Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)
1977-07-21 / 30. szám
MAGYAR HÍRADÓ 9. OLDAL MI A MAG Irta: KUTASI KOVÁCS LAJOS Csendes utca a budai Várban az Úri utca. Végén ott a felmagasló Magdolna torony. Az egykori helyőrségi templom elpusztult a 45-ös esztelen ostrom alatt, köveit széthordták az ostrom után. Ami maradt, abból romkert lesz. Az egykori kolostor a Tudományos Akadémia egyik intézete. Macskaköves utcák, újjávarázsolt régi házak, kúriák, paloták. Ez a budai Vár, melyet a nemzet akarata és -életereje, művészek igénye és Ízlése szinte a hamuból teremtett újjá. Az egykori Úri utcai házban, csaknem a Magdola toronnyal szemben lakik Dr. Kiszely István, a szakmai körökben világszerte ismert és becsült tudós, a fizikai antropológia, a klasszikus embertan tudósa. Antik bútorok, képek s a dolgozó szobában a mennyezetig érő, zsúfolt könyvespolc tetején: koponyák. Különböző korokból, különböző emberfajtákból. Hun és kelta, longobárd és avar, római és perzsa. Valamennyi Magyarországon került elő a földből. Nincs még egy tája Európának, ahová a nagy történelmi hullámok, népvándorlások annyiféle emberfajtát sodortak volna össze Keletről és Nyugatról, Északról és Délről, mint a — Dunamedence. Valóságos kincsesbánya az embertan értő tudósának. S Kiszely doktor nemcsak értője tudományának, szereti is azt és él a történelem s a helyzetadta lehetőséggel. A múlt ősszel adott elő és kutatott; most a nyár elején Irakban járt, ahol majd az első sumér városok egyikének, Eridunak több mint ezer sírból álló temetőjének feltárását készítette elő, hogy az embertan adjon választ a Föld első magas kultúráját megteremtő sumér nép eredetére, etnikumára, kilétére. Az elmúlt évben jelent meg második kiadásban a ,,Sírok, csontok, emberek” című kitűnő könyve. Most dolgozik nagy ötkötetes munkáján, melyben Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália és Óceánia emberfajtáit mutatja be. Hasonló nagy, átfogó embertani munka még világviszonylatban se jelent meg. A tudós leghűségesebb munkatársa felesége, Ildikó, aki maga is szakember. Ám amikor a csendes, öreg budai ház tömör, vastag falai között, vendégszerető otthonában beszélgetünk, baráti beszélgetés folyik, kötetlenül váltva témáról-témára, kalandozva és csapongva, de mindig lényeges kérdések körül. Számomra egyik legizgalmasabb kérdést teszem fel Istvánnak: vajon az embertan milyen választ ád a magyarok eredetére, gyökereire? Fontosnak érzem a kérdést, mert a nyelvészet egyoldalúan a finn-ugorokhoz kapcsolt bennünket, a külföldön élő műkedvelő „nyelvészek” és „történészek” pedig a „sumér-magyar rokonság” fantazmagóriáját ötlették nem ki, hanem — újjá. Tudjuk, hogy a nyelv és az etnikum szükségszerűen nem fedi egymást. Hasonló nyelvet beszélők lehetnek különböző nyelveket beszélhetnek egyazon fajtájú népek. Az embertan válasza egyértelmű, mint István kifejti. Nyelvileg kétség se fér a magyar nyelv finn-ugor eredetéhez és voltához. Embertanilag azonban, a koponyák és csontvázak tanúsága szerint nem sok közük van a finn-ugorokhoz, se a kelet-balti és északi fajtához tartozó finnekhez, se a mongol fajtához tartozó ugorokhoz. A honfoglaló magyarság etnikumában török és iráni eredetű. A honfoglalók törzsi szervezete, vallása, harcmodora éppúgy, mint a honfoglaláskori sírokból előkerült tárgyak, fegyverek mindig is egyértelműen a török lovasnomád kultúra felé mutattak. S Kiszely megállapítása szerint a magyarság török és iráni etnikumáról vallanak nemcsak a honfoglaláskori, hanem a korábbi, kelet-európai és ázsiai sírokból előkerült csontvázak is. A nyelvészeknek most szembe kell nézniök a kérdéssel: hogyan vette át és őrizte meg a lovasnomád török-iráni nép finnugor nyelvét, amikor a honfoglalás előtti századok során mindig török törzsszövetségekben (onogur) és birodalmakban (kazár) élt? Nem könnyű választ találni a történelem efféle rejtelmeire. A sírok némák, a koponyák és csontvázak csak az embertan tudósának vallanak. De — mint Kiszely István szavaiból kicsengett a meggyőződése — épp oly sokat mondanak el arról, hogy mi is a magyar, mint az ősi finnugor szavak, az ázsiai gyökerű pentatónikus énekek, a monoton, ugor eredetű ráolvasások, a sírokból előkerülő kardok, nyílhegyek, kengyelek, karperecek, az iráni motivumu tarsoly-lemezek. Sokféle mozaikból áll össze az egész. De ott az Úri utcában. Kiszely István barátom dolgozó-szobájában éreztem, hogy a múlt valóságának egyik legfontosabb kulcsát őrzik a halgatag s mégis mindenről valló ősi koponyák és csontvázak. (London) Kábítószer és aíkohoí a nők körében (Folytatás a 8. oldalról) A National Drug Abuse konferencián megjelent szakemberek kifejtették, hogy amig a férfiak a marijuana szívását kedvelik, addig a nők a kábítószerek más fajtái felé vonzódnak. Az Alcoholics Anonymous uj tagjai között minden harmadik személy nő. A heroinélvezet frontján pedig a nők aránya 15 százalékkal emelkedett a négy évvel ezelőttihez viszonyítva. Mrs. Nellis, aki az uj programot Alliance of Regional Coalitions on Drugs, Alcohol, and Women’s Health-nek nevezi, a következőket mondja: „A nők titokban folytatják káros élvezeteiket. Jól tudjuk, hogy sok asszony fél attól hogy napvilágra jön titkos élvezetük, ezért nem akarják igénybe venni a gyógyító központokat. Ha viszont más módon közelitjük meg őket, akkor kétszer annyian fognak jönni, hogy segítséget kapjanak tőlünk.” Dr. Robert Dupont, a National Institute on Drug Abuse igazgatója egyetért ezzel és hozzáteszi, hogy a legális gyógyszerekkel való visszaélés még ennél is súlyosabb probléma. Tanulmányok kimutatják, hogy kétszer annyi nő használja a legelterjedtebb nyugtatószereket, mint férfi. IGÁZVA IGÉZVE Befogva szám szóm csöndem igába igébe égbe Fénnyé feloldott fémekkel sitjt ki szememből ereim lüktetése Honnét hova tart sorsom? Igába igébe égbe? Kivetve vérből vasakat dudolnivalóm egy marad: csontom fehéredése Igába igébe égbe fogtörő gyümölcsbe harapok Sugarak póklábán vergőnek a holdak a bolygók a Napok igázva igézve égve Kiss Dénes VIDÁM SAROK Az orvoshoz beállít egy beteg, és azt mondja: — Doktor ur, nagyon rosszul érzem magam. Azt hiszem, nem érem meg a holnapot. A doktor megvizsgálja, aztán igy szól: — Ostobaság amit beszél. Nincs magának semmi baja, képzelődés az egész. Maga egy közönséges hipochonder. A beteg eltávozik, és másnap valóban meghal. Az orvos, amikor meghallja, megcsóválja a fejét: — Érdekes, mire képes a képzelődés... ••• Nagy megismerkedik az utcán egy nővel, és egy előkelő gesztussal meghívja egy budai zöldvendéglőbe. — Mondja drágám — fordul hirtelen a nőhöz —, tudja maga mi a különbség a taxi és a villamos között? — Nem — feleli csodálkozva a nő. — Na, akkor villamossal megyünk. ••• Az albérlő dühösen kifakad a háziasszonya előtt: — Szép kis főbérlő maga! Már több mint egy hónapja itt lakom, és csak ma jutott eszébe megmondani nekem, hogy a lakásban nincs fürdőszoba. ••• Brown másodszor nősül. Esküvő után igy szól ifjú nejéhez: — Szivecském, egy nagy hibámat elfelejtettem megmondani neked. — Mi az a nagy hiba? — Sokszor minden ok nélkül féltékenykedem. A neje megnyugtatja: — Nálam nem fogsz minden ok nélkül féltékenykedni. ••• Kovácséknál őrült zaj hallatszik ki a gyermekszobából. Kovácsné benyit, és rákiállt a gyermekekre: — Meg vagytok kergülve? Mi történik itt? — Világrészeket játszunk — magyarázza a legidősebb. — Én vagyok Európa, Jucika Ázsia, Jancsika Afrika és Bözsike Ausztrália. — És miért ordít Pistike az ágy alatt? — Mert ő lesz Amerika, de még nincs felfedezve.
