tűzoltóság személyzetének csökkentésével, a tűzoltóság illetékesei mégsem csupán ezt okolják a tűzesetek súlyosbodásáért és a halálesetek számának emelkedéséért. A legnagyobb oka a súlyosabb tűzeseteknek az, hogy későn fedezik fel a tüzet és későn riasztják a tűzoltókat. Ebben az évben minden napra egy haláleset esik tűzesettel kapcsolatos és ez az év végére rekordot fog elérni. A tűzesetek eredménye az, hogy Bushwick-ben már ezer ház égett ki, amelyek látványa nagyon rontja a környezetképet. Némely esetben egész háztömbök váltak a lángok martalékává. Ezen a területen 1970-ben még 140 000 ember élt, de számuk jelenleg csak 30 000. A tűz még mindig jelentős probléma South Bronx, Brownsville és East New York brooklyni területén, de sokkal enyhébb annál, mint az 1960-as és korai 1970-es években. Mindent összevéve, az egész városban 1976-ban 56 126 tűzeset történt, ami jóval magasabb az 1966-ban észlelt 36 800 tűzesetnél. Ehhez még hozzá kell venni, hogy 1977 első négy hónapjában öt százalékkal több tűzeset történt, mint az e'őző év ugyanezen időszakában.
