Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)

1977-09-08 / 37. szám

14. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ HOLTOMIGLAN-HOLTODIGLAN Irta: DOHNÁNYINÉ ZACHÁR ILONA DohnóayinA Zachar Ilona Vannak-e szebb, zengzetesebb, magasztosabb szavak annál az eskünél, amit a hitvestársak mondanak egymásnak, mikor örökre egybefonják az az életüket? ,,Holtomiglan — hol­todiglan... Isten engem úgy segél- M jen!” Milyen szép, fenséges érzés a hitvesi hűség! Amikor félj és feleség hűségesek egymáshoz haláluk órá­jáig. Petőfi Sándor még tovább fokozta ezt a magasztos kötelezett­séget, amikor ezt az üzenetet j hagyta hátra feleségének:” Ha el­dobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszd, Én feljövök érte a siri világból. Az éj közepén S oda leviszem azt, Letörleni véle könnyeimet érted, Ki könnyedén elfeledéd hívedet, S e szív sebeit bekötözni, ki téged Még akkor is, ott is, örökre szeret!” Szerinte a hűség nemcsak ezen a földön való életre szólt, de az egész örökkévalóságra! Csakhogy a hűség nemcsak a hitvestársak egymáshoz való viszonyában nyilatkozik meg, de az élet számos vonalán, minden formájában. John Luther igy ir erről: „Vajon hová lett a mi jó régimódi hűségünk?” Szerinte annyira megváltozott Amerika, hogy a hűséges ragaszkodás teljesen kiveszett az emberek leikéből. Hol van ma a gyermek hűsége szüleihez, a honpolgár hűsége hazájához, a hivatalnok hűsége főnökéhez, hivatalához; hol van a barátság szép kapcsolata, ahol a barátok olyan mélységesen ragaszkodnak egymáshoz, hogy a legnagyobb áldozatra is képesek egymásért. Mert manapság a legtöbben üzleti szempontból fogják fel az életet. Mi a hasznos, mi a fontos a boldoguláshoz, a megélhetéshez, esetleg a meggazdagodáshoz, hatalomrajutáshoz. Aszerint ragaszkodnak valakihez vagy valamihez, aemnnyire azt értékelik. Pedig a •hűség nem függ érdektől, nem függ semmitől sem ezen a világon. Mint ahogyan egykoron a megboldogult Kennedy elnök mondotta: „Ne azt kérdezd, mit tehet érted a hazád, de azt, mit tehetsz te a hazádért!” Schiller, a hallhatatlan költő világhírűvé vált „Bürgschaft” cimű költeményében felemelő példával mutatja be két barát egymáshoz való ragaszkodását. Dionisos zsarnok halálra Ítéli Mörost, aki merényletet akart elkövetni ellene. Möros erre el van készülve, nem védekezik, nem mentegetőzik. Csak arra kéri vádlóját, engedje el három napra, hogy utolsó kötelességét teljesíthesse családjával szemben. Barát­ját elvállalta, hogy itt marad helyette fogságban a zsarnok kezében, túszként. A zsarnok teljesítette a kérelmet, mert dühös haragjában abban reménykedett ott, hogy ha Möros nem jön vissza, kivégzi a barátot helyette és ezáltal olyan bűnvádat támaszthat a merénylő lelkében, ami egész életét tönkreteszi. Erre Möros elvégzi megbízatását és siet vissza baráljához, hogy kiváltsa a rettenetes veszedelemből. Csakhogy nem számított arra, hogy visszafelé mennyi viszontagság éri. Ezer akadály zudult rá, de ő megbirkózott valamennyivel. Éhezett, szomjazott, hol irtózatos hőségben kellett a MADARAK Élünk, gyötrődünk, földreszáilunk, megérintenek nagy kezek, babusgatnak, magukba zárnak — nem maradunk meg senkinek, amit megtudunk, megtudunk, megtudjuk jókor és előre, minden igazság, mint a vér, egyetlen tóba gyűlik össze. Aztán meghalunk, mint a hattyúk, kialakulva, szabadon, égő torokkal énekelve egy kis tavon, vagy nagy tavon. Gyurkovics Tibor TÖRTÉNETEK HIRES EMBEREKRŐL HETI NAPTÁR SZEPTEMBER SZŰZ HAVA 11— VASÁRNAP: EMIL 12— HÉTFŐ: MÁRIA 13— KEDD: LUJZA 14— SZERDA: SZERÉNKE 15— CSÜTÖRTÖK: ENIKŐ 16— PÉNTEK: EDIT 17— SZOMBAT: ZSÓFIA Széchenyi látván a tudásról, a munka hasznáról A magyar tudós társaság óhajból valóság lett. Mindenki örvendezett ezen? Följegyezték, hogy még felsőbb körökben is volt, aki azt kérdezte a hir hallatán: olcsóbb lesz ezután a csizma? Beszélgeté­sekben a legfőbb vitapont: mi haszna lesz a tudós társaságnak? Kérdezték Széchenyit is. ő az ellenzőket meg akarta győzni, a gondolat regulái szerint bizonyítani hasznát. íme a képzelt érvelés: — Barátom, nem akarok millió hiányt elmondani, mindet úgysem tudnánk egyszerre orvosolni, de valid meg nekem őszintén, hogy olyan nagy birtokon, mint a tiéd, nagy tudás szükséges az ügyek viteléhez. Értesz valamit például a csatornázáshoz? nehézségekkel megküzdenie, hol olyan zivatar kereke­dett amelyik megárasztotta a folyót, nem volt hid, nem volt hajó és úgyszólván lehetetlenné vált az átkelés. De Möros lelkében felködlött újból barátja képe belevetette magát a tomyosodó hullámokba és csodák csodájára átért a túlsó partra. Már-már elérkezett a nagy célhoz, amidőn rablók törtek rá. Kétségbeesetten kiálltotta nekik, hogy hagyják tovább menni, hiszen nincs semmije, csak a puszta élete és az sem az övé, barátjáé, akinek át kell azt adnia. Végre leküzdi ezt az akadályt is és megérkezik a helyszínre, de akkor már viszik is fel barátját a vesztőhelyre. Möros odarohan és úgy ordítja, hogy álljanak meg, ne bántsák, hiszen itt van ő, visszaérkezett — őt illeti a büntetés. A baráti hűségnek ez a csodálatos példája annyira meghatja a zsarnokot, hogy elengedi a büntetést, sőt kezét nyújtja ellenfelének. Mert azokban az ósdi, régmúlt időkben még divat volt a hűség, elismerést, bámulatot keltett. Manapság már csak afféle fantazmagória, szentimen­tális fellángolás, sokan meg se értik, hogy mire való. Szinte nevetséges. Mindezeken a kötelezettségeken felül van egy formája a hűségnek, ami jobban kötelez minden más érzésnél a világon — az a hűség, mellyel a Mindenható Istennek és Szent Fiának tartozunk. Az a hűség, ami nem csökkenhet sem ma, sem holnap, sem máskor, hanem mindörökké fennál, mindörökké kö­telez. Mert egykoron maga az Ur Jézus mondta, amikor még a földön járt, hogy amilyen hűek mi vagyunk itt hozzá, olyan hű lesz majd ő is mihozzánk odafent, mennyei Édesatyja birodalmában. — Nem vagyok én mérnök. — Igaz, nem vagy mérnök, a földméréshez sem értesz, dehát — gondolom — jószágaidon a pör is gyakori dolog, s ilyenkor hasznodra volna, ha a magasabb jogi fogalmakat ismernéd. Már csak azért, mert igy te fogsz másoknak kárt tenni. Jogaidra magad ügyelsz? — Tán csak nem kívánnád, hogy juris doctor legyek? — Az sem vagy, ahhoz sem értesz, van ügyvéded, gondoskodjék a pőréidről. De azt nyilván tudod, hogy a kémiának milyen nagy befolyása van a földmivelésre, ennek tudása a gazdának rendkívül szükséges, hiszen ha már évenként ezreket költesz a földre, törekednek kell, hogy ezek visszatérüljenek, (Folytatás a 15. oldalon) A SZÜLŐFÖLD „Vannak dolgok, miket nem lehet magyarázni... Ilyen az is, amikor évekig küszködik valaki, hogy könyvekben megteremtsen egy világot. De ahogy akarná és ahogy szeretné, úgy sohasem sikerül. S akkor eljön egy tájra és beszél emberekkel; nézi a házakat, a föld hajlatait és a fény bujkálását azok felett; orrában érzi illatát a földnek, minek sarát a kezén, a lábán hordozta valamikor, a porát az arcán... Valósággal nyűgbe ver valami különös érzés, amelyhez hasonlót soha semmi nem ébresztett bennem, csak a föld, hol ringott a bölcsőm. Nem öröm és nem fájdalom ez az érzés, nem szárnyalás és nem is megenyhülés. Kehely talán, miben e földi élet levének kivonata van: az a titokzatos.egyetlen ital, melybe a kerek földnek minden fűszere egybefőze­tett... s mint a testnek és a léleknek legnagyobb szenvedélyét, azóta sem tudjuk leszokni ezt az italt.” Tamási Áron

Next

/
Thumbnails
Contents