Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-01-20 / 4. szám
16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ MAGYAR TÁJAK Túl a csárdán, tul a hires hídon HORTOBÁGY, Hajdu- Bihar megye — Hortobágy tízéves. Nem a puszta, nem is a nemzeti park. A község tízéves amelyik kimondva-kimondatlanul mindkettő központja. Ott fekszik a fák mögött, a 33-as ut mentén, tul a csárdán, tul a kilenclyuku hídon; amelyiket nem ismerünk. Néhány fát, néhány Házat, ha megjegyez belőle az utazó. Pedig több mint kétezer embernek több mint idegenforgalmi látványosság — otthon. — Hány Hortobágy van? — Ha a községről kérdez, akkor hét — mondja Varga Gyula tanácselnök. — Szásztelek, Halastó, Árkus, Kónya, Máta, Borsós és a voltaképpen központ, Hortobágy. Mindez harmincezer hektáron, szélétől széléig távolságban. — Ha van hét, lehet-e egy? — Figyelje az idő ritmusát. Tíz éve, az alapításkor 34 lakás volt a központban, a voltaképpeni Hortobágyon. A jövő? A hat külső településen csak szolgálati lakások vannak. Ott építkezni nem lehet. Csak a központban; itt viszont annál nagyobb az építkezési kedv. Ma kilencszáznál többen élnek itt; az ezredfordulón — terveink szerint — több mint háromezren. — Hogyan, miért változik településsé a hortobágyi tanyavilág? — A Hortobágyi Állami Gazdaság az alap. Túlzás nélkül mondhatom: szinte mindenki ott dolgozik. Csak a hozzánk járók példáján ismerjük az ingázó életet. Hortobágyi ingázó — pincér, vasutas — akad vagy öt-hat összesen. Az állami gazdaságban 2500-an dolgoznak. — A tájnak van hagyománya. A községnek nagyon kevés lehet, vagy éppen semmi. — Emlékszem a kezdetekre. Amikor még háború törte-zúzta makadám ut volt a őő-us. A csárda körül alig néhány épület, néhány gazdasági lakás. Hogyan mérjük a fejlődést? Fürdőszoba nélküli ház ma nincs a központban. Autó, tv, hűtőszekrény? Jobb a helyzet, mint Balmazújvárosban. Fa itt nem volt korábban. Csak most az ősszel 1300 fát ültettünk, korábban sok jövő — de szeretnék, ha holnap lenne —, hogy legyen TÜZÉP- telep megvásárolni egy mázsa betont, legyen mindig frisr kenyér, felvágott, szóval, ami kell. A Hortobágy nemzeti kincs. Hortobágy község a központja Segítségre vár és cselekszik. Az utóbbin a hangsúly. Ezért érdemes a segítségre. Széky Péter RÉGI LÁPRÉTEK, ÉGEREDŐK KAPUVÁR, Győr-Sopron megye — Védetté nyilvánították az ország egyik sajátos hangulatú táját, a Hanságot. Az egykori vadvizország a folyamszabályozások óta egyre kisebb területekre zsugorodott, a mezőgazdaság is sokezer hektárt hasított ki belőle. A még megmaradt, hamisítatlan Hanságból most egy 6200 hektáros körzet kapott védelmet, s ez négy részre oszlik. Leginkább a Kapuvár és a Csorna határában levő Dél-Hanság őrizte meg a táj ősi képét. E területen szigorú védettséget kaptak az egykori láprétek és a régi égererdők maradványai. Ugyancsak a Dél- Hanságban megkísérlik visszaállítani a régi vizi életet. A hansági főcsatornától és a Rábca folyótól északra eső területeken elsősorban erdőségek vannak. Ezek — csakúgy, mint az ott levő tavak — védettséget kaptak. A Dél-Hanságban a Hanság természeti és néprajzi értékeit bemutató muzeum nyílik, a kutatóknak pedig pihenőhelyet, vendégszobákat rendeznek be. A summonyi tó attrakciója — SIJMONY, Baranya m. Dél-Dunántul legnagyobb halastaván, Sumonyban telelő fehérkócsagokat figyeltek meg az ornitológusok. Ezek a szép madarak — tollazatuk vakító fehér, csőrük sárga és lábuk fekete — általában a Kis-Balatonon, a Velencei- és a Fertő-tavon költenek és szeptemberben indulnak el melegebb tájakra. Mint mindig, az idén is megpihentek a sumonyi tavakon és itt is ,,ragadtak". A szokatlanul enyhe ősz végi-tél eleji időjárás miatt a tavak ugyanis nem fagytak be és az őszi lehalászás után is annyi, szeméthal” maradt árvízben, hogy a madarak kedvükre jóllakhatnak. A megfigyelések szerint negyven-ötven kócsag tartózkodik jelenleg Sumonyban és — a jelek szerint — itt töltik a karácsonyt. Sőt talán itt is szilvesztereznek. A kócsagok ilyen kései és ilyen nagyszámú magyarországi telelése ornitológiái különlegességnek számit. Siker Indiában Budapest — Újabb magyar siker született az indiai Shankar nemzetközi gyermekrajzversenyen. Az immár 27. alkalommal kiirt versenyen Berencsi Irén, a hajdúnánási 2-es számú általános iskola tanulója Nehniaranyérmet nyert. A bíráló bizottság kilenc magyar gyermek rajzát ezüstéremmel jutalmazta és nyolcán kaptak oklevelet. Az ezüstérmesek: Bege Eleonóra (Kunszentmiklós), Csermák Kar talin (Tatabánya), Hajdú Katalin (Hajdúszoboszló), Halmágyi Zoltán (Siklós), Horváth Béla (Siklós), Kocsis Tamás (Nagykanizsa), Sáfár Ildikó (Kunstentmiklós), Spiegel Andrea (Budapest) és Tóth Tibériusz (Abony). A nemzetközi verseny díjazott pályamunkái 71 országból érkeztek; a dijak számát tekintve a magyar gyerekek az első tiz között vannak. ÓHAZAI ARCOK 66 KÖZÖS KARÁCSONY, KETTECSKÉN BÉKÉSCSABA Békés megye — Újsághír: ..Hatvanöt évvel ezelőtt fogadott örök hűséget egymásnak Békéscsabán Farkas György és felesége. Frankó Erzsébet. A ritka há zassági évfordulón vaslakodalmukon az idős házaspárt két lánya, kilenc unokája, és hat dédunokája köszöntötte. A hatvanöt együtt leélt esztendőből egyetlen összezördülésükre emlékeznek. Vagy 50 éve történt, indultak volna kifelé, kapálni, és Gyuri bácsi megkérdezte: — Befoghatom a lovat, mama? — Fogd csak. készen leszek addig, s mehetünk... Ekkor történt a baj. Otthagyta a tojásokat a kotlós és elindult kapirgálni. Erzsi ncni utána. — hisz ülnie kell annak, hogy kiscsibék legyenek. Édesgette, hívogatta, mig Gyuri bácsi csak ült a bakon. Aztán elfogyott a türelme, s indult a szekérrel. Felesége gyalog ment a határba. Pöröltek egy ideig, aztán egész nap békésen kapálták a kukoricát. Ülünk a tisztaszobában, Békéscsabán, a Vásárhelyi Pál utca 4-ben, Farkas György otthonában, átbeszélgetünk-átnevetgélünk egy egész délelőttöt a kilencvenéves házigazdával é nyolvanhatéves feleségével. Úgy támaszkodnak egymáshoz ültükben, mint a jegyesek, s összenevetgélve kutatnak az emlékeikben... Szobájukban ugyanaz. a bútor, amivel elkezdték: két ágy, egy szekrény, egy háromfiókos sublód, s egy tulipános láda. Mind kitartott a vaslakodalmukig. — Bárcsak minden ember olyan boldog lenne, mint mi — mondja Gyuri bácsi. — Sokat dolgoztunk, megértettük és szerettük egymást, most is nagyon szeretem a mamát... Kevés földjük volt, hármadéba is vállaltak kukoricát, mindig a földművelésből éltek, de gyerekeiket mind polgáriba járatták. Most a kilenc unoka közül négy tanár, s hat dédunokájukból is tanult ember lesz. A régi karácsonyok? — Mi sosem voltunk egyedül az ünnepen — mondja Erzsi néni. Mindig tele volt a ház a gyerekekkel, a családdal, az unokákkal. Ha nem jutott bolti cukorra, aranyosdiót, itthoni süteményt aggattunk a fára, s jutott a gyerekeknek is mindig egy-egy kötő vagy kendő. Oldalast sütöttem karácsony estére és mákos-mézes metéltet. Ettünk, énekelgettünk, és jól megvoltunk. Egymást mi sosem ajándékozgattuk, csak a gyerekeket... Én most is áztattam búzát Luca-napon, az kizöldül karácsony estére, odatesszük a fa alá, s hogy milyen szépen virít, abból sejtjük a jövő évi termést... Ebben a házban a lányunkkal, a vejemmel és három unokánkkal lakunk együtt. Én főzök hetünkre minden áldott nap, de kacsát is tömök, s 20 tyúkom tojik. Ha csúszós az idő, a papával ketten visszük ki a vödör moslékot a disznónak. Csak annyi változott hát a 65 esztendő alatt, hogy ehhez a kis munkához ma már ketten kellünk. Kocsis Éva ezret. Vályoggödröket töltöttünk föl, füvesítettünk, járdát, parkot építettünk. Ezen a tájon szokatlan, nem tudom megfogalmazni az idetartozást. Hortobágy típustervek alapján épül. Az országos átlagnál szebbnek, érdekesebjnek, változatosabbnak. Ahogy a tervezők asztalán megszületett, úgy bontakozik a valóságban. Ma a két és fél szobás lakóház a legnépszerűbb. Keskeny gyalogjáróutcákkal, sáron átvezető betonlapokkal. Két utcatipus van. A széles utak: ahol a házak hátoldalán beljárhatnak a teherautók; a hátoldalon, ahol sertést, baromfit nevelnek. A másik, az a betonlapos, utcára néző teraszos városi utca — ahol a hortobágyiak járnak, sétá.nak. Az elnök asztalán tervek. — Mind több az igénylő. Helyet, földet tartalékolunk nekik. Addig: tartalékterület Az idén száz, jövőre százötven négyszögöles, felszántott parcellákat adunk bérbe. Hasznosítsák ezt a földet, termesszenek rajtí. zöldséget. Megéri. — Hortobágy idegenforgalmi központ. A táj és nem a falu. örül-e a község annak, hogy ismeretlenül él egy világszerte ismert táj közepén? — Erőnk szerint próbálunk segíteni. Az országos szervekkel karöltve. A Hortobágyi Intéző Bizottsággal, a Nemzeti Parkkal, az Országos Természetvédelmi Hivatallal. Költségvetésünk nagyon szerény. Pedig többet szeretnénk adni. A lova napokon, a hidi vásáron 30—5' ezer ember is megfordul itt. Eseménytelen szezonban ezrek. Ilyenkor, télen, legalább idegenforgalmi szempontból — alszik a puszta. De mégis él. Dolgozik, tervez. Mára, holnapra és a jövőre. A ma? Az emeletes iskola é a kollégium. A Hortobágyon nincs osztatlan iskola. A holnap? Az uj óvoda, az ui kollégium, az uj központ: tanácsház, állami gazdaság, takarékszövetkezet. Olyan irodaház, ^amelynek kultúrtermébe meg lehet hívni a debreceni Csokonai Színházat is. A jövő? Hőforrás fakad e Hortobágy folyó partján. Köréjt talán fürdő épül. Ma az is csak
