Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-06-23 / 26. szám
16. OLDAT MAGYAR HÍRADÓ MAGYAR NÉPSZOKÁSOK PÜNKÖSDI KIRÁLYSÁG s SZEGED, Csongrád megye — Pünkösdi királyság! — mondjuk, mégpedig arra, amiről úgy gondoljuk, hogy nem tart sokáig. És legyintünk rá. Ez azonban tévedés. Elfelejtettük ugyanis, hogy nem a pünkösdi királyság tart rövid ideig, hanem a pünkösdi királyok királysága. Az tart mindössze egy esztendeig. Azért nem. mert egy esztendeig ö lett a legények vezetője. Persze, nem a mindennapi munkában, mert az soha nem volt játék. Hanem azután, amikor egy-egy heti munka véget ért a faluban. A pihenés idején, vasárnap délutánonként és esténként kelt fel a pünkösdi király napja. Rendezte a lovasversenyeket. Rendezte a versenyfutásokat. Vezette, vigyázta a népdalénekA szegedi népi táncegyüttes, amely sikerrel mutatja be az ősrégi népi táncokat Pünkösdtől pünkösdig. Hiszen piros pünkösd napján megfosztják trónjától az előző pünkösdön koronázott királyt, és újat ültetnek a helyébe. A pünkösdi királyság őszinte, igazságos és játékos intézménye: népszokás, ami pedig rokon a népmesével. Hiszen népmese elevenedik meg abban a népszokásban is, amit a néprajz pünkősdölésének nevez. Pünkösdkor a legények vetélkedőt tartottak. Megmutatták, ki mit tud. Ki tudja legjobban megülni szőrén a lovat? Ki tud elsőnek célba érni a futásban? Ki tudja legszebben énekelni a legszebb népdalokat? Ki tudja legügyesebben táncolni a legnagyobb ügyességet kívánó népi táncokat? S a győztes akkor egy évre szóló, pünkösdtől pünkösdig tartó pünkösdi királyságot kapott. Melléje pedig egy pünkösdi királynét is, akit a nagylányok közül választottak, hogy ezzel is emeljék a koronázás fényét, ünnepélyességét. Aztán elég nagy munka, sok feladat várt a pünkösdi királyra. Nem ülhetett babérjain, nem ülhetett a pünkösdi királyné szoknyáján. Nem ülhetett, nem ásitozhatott tétlenül a trónon. léseket. Rendezte, irányította a vasárnapi táncot. Egy esztendeig. Az volt, bizony, a feladatai közül a leges-legnagyobb, hogy elérje: nálánál is méltóbbat választhassanak a következő pünkösdkor a pünkösdi királyságra. Sajnos, a pünkösdi királyságot, ami a pogánymultból eredt és hosszu-hosszu évszázadokon át fennállt, már csak a néprajz őrzi szép és értelmes emlékeink között. A XX. századnak már az elején kiment a divatból. Gyerekjátékká vált. S ha valamelyest éldegél is még, hát csak gyerekek csinálják imitt-amott. Pedig ez nem olyan királyság, ami felett csakugyan eljárt volna az idő. Ne legyintsünk rá, mondván: — Pünkösdi királyság! Mert a lényegen érdemes elgondolkodni! Arra szolgált — és korona járt érte! —, hogy a legények harmonikusan fejlődjenek szabad idejükben. Láttuk! Lovagoljanak. Fussanak. Szép dalokat énekeljenek. Szép táncokat táncoljanak. Érdekes és érdemes még azt is megfigyelni, hogy a mi századunk, már a kezdet kezdetén elfelejtette: a népdal és a népi tánc mennyire összetatozott valamikor. Később alaposan szétválasztottuk őket. Az énekkarok, amelyeket szerveztünk, és a népi táncegyüttesek, amelyeket szintén szerveztünk, mokányul szétváltak. Mások lettek a tagjai azoknak, és mások amazoknak. Pedig valaha ez nem igy volt. S az volt a jobb! Még Kodály Zoltán is, aki a népdaléneklést iskolai rendszerré emelte, csak mellesleg javasolta, hogy a népi tánctanitást érdemes lenne már az óvodában megkezdeni. Nem szeretném, ha azt hinnék:ezt a mostani pünkösdöt szeretném felhasználni rá, hogy javasoljam: minden legény énekeljen népdalokat és minden legény táncoljon népi táncokat. PEST MEGYEI KISTÜKÖR BUDAPEST BUDAPEST — Három millióan élnek a fővárosban és Pest megyében. Már a szám is jelzi: milyen nagy jelentősége van a két pártbizottság, a két tanács együttműködésének. Növeli ennek fontosságát, hogy a megye az ország első városát: központját veszi körül. A múlt héten — amint erről beszámoltunk — a főváros vezetői meglátogatták Érdet, Budaörsöt, Szentedrét. A látogatás után megtárgyalták a megye vezetőivel, hogyan fejlesszék tovább a kapcsolatot. A főváros életére különösen nagy hatással van a környező 44 helység. Ezek alkotják a Budapestet övező gyűrűt. Innen naponta tiz és tízezren járnak be a fővárosba. Itt találtak munkát, de sokan itt veszik meg a napi élelmiszert, iparcikket, itt tanulnak, gyógyulnak, szórakoznak. Szinte jelkép Érd. A legnagyobb község 45 ezer lakójából 18 ezer az ingázó. S Lágymányoson, az uj nagyáruházban naponta sok érdi vevővel is találkozunk — nem egyszer itt veszik meg Érd termékeit. Mert a környék nemcsak munkáskezet küld, hanem temérdek húst, tejet, zöldséget és gyümölcsöt is. A megye vezetése a legutóbbi időben több, fontos intézkedést tett, hogy megszervezzék a jobb tej- és zöldség-termelést. A környék egyik legna-Hogyan is tehetném! Hiszen a világ nagyot változott. A pünkösdi királyság, noha hosszú életű volt, de már valóban elmúlt. Valami azonban ismétlődik ebből is. Nem véletlen, hogy a táncházakban, amelyek manapság szemlátomást és gomba módra szaporodnak; azokban a modern fiatalok — mai legények és lányok — énekelnek is, táncolnak is. Népdalokat énekelnek, népi táncokat táncolnak. Mindenki. Úgy, és talán még szebben, mint régen. Modern környezetben. Modern igényeik kielégítéséül. Lám, elég ez a felismerés. Csupán ennyi, ami a mostani pünkösdön — a pünkösdölésről — mégis csak eszébe juthat az embernek. Simon Gy. Ferenc környékről továbbra is sok iparcikket Budapesten vesznek meg. A tanácskozáson szó esett a Szentendrei úti tókert ötletéről. Amióta fásitották a Feneketlentó környezetét, az épitészek újabb lehetőségeket keresnek. Kőbányán már készül a tókert. A következő a főváros északi határában lesz. Az épülő békási lakónegyed fölött — már a megye területén — nagy, vízzel töltött bányagödör van. A most elfoglalt javaslat: fejlesszék csónakázótóvá. A tervezés már elkezdődött. A tó körül több játszótérrel, sportpályával, esetleg kisebb uszodával. Az elképzelés szerint a tópart emlékkert lesz. Aczél Kovách Tamás GYŰRŰBEN gyobb előnye, hogy — közel van. Vagyis leggyorsabban innen szállíthatják a termékeket a fővárosba. De hogy több és több áru érkezzék fejlettebb szervezésre, és sok uj beruházásra van szükség. A főváros nemcsak kap, hanem ad is. Munkát, iparcikket, gépet, vizet, buszt és sok mást. Egyebek között — pénzt. Talán a legégetőbb feladat Érden és másutt a közművesítés fejlesztése. A legtöbb bejáró nem cserélné el a kis házat, a kertet fővárosi lakással. Nem adná oda a jó levegőt, a csendet, a saját telken szedett zöldséget, gyümölcsöt. De nagy gond, hogy nincs mindenütt jó ut, ivóvíz, csatorna, közvilágítás. Sokat vitatkoztak már arról, hogyan fejlesszék a környező helységeket. Szentendrén láthatták a vendégek, hogy milyen sokat tett a megye a közművelődésért. Az öt, szép muzeum tízezernyi látogatót vonz ide. S az uj művelődésiház színháztermét is megismerte az egész ország. Szentendre büszke nagy üzletpontjára is. „Még Pestről is járnak vevők” — mondják. Tény, hogy sok pesti kiránduló betér ide. Sokan felkeresik a közeli s a távoli falvakból is. De azon már lehet vitatkozni, hogy mindenütt gazdagságos-e a kereskedelem nagyobb mérvű fejles/* ése. Valószínű, hogy a SPORT Á magyar bajnoki szezon végeredménye Vasas a bajnok BUDAPEST — Szombat délután kilenc pályán 90 perces játék után megszólalt a hármas játékvezetői sip: befejeződött az 1976—1977-es labdarugó-bajnokság. Az utolsó fordulóban a már korábbi első három helyezett egyformán döntetlenül végzett. Közülük a Ferencváros volt a legelőnyösebb helyzetben, hiszen az Üllői utón játszott, s 2:0-ra vezetett. A Vasas mellett szól, hogy az utolsó tiz mérkőzésen csak kél döntetlent engedélyezett ellenfeleinek, mig az U.Dózsa dicsérete, hogy Békéscsabán a befejezés előtt négy perccel egyenlített. A vidék legjobbjáért versenyben levő Haladás és Videoton közül a szombathelyi együttes idegenben szerzett pontjával nyerte el végül is a kitüntető címet. A korábban kiesett Dorog mellett a Salgótarján búcsúzik az első osztálytól. A BAJNOKSÁG VÉGEREDMÉNYE 1. Vasas 2. Ú. Dózsa 3. Ferencváros 4. B|>. Honvéd 5. Haladás 6. Videoton 7. Rába K. rUTK-VM Tatabánya 10. Diósgyőr 11.Zala legers/PJ VI.S/l Ol. n.Bek ésc*alM M.Kaposvár ír». Dunaújváros 1G. I'sepel 17. Salgótarján 1.1. Dorog ;<(íá 3 b 190-1.3 31lí b b 88-47 50 :u(3 II .3 7X-4! 47 /.«1» 3 7 : 4li 3111 X lí 53-1» 3<i 31II 7 U GO-1 37 31r. 3 14 51 -U3.7 3115 3 11 5«-53 35 ::»i» 3 IS 58-.3S 35 31ii t> 13 40-5! 3í 31rí 7 17 17-17 31 ::iii X 13 5.) KI5il ::1*» Hí 1.3 14 73 38 31<* X U 38-13 ■l. 31íl 1 h 37-G» 2! 34< 14 Ib 43-58 ’!*) 31in r* 1» 42-77 ‘.'7 31•i b íi M- .5 Ib
