Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)
1977-09-22 / 39. szám
MAGYAR HÍRADÓ 9. OLDAL A KALIFA SZOBRÁSZA ina; KÜTASI KOVÁCS LAJOS Több, mint negyedszázada történt. „Kezdő brazil” voltam, s mint magyar lapszerkesztő, elmentem minden magyar vonatkozású eseményre. A SSo Paulo-i Városi Szinház fogadótermében neves magyar festők műveiből kiállítás nyílt. Jónevű délamerikai magyar műkereskedő rendezte. Megnéztem a kiállításiés megismerkedtem a műkereskedővel. Gálnak hívták. Ahogf* Bésáélgettünk, feltűnt egy markáns arcú, magas termetű, Kutsai Kovács , Lajos javakorabeli férfi. Odajött hozzánk. — Nem ismerik egymást? — Kérdezte Gál. — Nem — mondtam. — Szintén magyar? — Igen, Zinner László szobrász vagyok — mutatkozott be markánsarcu uj ismerősöm. így ismertem meg Zinner László szobrászművészt. A kiállításról már nem mint ismerősök, hanem mint barátok jöttünk el. Mert van egyfajta, pillanatok alatt kötődő barátság. Zinner László egyike volt első brazíliai magyar barátaimnak, s húsz éven át, amig Brazíliában éltem, soha nézeteltérés se volt köztünk. Zinner László nemcsak kiváló szobrász, vérbeli művész, hanem rendkívül érdekes, szeretetre méltó ember is volt. Budapesten született, s fiatalon faipari szakiskolába került: faszobrász lett. Nem művész, hanem fafaragó; nem szobrokat vésett, hanem bútorokat faragott. Ám ez nem elégítette ki és tovább tanult, előbb Budapesten, majd Párizsban, Brüsszelben. Művészként tért haza, hogy leszolgálja katona évét. (Büszkén emlegette, hogy „kerékpáros” volt) Megnősült, majd visszament Párizsba, hogy még egy évig tovább képezze magát. De soha többé nem tért haza Magyarországra. A történelem közbeszólt: kitört a háború. Zinner a német náci csapatok elől Spanyolországba menekült, majd Spanyol-Marokkóba került át. Tangerben élte végig a világháborút. Igen nehéz körülmények között élt, sokat nélkülözött, mig a spanyol városparancsnok, egy tábornok fel nem figyelt rá, s el nem készíttette vele a portréját. A portré kitűnően sikerült, mert Zinner művészetének egyik erőssége épp a portré-szobrászat volt. S ekkor különös eset történt. Az akkori tengeri kalifa, Mullai el Hassan Ben el Mendi, aki Tanger muzulmán vallási és politikai vezetője volt, meglátta a spanyol tábornok szobrát, s elhatározta, hogy megmintáztatja magát a magyar művésszel! Ez azért volt szokatlan, mert a muzulmánok nem készítettek magukról „faragott képet”. A kalifa túl tette magát ezen és Zinner László elkészítette a portrét: a kalifa szobrásza lett, az első a tengeri kalifátus történetében! Utána egy katolikus főpap, Gallipoli püspökének szobor-portréjára kapott megbízást. A második világháború véget ért. Zinner nem tért vissza Magyarországra, mert mire a viszonyok rendeződtek és utazhatott volna, hirt kapott arról, hogy felesége és kisfia, egyetlen testvére elpusztult a náci rémuralom idején. Tangerből Spanyolországba ment át, s igen hamar a legnépszerűbb és legbefutottabb szobrászok egyike lett. A spanyol közélet számos kitűnőségének szobor-portréját mintázta meg, madridi gyűjteményes kiállításának nagyszerű volt a visszhangja. A negyvenes évek végén hajózott át Brazíliába. Az Európából érkező művészt megelőzte a hire, s nyomban fontos feladatot kapott. S2o Paulo állam akkori kormányzójának, Adhemar de Barrosnak a bronzportréját készítette el. Pályája töretlenül iveit felfelé. Egyik akt-szobra bekerült a riói Nemzeti Galériába, a legmagasabb dijakkal tüntették ki, tagja lett a Sao Paulo-i Szalon zsűrijének, majd 1954-ben a MacKencie egyetem építészeti fakultására meghívták a szobrászat tanárának. Résztvett a „Resenha Artistica” című művészeti folyóirat alapításában és szerkesztésében, vezetőségi tagja lett a Sao Paulo-i képzőművészek egyesületének. Keze alól mindig újabb szobrok kerültek ki, s afrikai rajzaiból rendezett kiállítása épp oly nagy sikert jelentett, mint akt-rajzai, vázlatai. A művészeten kívül az eszperantó érdekelt kora ifjúságától. Büszkén őrizte azt a fényképet, mely a magyar eszperantisták között, Karinthy Frigyessel készült róla. HAMVADÓ NYÁR Látod, kihűlt a hamvadó nyár; a tál huzatos ravatalozó. Szeme tágul a vaksötétnek, hol kecskerágó bokrok égnek s szivem tövisre szúrt bogyó. Fázom. Kihűlt a hamvadó nyár; öledben esti jászlak melege hiába ringatna el végül, hervadsz — sorsodba beleőszül szivem napos szeptembere. Vége. Kihűlt a hamvadó nyár, rám égetve vereségeimet. Gyötrődhetünk, halálig ébren, ez kigyó-tanya, nem az éden, hol angyal helyett seregély sem szólal meg a fejünk felett. Székely Dezső KÜLPOLITIKAI TÜKÖR Folytatás a 8. oldalról) Forog-e fönn katonai veszély? Azok szerint, akik ezt értik, — az Egyesült Vezérkarok főnökei szerint, — nem. A 2000. évig a Csatorna és körzete a jelenlegi kezelési és védelmi keretben marad; azt követően pedig az Egyesült Államok mindenkori beavatkozási joggal biztosítja a Csatorna és körzete semlegességét. Ezzel szemben a legkomolyabb katonai veszedelmek kilátását rejti magában az a szabotázs-veszély, amely az uj egyezmény megtagadásából származhatik. Egy maroknyi guerilla megbéníthatja az egész körzetet. Az uj egyezmény létrehozatalától az egész légkör megjavulása várható. Emellett a Csatorna használhatóságának bármiféle csökkenése az egyezmény szerint a panamai kormányra ró terheket; a számára pótolhatatlanul szükséges jövedelmet nem kockáztathatja. Az egyezmény jóváhagyása drámai példáját mutatná az egész földrész — az egész világ — előtt annak, hogy miképpen jöhet létre „fair” kiegyezés egy óriás-nemzet és egy kis-nemzet közt, nemzetközi Sokszor voltam műtermében — portrémat is megmintázta az egyik Sffo Paulo-i szalonra —- , s gyakran jött fel hozzánk. Ragaszkodó, jó barát volt, de segített mindenkin. Sok brazíliai magyar művész útját egyengette a siker és elismerés felé. Hányszor beszélgettünk pipaszónál a művészetről, az örök emberi problémákról. Laci szeretett mesélni ifjúkori, főleg afrikai kalandjairól, élményeiről. Szerette az életet és szerette az embereket, mint minden igazi művész. Amikor 1970-ben eljöttem Brazíliából, azzal váltunk el: reméljük, még majd találkozunk. Nos, ez a találkozó elmarad. Nemrég kaptam a hirt, hogy Zinner László szobrászművész, egyetemi tanár 69 éves korában Sao Paulóban meghalt. Emlékezetem őrzi kedves emberi alakját, őrzöm a rólam készített szobor-portréját, s azt a karikatúrát, melyen mindketten rajta vagyunk: Laci örökített meg engem és sajátmagát. A Riói Nemzeti Galériában ott a szobra és nyilván Tangerben is őrzik a kalifa, Mullai el Hassan Ben el Mendi szobrát, Zinner László alkotását. Ilyenféle a művészi halhatatlanság. (London) jogrend szolgálatában. Megmutatná, bizonyítaná, hogy valóban az vagyunk, vagy azzá válhatunk, aminek egész történelmünkön át folytonosan hirdettük magunkat. Jelenleg távolról sem csupán a konzervatív republikánusok, a maradi demokraták, az üres jelszavak trombitásai és az ijedező tájékozatlanok állnak szemben az uj egyezmény pártolóival, összecsapások következnek az elvek és a paragrafusok körül a Kongresszusban; megtörténhetik az első igazi és más terekre is kiható összeütközés az elnök és a Szenátus közt. Washingtonban soha semmi nem biztos — és a külpolitika technikusa és figyelője nem jövendőmondó és nem tenyéijós. De megkockáztatnék egy nem megvetendő összegű fogadást arra, hogy amikor a rikoltozás elül és a füst szétoszlik, az uj panamai egyezmény hatályba lép. Nem azért mondom ezt, mintha azt hinném, hogy nagy a bölcs honatyák száma, vagy hogy a nemzeti mitológia könnyen szabadítható meg sületlen meséktől, vagy hogy a napipolitikában is hollywoodi happy-end módjára „a végén győz az igazság”. A legtöbb politikus ventilátorként forog saját jólfelfogott érdekei körül, történelmi jelszavaink hadvezéreinknél verhetetlenebbek, és az „igazság” ma sem meghatározhatóbb, mint Anatole France megrendítő novellájában Pilátus szerint volt. Ellenben törhetetlenül hiszek a brooklyni taxi-sofőr éleslátásában, a sarki fűszeres élettapasztalatában, az automata-mosodában traccsoló asszonyok józaneszében. Ezek hozták be „FDR”-t elnökök közt első ízben harmadszor, sőt aztán negyedszer; ezek - választották újra azt a Harry Trumant, akiből minden második utcában van egy, akkor, amikor a „headline”-ok már megválasztották Dewey-t; ezek hozták ide a tengerésztisztet, aki érti a Csatorna dolgát. SZILÁNKOK Ha valaminek nincs értelme, mondja a bölcs, sebaj, mindig lehet értelmezni. *** Ne titkold el hibáidat, jól jöhetnek az előléptetésednél. *** Nincs golyó annyi — ahány gondolat.
