Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)
1977-09-29 / 40. szám
16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ SZÉKELYFÖLDTŐL MÁRINÉNI KELENGYÉJE SZÉKELYUDVARHELY — Erdélyben, Udvarhely környékén, Homoródalmáson a 78 éves Ráduly Józsefné Szondi Mári néni ma is féltve őrzi nagyanyja hosszú, bazsarózsás ágylepedőjét. — Régen a lányok egyik „értékmérője” a hozomány volt. A leányka alig töltötte be tizenkettedik évét, már font, varrt, hogy a kelengye idejében készen legyen. A rokonság és a szomszédság asszonyai segitettek a végső összeállításban. Télen kalákában fosztották a tollat, töltötték a párnákat. A századfordulóig a legtöbb faluban a lakodalmas menettel, a menyasszonnyal egyszerre vitték a kiállítást. A násznép mögött, a felpántlikázott ökrösfogaton mindenki megcsodálhatta a stafirungot. Egyedül való lányok tizenöt párnás vetett ágyat is vittek. Hogy menet közben a párnák le ne boruljanak, az ágy párkányára deszkát tettek. — Székelydályán, Kissolymoson a párnákat véggyolccsal, gyapottassal fogták vagy kötötték az ágy két végéhez. Később változott a szokás: az esküvő előtt három nappal a pencelasszonyok (násznagy-asszony), mint szemtanuk, a hozományt leltár szerint átvették és a felpántlikázott ökrös szekérrel vagy lófogattal a legényes házhoz szállították, hogy ott berendezzék az uj pár leendő otthonát. — Egykoron a vetettágy a tiszta- vagy első szobában elöl, a jobb sarokban állt. Mellette a fal mentén a hálóágy, amit a leány nem ujan vitt a féijhez, hanem örökölt. A vetett ágyat olyan tulipános festésű, hosszú lábú uj ágyra tették, melynek „szélére ülve az embernek nem érte a fődet a lába”. Nappal alatta tartották a régi tulipános ládát, éjjelre pedig kihúzták és a gyerekek aludták benne. A vetett* ágy alá tették tél végén, kora tavasszal a kosárban megültetett kotlóstyukot is. Kodály zenepedagógia elvei hódítanak KECSKEMÉT, Bács- Kiskun megye — A kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben úgyszólván nincs szünet. Alig, hogy befejeződött a tanév, sikerrel szervezték meg, s bonyolították le az 5. Kodályszemináriumot, amelyen hazai tanítók és általános iskolai tanárok vettek részt. Az intézet töb oktatója és USA-beli bostoni Kodály Intézetben, valamint kanadai egyetemeken vezetett tanfolyamokat, tatott előadásokat. Ott voltak a III. Nemzetközi Kodály Szimpóziumon is, amelyet — a kaliforniai Oakland, majd Kecskemét után — Kanada Uj-Skócia tartományának kis városában, Molfvilleben rendeztek, augusztus 7-14 között. Magyarországot 17 tagú küldöttség képviselte, amelyben a kecskeméti intézet hat tanára kapott helyet. Egyidejűleg Molfville-ben tanácskozott a Budapesten 1975- ben megalakult Nemzetközi Kodály Társaság is. A Molfville-i rendezvények résztvevője volt Erdei Péter, a kecskeméti Kodály Intézet igazgatója, a Nemzetközi Kodály Társaság alelnöke is. Hazatérve a többi között elmondotta, hogy a Kodály szimpózium hasznos munkájában aktívan működött közre a magyar küldöttség. Eösze László például „Kodály és zongora”, Lendvai Ernő pedig „A relatív szolmizáció jelentősége a stíluselemzésben” címmel tartott nagysikerű előadást. BŐ TERMÉSŰ BÚZA SZEGED Csongrád megye — a Gabonatermesztési Kutató Intézet egyik Ígéretes buzaujdonsága a ”GK Szeged” nevű kísérleti kenyérgabona kitűnőre vizsgázott. Országszerte tizenhárom helyen kisparcellákon fajtaösszehasonlitó kísérletekben és üzemi kísérleti táblákon termelték. Legalacsonyabb hektáronkénti terméshozama hetvenyolc mázsa, legmagasabb pedig kilencvenhárom mázsa volt, felülmúlva minden más fajtát. Bő termőképessége mellett előnyös tulajdonságai közé tartozik még, hogy erős, szilárd szárú, tehát gépi betakarításra kiválóan alkalmas, magassága nyolcvan-kilencven centiméter. Gyökérzete ugyancsak erős és igy a gyengébb minőségű talajon is meghonosítható. A kísérleti búzát az intézet laboratóriumában kóstolási próbának is alávetették. Erre a célra készült kisméretű berendezéseken őrölték meg a szemeket, dagasztották a tésztát, majd "mini kemencében” sütötték ki a rózsaszín cipókat. A tudományos kutatók megelégedéssel állapították meg: Ízletes, foszlós kenyér készült a szegedi buzaujdonságból. hozott. Szünet után a rutinosabb, higgadtabb Tatabánya átvette az irányítást, és ügyesen használta ki az alaposan visszaeső szegedi védelem bizonytalankodásait. Gólok: P.Nagy (66.p., 1:0), Hegyi (70.p„ 2:0). A XVIII. BUDAPESTI ZENEI HETEK A labdarúgó NB I. állása Az őszi-téli budapesti hangversenyévad nyitányaként — szeptember 26-tól — 18. alkalommal rendezik meg a Budapesti Zenei Hetek egyhónapos hangversenysorozatát. A 42 koncertből álló rendezvénysorozat az Erkel Színházban — a hagyományokhoz híven — ezúttal is Bartók Béla műveiből összeállított koncerttel kezdődik. A nyitóhangversenyen a Magyar Állami Hangversenyzenekar Ferencsik János vezényletével szólaltatja meg Bartók Hegedűversenyét, valamint Zene huros hangszerekre, ütőkre és celestára című művét. A koncertnek Bartók barátja, Székely Zoltán személyében neves szólistája lesz: az Egyesült Államokban élő világhírű hegedűművész 1939- ben, Amszterdamban a világon elsőként mutatta be az itt elhangzó Hegedűverseny című Bartók-művet. A Zenei Hetek idején Korunk zenéje címmel október 1. és 8. között rendezik meg az uj koncertévad egyik legkiemelkedőbb hangversenysorozatát. E hat bérletsorozatból álló modem zenei hangversenyek keretében nyolc nap alatt 17 koncerten csendülnek fel a kortárs hazai és külföldi zeneszerzők művei. Közöttük számos szerzeményt először szólaltatnak meg Magyarországon. t'. IJO's.i Tátiban\ a ( M'j)<•! \ tfleolori Ha ls»das VllK- \ M M\V Morc Diósgyőr Bp. Honvéd \ilS3lS Dili).)lij\ Ar«»s IVrrnftáros PÍM-.S Kábít I.TO Szeged Kaposvár ZIK 1 fi--! 8— 1 X— ."i 1 I —4 I 1 s- •:» i i .»-1 T i I . I *í 6—*> — i ? I 1 7—1» I — 4 - I I • ! - 4 —-I»- fi- 11 A JUBILÁLÓ MEZŐTÚR Várják a vadászokat Gemenc váija a vadászokat. A világhírű vadászati rezervátumban az idén is felkészültek a szarvasbőgésre, a vadászati idényre. A Duna két partján elterülő erdőségben 150 magaslest, 130 kilométernyi gyalogösvényt, kocsival járható 600 kilométer utat, s háromszáz kilométer erdei utat hoztak rendbe az őszi nagy vadászatokra. MEZŐTÚR, Szolnok megye — Jövőre lesz 600 esztendeje, hogy Nagy Lajos király alapitó okmánya szerint várossá vált az őszi, nagykun település, Mezőtúr. A történelmi jelentőségű évforduló programja elkészült, a város társadalma a politikai, tudományos és művészeti események egész sorával emlékezik a város múltjára és jelenére. Ünnepi tanácsülést tartanak, amelyen átadják a „Mezőtúr városért” emlékplakettet, Somogyi Árpád szobrászművész alkotását. Mezőtúr lesz a színhelye a Mezőgazdasági Könyvhónap és az Ünnepi Könyvkét országos megnyitójá-U.Dózsa—Kaposvár 2:1 (0:0) Dunáid város—Vasas 1:1 (1:0) Csepel—FTC 3:2 (0:0) Bp.Honvéd—Rába 2:0 (0:0) Videoton—ZTE 3:0 (2:0) Békéscsaba—Pécs 1:0 (0:0) Haladás—Sz.MÁV 3:0 (0:0) MTK-VM-DVTK 3:0 (1:0) A HÉT MÉRKŐZÉSE TATABÁNYA—SZEOL 2:0 (0:0) nak. Itt találkoznak az ország szövetkezeti dalosai. A Debreceni Agrártudományi Egyetem főiskolai karán kerül sor a XVIII. országos mezőgazdasági gépesítési tanácskozásra. A város első ízben ad otthont a Szolnok megyei Orvos- és Gyógyszerésznapoknak. Honismereti kiállításon mutatják be a település történetével kapcsolatos emlékeket. A Művészeti Hetek keretében megrendezik a városból elszármazott művészek, festők, szobrászok tárlatát és több képzőművészeti alkotással díszítik a város köztereit. TATABÁNYA: Csepecz — Szabó, Juhász, Néder, Knapik — Halász, Kisteleki, Arany — Hegyi, P. Nagy, Nagy I. SZEOL: Nagy - Kádár, Kozma III., Forgács, V. Tóth — Hojszák (Holer, 64.p.), Birinyi — Zámbori — Garics, Hegedűs, Jernei (Kozma II., 71. p.). Szegeden (10 000 néző) az első félidő alacsony színvonalú, sok hibával tarkított játékot FALUMÚZEUM GALGAMÁCSA, Pest megye — Pest megye egyik leggazdagabb népi hagyományokkal rendelkező tájegysége, a Galga-mente, hamarosan újabb tájházzál gazdagodik. Galgamácsa egyik öreg parasztházában falumúzeum létesül, amelyben a külföldön is ismert Dudás Juli népművész festményeit, népi y motívumokkal díszített tálait, csempéit mutatják be. A „tiszta szobában” láthátják majd a falu ( életét, szokásait megörökítő festményeket, s a látogatók itt találkozhatnak a népművész által szervezett népi együttes tagjaival. A konyhát és a másik szobát korabeli bútorokkal, használati tárgyakkal rendezték be. Az egykori istállóban szövő-fonó alkalmatosságokat, a gazdasági színben földművelő eszközöket, szerszámokat, a nyárikonyhában pedig az egykori kenyérsütő berendezéseket láthatják majd az érdeklődők. TERJESSZE LAPUNKAT! ÓHAZAI EREDMÉNYEK « v, • 4 'T+ i,' | j áf 1 •% i&.AJ-
