Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)

1977-09-29 / 40. szám

MAGYAR HÍRADÓ ....................... FEHÉR HÁZ A VÖRÖS TÉREN (REGENYRESZLET) írta: VAJDA ALBERT IV. „Mr. Arlington”, mondta dallamos oroszsággal telefonos kisasszony, „London keresi.” „Kapcsolja kérem”, mondta nazális hangon Arlington és lerogyott a legköze­­ebbi karosszékbe. A feje majd zétpattant, a gyomra hullámzott, iéhány másodpercig csak halk kat­­anások hallatszottak. Áhá, gon­­iolta ködösen, most kapcsolta be •nmagát az automatikus lehallga­­ókészülék, hogy magnetofonsza­­agra vegye a beszélgetést. A kagy­­óból meglepően tisztán felhangzott Daily Globe főszerkesztőjének érdes hangja: „Hallo Steve! Itt Jack Dobkins. Felébresztette­­ek?” „Nem, dehogy”, felete Arlington. „Most jöttem neg egy remek sajtófogadásról.” Hadd hallják, hogy íicsérem őket, gondolta és a részegek kifejezéstelen nosolya ült ki az arcára. „Sajtófogadás?”, csattant a vonal túlsó végén a őszerkesztő hangja. „Bejelentettek valami rendkívü­­it?” „Nem...illetve...az ötéves tervekről volt szó.” „Másról nem?”, kérdezte Jack Dobkins, kis salódással a hangjában. „Másról nem”, felelte Arlington. „De volt vodka »»s. * . „Idefigyelj Steve”, recsegte Dobkins, „van alami a levegőben. Olyan hírek terjedtek el, hogy doszkva és Washington fontos közös bejelentésre észül. Arra kérlek, ha lehet azonnal...” Az összeköttetés ebben a pillanatban megsza­­adt. ☆ ★ ☆ Arlington arra ébredt, hogy kopognak az ajtón, íinyitotta szemét. Az íróasztal feletti tükörben neglátta magát. Meztelen felsőtesttel ült a karos­­zékben, ujjai görcsösen szorongatták a telcfonkagy- 5t, így aludt el. Az ablakon át a reggeli világosság zűrődött be. Felállt, nagyot nyújtózott és lassan kinyitotta az jtót. A szobalány benyújtotta a Pravdát. „Késve rkezett”, mondta ogyesszai kiejtéssel, „máskor már él hétkor itt van. most pedig hét óra múlt öt perccel.” „Spasiba”, dünnyögte Arlington álmosan. Be­­sukta az ajtót és amikor éppen az íróasztalára akarta iobni az újságot, tekintete megakadta az egész első 'Idalon átfutó címen. Az álom azonnal kiment a zeméből. A hatalmas címbetök ezt harsogták: , Szovjet—amerikai megállapodás a világbéke megőr­­ésére!” A cím alatt két fénykép egymás mellett, az gyikről a szovjet államelnök, Kvassov jól ismert bajú­­zos, kecskeszakállas arca nézett rá. A másik kép az Egyesült Államok elnökét, Woodmore-t ábrázolta, oviális tokájával, duzzadt orrával, gondosan hátra­­ésült, erősen őszülő hajával. — Az újságíró gyorsan behunyta szemét, aztán smét kinyitotta. Újra megnézte a címet, a két képet :s visszaült a karosszékbe, hogy elolvassa a cirillbetűs zövcget, amely így hangzott: ,,A Szovjet Szocialista Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között a következő megállapodás jött létre: 1./ Mindkét állam kötelességének tartja, aogy a világbékét megőrizze és biztosítsa. 2. / Több hónapi, bizalmas légkörben lefoly­tatott tárgyalások után mindkét állam kormánya megegyezett abban, hogy a két különböző társa­dalmi rendszer ellentéteit az eddigi politikai és diplomáciai módszerekkel nem lehet elérni. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya éppen ezért közös javaslatot terjesztett a Legfel­sőbb Szovjet Tanács és az Amerikai Kongresszus elé. Mindkét testület elfogadta a javaslatot, ennek következtében az törvényerőre emelkedett. 3. / A megállapodás értelmében a Szovjetunió államfője és kommunista pártjának első titkára, Kvassov elvtárs és Woodmore, az Egyesült Államok elnöke, háromhónapos időtartamra he­lyet cserél egymással, hogy résztvegyen a vendég­látó ország ügyeinek vitelében. 4. / Mindkét állam kormánya biztos abban, hogy ezzel az újszerű államvezető-cserével új utakat nyit meg a nemzetközi diplomáciában. 5. / Jelen megállapodás szövegét egyszerre hozza nyilvánosságra a Pravda és a Washington Post, abban az időpontban, amikor Kvassov elv­társ és Woodmore elnök már útban van Washing­ton, illetve Moszkva felé. Mindkét államférfit 15—15 főnyi szakértői gárda kíséri.” (FOLYTATJUK) Otthont találtak a lehetőségek földjén (Folytatás a 14. oldalról) Albert Einstein fizikus, aki a relativitás elméletének felállítása által forradalmositotta a tudományt, a németországi Ulmban született, majd 1933-ban az Egyesült Államokba vándorolt. Albert Einstein Thomas Paine forradalmár, a „Common Sense” szerzője az angliai Thetfordban született 1737-ben. Országunkba 1774-ben vándorolt. Thomas Paine Henry Kissinger, egykori külügyminiszter Németország Furth nevű városában született Vajda Albert 16. OLDAL _____________________________________________ 1923-ban, és 1938-ban véglegesen az Egyesült Államokban telepedett le. Henry Kissinger Alexander Graham Bell, a telefon feltalálója a skóciai Edinburghban született. 1871-ben érkezett az Egyesült Államok területére. Alexander Graham Bell Rudolph Valentino filmsztár Olaszországból jött az Egyesült Államokba 1913-ban. Alfred Hitchcock filmigazgató, aki 1899-ben született Londonban, 1939-ben jött az uj hazába. Irving Berlin hires zeneszerző az oroszországi Temunban született 1888-ban és 1893-ban érkezett az Egyesült Államokba. Szegedi galambok a Csendes-óceán partján (Folytatás a 12. oldalról) őszi és a változékony, hol hideg, hol langyos telet vi­szont nem viselik olyan jól, mint a magyarországi galambok. — Kapcsolatban van más tenyésztőkkel is? — Világszerte, különösen az angol nyelvterüle­ten. Nagyon sok a galambtenyésztő és mi összetar­tunk. Szaklapok is jelennek meg, amelyekben sok szó esett már az én szegedi galambtenyésztelepemmel is. persze fotográfiákkal. Szívélyes kapcsolatban és leve­lezésben állok óhazai tenyésztőkkel is Magyarorszá­gon. Kicseréljük tapasztalatainkat, megfigyelésein­ket... Engem és feleségem nagyon szeretnek a ga­lambjaink. mert tudják, megérzik, hogy mi is nagyon szeretjük őket. Ha közéjük megyünk ellepnek bennünket, ránk szállnak mindenhova, ahol meg tud­nak rajtunk kapaszkodni. Szeretetük boldoggá tesz bennünket és ez többet ér. mintha gazdag emberek volnánk.

Next

/
Thumbnails
Contents