Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)
1977-07-21 / 30. szám
14. OLDAL MAUYAK VItUAnn ŐSEINK NYOMÁBAN Hol volt Attila, Árpád városa, Buda? Irta: HALMI DEZSŐ II. Bártfai-Szabó László 1935-ben kiadott könyvében 187 Vetus-Budára vonatkozó, helyrajzi adatokkal ellátott oklevélkivpnatot közöl, melyeknek alapján a mai Óbuda térképe nem rajzolható meg, ezért ezek az oklevelek feltételezhetően Vetus-Budára, Sicambria helyén állt városra vonatkoznak. — A pálosok oklevélkutatása szerint az Alba-Ecclesia a Pilisben volt és nem a jelenlegi Óbuda, vagy Székesfehérvár helyén. Dr. Gárdonyi Albert 1941-ben kiadót könyvében megiija, hogy Esztergom és Vetus-Buda 1223-ban egyszerre égett le, tehát ezeknek egymás közelében kellett lenniök. Tudta, az Alba-Ecclesia, Fehéregyházi-templom, a Vetus-Budai Boldogasszony templommal volt azonos. Anonymus szerint: „...a magyarok megtérése után egy ház épült, melyet Fejérnek (Fejéregyházának, Árpád sirja felett) neveznek boldog szűz Mária tiszteletére.” Kézai Simon krónikás szerint Atillát is Bálványkőnél temették el. 1906-ban ásatásokat folytattak Pilismaróton és a tudományos megállapítások szerint, Herculia romjait tárták fel. Az ásatásokat Finály Gábor vezette, ki leírja, hogy egy 820 m.hosszú, bástyákkal tagolt kőfal és a fal által körülvett dombtetőn, egy 27x33 m. nagyságú oszlopcsarnok került elő. I. Frigyes német császár hazánkon keresztül vezetett kereszteshadjáratot és ez alkalommal II. Béla királyunk (1172—96) Granban (Esztergom) látta vendégül. Innen a két uralkodó, kíséretével együtt átment Atilla városába Etzelburgba. A fogadás helye, Vetus-Buda feltétlenül királyi székhely volt, mert ha a mai Óbuda lett volna a főváros, akkor a császár nem Esztergomnál köt ki, hanem a mai budai partokon. Az ősi Buda vára Szűz Mária-sziget mellett épült fel, melynek közelében — Kézai szerint, Bálványkőnél, Atillát is temették el-r E központi vár körül a magyar vezérek szintén várat építettek maguknak — valószínűleg hetet —. Innen származik a törökök „jedikuli” elnevezése — hétvár —. Cselebi török történetíró szerint, Budánál a törököknek hét várat kellett elfoglalniok. A Basaharcnak nevezett hegycsúcson László Gyula és Székely György professzorok egy — Németh HETI NAPTÁR JÚLIUS OROSZLÁN HAVA 24— VASÁRNAP: KINGA 25— HÉTFŐ: KRISTŐF 26— KEDD: ANNA 27— SZERDA: OLGA 2»—CSÜTÖRTÖK: SZABOLCS 29— PÉNTEK: MÁRTA 30— SZOMBAT: JUDIT állal felfedezett — nagykiteijedésű kőfallal körülvett vár romjait ismerték fel. László prof. ős—, vagy őkori keletkezésű várnak tartotta. Zádor Mihály régész az eddigi rómaikori felépítményeken középkori ráépítéseket is talált. Pilis területe tele van Árpád-kori épületek maradványaival, mint pilisszentléleki, piliszszentkereszti, klastrompusztai, dömösi kolostorromok, az esztergomi-, visegrádi vár, stb. Történelmünk nagyon sok, érdekes eseménye fűződik a Pilisi hegységhez. — Imre herceg, István fia egy pilisi vadászat áldozata lett, I. Béla királyra Dömösön szakadt rá a trónszék, Álmost és fiát, Bélát (a későbbi vak-Béla), Kálmán király Dömösön vakittatta meg, Gertrud királynét a Pilisi erdőkben ölték meg és feltételezhető, hogy István király mostohaanyját ugyancsak itt végezték ki. Csebeli török történész (1660-ban) megírja, hogy Buda, Vetus-Buda, Gül Baba sírjától három órás kocsiutra volt. Útközben 7000 szőllőkertet számolt meg Budáig. Tehát Gül Baba sírjától nem egy rövid utat kellett megtenni Óbudáig, hanem órákat utazni, mely szerint az ős Buda Esztergom mellett volt, a Pilisi hegyekben. Korábban a törökök a várost teljesen lerombolták, a föld színével tették egyenlővé és a város helyére, valamint környékére szőlőt és gyümölcsösöket telepítettek. Cselebi megemlíti, hogy Vetus Buda elfoglalása után a törökök, a városhoz közel, 70 000 embert gyilkoltak meg. A magyar történelem szerint, a törökök Pilismarót határában 25 000 embert mészároltak le. A pápa rendelkezése szerint csakis az esztergomi érsek adhatja át az egyházi szentségeket a magyar királyoknak. A királyi család és az udvar, abban az időben naponta áldozott, igy az érseknek a közelben kellett laknia. Ez a tény is bizonyítja, hogy Vetus Buda Esztergom közelében volt. A törökök kiűzése után a pálos barátok a mai Buda környékén keresték, a Mátyás király által nekik adományozott Álba Ecclesiát, azonban ott nem tudtak annak nyomára akadni. 1719-ben Terstyánszky Lászlót Pozonyba küldték, hogy a budai káptalan ott őrzött okleveleiből állapítsa meg Alba Ecclesia fekvését. Terstyánszky megállapította, hogy Alba a Pilisben volt. Ezután a pálosok a pilismaród, Háb-környéki kolostorban telepedtek meg. A régi oklevelek alapján meg lehet állapítani, hogy Vetus-Buda határait nem lehet a mai Óbuda helyén keresni, mert olyan hegyek, völgyek, utak, patakok, tavak vannak felsorolva, melyek Óbuda környékén soha nem léteztek. Az Ipoly torkolatával szemben, a Duna jobboldalán nagykiteijedésű sirmezők fekszenek. A régészeti ásatásokat itt Fettich Nándor vezette, kinek megállapítása szerint, a Kárpát-Medence legjelentősebb kelta és avarkori temetője ez a sirmező. Győrffy György történész megállapítja, hogy a Kézai-, a Budai-, a Sámboki- és a Képes Krónika adatai szerint, a krónikák írója nem lehetett más, mint Ákos, aki 1244—1272 időközben szolgálta a királyi udvart, mint udvari káplán, őrkanonok, kincstárnok, királynői kancellár, végül budai prépost. Ákos az Esztergom melletti, Bánatvölgy oldalában épített palotájában lakott és ott is halt meg. Ákos, a budai prépost, ki oly nagy szerepet vitt IV. Béla király és Mária királynő életében, csak olyan helyen lakhatott, mely közel volt a királyi udvarhoz, hogy bármikor, egészen rövid idő alatt, a királyi pár rendelkezésére állhasson. így Buda feltétlenül a Pilisben volt, Esztergom közelében. Számos oklevél, történelmi esemény és a megmaradt romok bizonyítják az ősi Buda helyét, hol királyaink laklak, Esztergom közelében, a Pilisben. Ugyancak nem egy krónikás bizonyítja, hogy Atillát, Nagy Árpádot és sok más neves hun-, avar-, magyar főurat Vetus-Buda közelében temettek el. Bűnős nemtörődömséggel lehet vádolni az otthoni, hivatalos régészeti kutatást, hogy nem folytat olyan széles-, mindenre kiteijedő kutatást, nem vezet állandó ásatásokat, melyek oly sikerrel koronáznál munkájukat, mint Atilla, Nagy Árpád siijainal megtalálása, a régi királyi palota helyének pontoi meghatározása és olyan leletek felszínre kerülése melyekről történelmünk eddig álmodni sem mert. Micsoda ,,világszenzáció” lenne a nagy húr király sírjának, a koporsóknak, ékszereknek lószerszámoknak, csontoknak, stb.-nek leírása. Ezzé végre meg lenne oldva a sok találgatás, melyek szerin a jugoszlvávok, más alkalommal a románol bukkantak Atilla sírjára. Mi pedig még mindig várjul a csodát, hogy egyszer a Tisza megharagszik és kivel magából a hármaskoporsói. Irodalom: Ősi Gyökér. Szeled, esti imádság Uram, adj csöndes éjt, Nyugodalmas, nagy éjt A te vén gyermekednek, Beteg, rossz gyermekednek. Fölsége dáridók, Keserves dáridók Muzsikája kerUfjön, Hangja messze kerüljön. Ne ü(je szivemet, Nyomorék szivemet Az ébrenlét lidérce, Rettenetes lidérce. Aludjak kacagón, Álmodjak kacagón S boldoguljak álmomban, Ifjufjak meg álmomban. Valami nagyon nagyot, Valami dicső nagyot Álmodva hadd képzeljek, Éjemben hadd képzeljek. Imádkozzak mint gyerek, Régi iskolás gyerek, Istenes áhítattal, Áltató áhítattal. Mikor az alkonyat leszáll, A barna alkony leszáll, Régi imám az rykam Szaporázza, az gjkam: (Adj csöndes éjt szüleimnek, adj csöndes éjt mindeneknek. Istenem, és járva-kelve, fölvirradva és lefekve, imádlak, mint édes Atyám. Jó Atyám viselj gondot rám, ámen.) Ady Endi
