Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)
1977-09-01 / 36. szám
12. OLDAL MAUYAR HÍRADÓ HARC A KÁVÉ KÖRÜL Irta: NYITRAI KATALIN Hol volt, hol nem volt, túl az Óperenciás tengeren, réges régen sőt még nem is olyan nagyon régen a kávé még korlátlan mennyiségben és olcsó volt. Sőt Amerikában természetes dolog volt az is, hogy az első csésze kávé megrendelése után a repetát. majd többnyire a harmadikat is megrendelték, mert a kávé szinte kiapadhatatlan mennyiségben érkezett Afrikából is, Dél-Amerikából is. Még dalokat Írtak róla, hogy j ; «p. Braziliában a kávé milyen kiapad- Nyitrai Katalin hatatlan mennyiségben van. Ma azonban a kávé már nem dalok éneklésére ösztönzi az embereket, hanem össze-vissza kiabáló hangzavarra a New York-i tőzsdén, ahol elegánsan öltözött emberek ordítozva licitálnak az árucikkekre, mely manapság kezd ritkaságszámba menni, a kávéra, amely egy arab közmondás szerint forró, mint a pokol, fekete, mint az éjszaka és édes, «mint a szerelem. De mi az oka, hogy a még nem régen aránylag olcsó kávé az utóbbi időben az immár elfogadhatatlan árával kezd beszerezhetetlen lenni? Hallgassuk meg, hogy mit mond erről Michael Nesbit, egy neves kávéimportőr: — A kávéhiányt az időjárás okozta, Brazíliában tavaly a kávétermés 77 százaléka lefagyott. De a drágulásba politikai okok is belejátszottak. Az angolai polgárháborúval kezdődött meg a folyamat. De máskülönben is: minden megdrágult, tehát a kávénak akkor is drágulnia kellett volna, ha nincs a brazil fagykárkatasztrófa, amely miatt a brazil kávéexport 70 százalékkal visszaesett. A kávéval ez a mostani állapot azonban nem végleges, habár szerintem el fog tartani egy-két esztendeig, amíg újra olcsó kávéhoz jutunk megint. A termelő, az exportőr, az importőr és a kereskedelem egyaránt küszködik azokkal a tényezőkkel, amik miatt felmentek a kávéárak. A vevőközönség, a kávéfogyasztók azonban csak azt látják, hogy a kávéárak felmentek csaknem az égig és spekulációra gyanakszanak. Egy brazil szakember mondja erre: — A fagykár a kávéültetvényekben nagyobb pusztítást végzett, mint akár a fagy, akár más természeti tényező, az utolsó száz esztendőben. Nem a világméretű drágulásba kapcsolódtunk bele spekulativ módon. Higyjék el, hogy egy brazil háziasszony ma átszámítva többet fizet egy kiló kávéért, mint egy amerikai háziasszony. Az amerikai kávészakember erre azt mondja, hogy a brazilok mégis csak spekulálnak az el nem fagyott kávéjukkal, a megmaradt kis mennyiségért igyekeznek a világtól annyit kapni, mintha teljes termésük lett volna. A kávéfogyasztó közönség bojkottal igyekszik kicsikarni a kávé áresését. Már is — New York-i kezdeményezésre — valamiféle világbojkott van kialakulóban: nem inni addig, amig le nem szállítják normálisra az árát. Kanadában ehhez a bojkotthoz már a vendéglők is csatlakoztak: azoknak a vendégeknek, akik nem rendelnek kávét, választásuk szerint ingyen tejet, teát, vagy bármiféle limonádét, szörpöt szolgálnak fel. Orvosok is nyilatkoznak, hogy a kávéfogyasztás egyáltalán nem egészséges, felizgat, ingerlékeny hangulatba hoz és azonfelül a szívnek is ártalmára van. Ezzel szemben a tea megnyugtató és megfontolttá teszi az embert. Odáig mennek, hogy már azt is kimondták: Anglia azért tudott világbirodalommá válni, mert az angol nép köztudottan teafogyasztó. A bojkott szervezői és aktiv gyakorlói tisztában vannak vele, hogy a bojkott nem fog hónapokon belül segíteni, de remélik, hogy egy éven belül a bojkott győzni fog és ismét olcsó kávét ihatunk. Mivel e sorok írója is jelenleg bojkottáló kávéfogyasztó, azzal a reménységgel fejezi be ezt a cikket, hogy reméljük, az optimistáknak lesz igazuk, és ha már annyi sztrájk győzött: egyszer a nemzetközi bojkott is győzhet és igy jövőre már győzelemittasan szürcsölhetjük az olcsó kávét, amely forró, mint a pokol, fekete mint az éj és édes, mint a szerelem. Magam részéről, azért a bojkott győzelme után is, cukor nélkül, tehát keserűen fogom inni, mint egész életemben tettem. De mi lesz igy a szerelemmel? MESÉL A MÚLT A FELTALÁLÓ TITKA ...Azon a borongós, 1913-as októberi napon a vlissingeni halászok egyáltalán nem számítottak viharra, de az mégis kitört, sőt a Schelde sekélyvizű részén is olyan nagy volt a hullámverés, hogy halfogásra gondolni sem lehetett. Amikor a halászok elhatározták, hogy utoljára vetik ki hálójukat, jól öltözött férfi holttestét halászták ki. E fogásnak persze nem örültek, de a holttestet nem merték a hajóból kidobni — gondolván, hogy — talán valamilyen bűntény áldozata. A tenger hamarosan olyan viharos lett, hogy a kis csónak bármely percben elsüllyedhetett volna. A halászok igy mégis arra kényszerültek, hogy a tetemet kidobják, de előbb levették ujjairól a gyűrűket. Később a gyűrűket átadták Vlissingen holland város illetékes hatósági közegeinek, akik megállapították, hogy a halászok Rudolf Diesel, világszerte ismert feltaláló holttestét dobták vissza a tengerbe. Rudolf Diesel ...Ez a tehetséges mérnök 1892-ben kapta meg első szabadalmát motorjára. Később tökéletesítette a találmányt, és a motor meghódította a világot, feltalálója pedig milliomos lett. Doktor Diesel életútja azonban tövisesnek bizonyult. Különösen sok kellemetlenséget okozott neki a csalódás, hogy a motor hajtására csak az olajat lehetett felhasználni; e célra a szénpor nem volt alkalmas, Németországnak ugyanis nem volt folyékony üzemanyaga. Ezenfelül akadtak honfitársai, akik majdhogy hazaárulással nem vádolták, mert Németország potenciális ellenségei — Anglia és Oroszország — mindjárt széles körben kezdték alkalmazni a Diesel-motort. Az orosz mérnökök és munkások például 1899-ben uj motort építettek, mégpedig olyan magas műszaki színvonalon, hogy azt „orosz dieselnek” kezdték nevezni. Németországban hajsza indult a tehetséges feltaláló ellen. Bíróság elé hurcolták, megbélyegezték a sajtóban. A magasabb körökben azért is haragudtak rá, mert nem volt hajlandó együttműködni Fiedler professzorral egy lángszóró megszerkesztésében. 1913. szeptember 29-én este a „Dresden” nevű luxus-óceánjáró elindult Antwerpenből Harwich angol kikötő felé. Fedélzetén ott volt Rudolf Diesel is, belga tudósok társaságában. Dieselnek részt kellett volna vennie annak a vállalatnak a közgyűlésén, amely az uj motorokat gyártotta, meg kellett volna szemlélnie a gyárat is, ahol e motorok készültek. A belgák a fedélzeten sétáltak, és egészen éjjeli 11 óráig beszélgettek a doktorral, akit aztán elkísértek a kabinjáig. Reggel Diesel kabinját felkereste egy hajópincér, hogy reggelizni hívja. Minthogy a kopogásra nem kapót választ, kinyitotta az ajtót, de a kabinban senkit sem talált. Az egész legénységet mozgósították, de a doktor nyomtalanul eltűnt. A világsajtó nagy izgalommal tárgyalta a rejtélyes esetet. Egyesek szerint Diesel öngyilkosságot követett el, mások azt állították, hogy a feltalálót a német vezérkar küldte a másvilágra, nehogy a mérnök Angliának elárulja a tervezet lángszóró titkát; voltak, akik közönséges bűntényt sejtettek az eltűnés mögött De mindez csak feltételezés volt. Az öngyilkosságváltozatot nyilvánvalóan eleve ki kellett zárni, mivel a belga újságírók egyhangúan bizonygatták, hog) Diesel jó hangulatban volt, sokat tréfálkozott és iger élénken társalgóit velük. A tehetséges mérnök pusztulásának titkát a tenger hullámai magukba zárták, s mind a mai napig senk sem tudja, mi történhetett a „Dresden” fedélzetér 1913. szeptember 30-ának éjjelén. A halászok álta kihalászott holttest felboncolása felett adhatott volna Diesel halálának okára, de a tenger többé nem adta k a szerencsétlen mérnököt. Akár igy, akár úgy hal meg. a mérnök pusztulásához fűzött változatok köz szerintünk van egy, amely figyelemre méltó: vajon í kiváló feltaláló végleges eltávolításában nem voltak-» bűnösök a szénmágnások, hiszen uj, egyszerű és igei gazdaságos motorja halálos csapást mért a szél hajtotta gőzgépekre. Egyébként Diesel halála már nem tudh megállítani az uj motor világraszóló diadalutját. AHOGYAN A HUMORISTA LÁTJA KÖLTSÉGEK ÉS VADÁSZGÉPEK Amennyiben érdekli Önöket, hogy miér lehetetlen alacsony szinten tartani a katona kiadásokat az Egyesült Államokban, talán é megmondhatom. Az amerikai haditengerészetnek uj repülőgépt pusra volt szüksége, és költségvetési megfontoláso után úgy döntött, hogy a Grumman Aerospace Corf (Bethpage, Long Island) gépét, az F—14-e: választja. A haditengerészet ugyanakkor elvetette a F—18-ast, amelyet McDonald Douglas tervezet folytatás a 13. oldalon)
