Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-06-23 / 26. szám
i. MAGYAR HIRAVO- ----- : [ emlékszik? LINDBERGH PÁRIZSBA ÉRKEZÉSE 1[CENTS JMflOMOIE THE WORLD'S GREATEST NEWSPAPER W úbxm R[ LxjfxV MAY 21 1927. A »»** CVEW CENTS AffiXAS-TEN CENTS ELSEWHERE LINDBERGH UNDS IN PARIS “Am I Here, He Asks, as City Goes Wild with Frenzy of Joy A Chicago Tribune első oldalának fejeimé 1927 május 22-én PÁRIZS — május 21, Charles A. Lindbergh ipilány ma éjjel 10:21-kor érte el Párizs repülőterét, iután egyedüli repüléssel, New Yorkból kiindulva, ! óra 29 perc után ideérkezett. Ez minden idők kordjának számit. A pilóta első szavai ezek voltak, miután francia gi szakértők és mechanikusok kihúzták őt a ,,The űrit of St. Louis” fülkéjéből; ,,Párizsban vagyok?” igen, itt vagy” — mondtam neki, mert nem értette a anciák válaszait. Annyira meg volt merevedve a isszu utazás után, hogy először alig tudott felállni. Lindbergh a San Diego, Kaliforniától Párizsig rjedő 6 725 mérföldes távolságot 56 óra 46 perces nyleges repülési idő alatt tette meg. San Diego, aliforniál május 10-én délután hagyta el és 1 600 árföldes ut után, másnap érkezett Sl. Louisba. iután pihent, 900 mérföldes repüléssel New Yorkba t, és ezúttal 23 óra 15 perc alatt végigrepülte az •lerikai kontinenst. Néhány napos pihenés után New >rkból Párizsba indult, az előtte levő, 5 660 árföldes ut megtételére. Ez egy uj világrekord a egállás nélküli repülésben. Ezúttal 33 óra 29 percig azott egyfolytában. Lindbergh kapitány ezeket mondotta: „Mindent ndben találtam, amint sötétedés előtt átrepültem a tncia partokat. Amikor leszállt az éjjel, nagy fényvékel láttam keleti irányban és arra gondoltam, gy az a London-Párizs közötti légiül fényjelzése, .után egy folyó fölött repültem tovább, feltehetően a ajna felett, ami Párizsba vezetett.” „Ezután hatalmas fényvilla’násokat láttam inden huszadik másodpercben, amiről még New >rkban azt mondták nekem, hogy a Valerian-heen levő jelzőtorony egymillió gyertyafényű felvillasai. így hát egyenesen abba az irányba tartottam, imarosan megpillantottam az Eiffel-tornyot jelző lanylámpákat. Körbe-körbe repültem, mig végre jgláltam a repülőteret jelző fényszórókat, és észre- Item, hogy rakétákat lőttek fel.” Lindbergh kapitány lassan és megállásokkal szélt, ami által végtelen nagy fáradtságáról tanúsított. Mosolya azonban egy pillanatra sem tűnt el az cáról. „Egy táviratot akarok küldeni az anyámnak” mondotta halkan, de már nem volt rá szükség, ;i mutattam neki az Amerikába küldött híreket, lelyekben édesanyját is értesítették szerencsés .’gérkezéséről. „Nem törődöm vele, én is táviratozni árok neki” — hajtogatta Lindy. Ezután igy folytatta: „A mágnestű jól működött továbbfolytattam a repülést kelet felé. Írországot item ki célpontul. Mivel elég magasan repültem, gyjából ki tudtam venni, hogy milyen az ország lkja, mivel ismertem a térképek alapján. Ezután ugrottam Anglia alsó része fölött és a La Manche alornán ál Franciaországba értem.” „Nem, egyáltalán nem volt bajom az ébrenléttel, mert nagyon izgultam. Éhes sem voltam, mert túlságosan feszült volt az idegzetem. Most sem vagyok éhes”. Ekkor a „Sovány Lindy” felhajtott egy brandy-t amit az egyik francia pilóta ajánlott fel neki, és ezúttal úgy tűnt, megújult egy kevéssé. „Mintegy másfél óráig repültem ma éjszaka a sötétben. A sötétség csak akkor zárult össze fölöttem, amikor elértem Franciaországot. Hű, de féltem, hogy soha nem találom meg ezt a várost, azonban azok a nagy fények igen jó irányitó pontok voltak.” Párizs nem élt át ilyen eseményt azóta, hogy 1918. november 11-én megszületett a fegyverszünet. Mintegy negyvenezer ember zsúfolódott össze a repülőtéren, amikor a gép odaért és körülbelül tízezer autó tömörült össze a Párizsból a La Bourget felé vezető főúton. A fenti jelentés a Chicago Tribune 1927. május 22-i számából való. A cikkel Henry Wales, a Tribune külföldi levelezője irta, aki a Le Bourget repülőtéren volt, amikor Lindbergh leszállt. VALLÁS ÉS A FEHÉR HÁZ (Folytatás a 14. oldalról) vallásával kapcsolatos ellentmondások lényegtelenek voltak. Az alapitó atyák jól fogták fel akkor, amikor az Alkotmányba ezeket írták: „Semmiféle vallásos vizsgálat nem lehet sohasem alapja annak, hogy valakit bármilyen tisztségre vagy bizalmi helyre megválasszanak az Egyesült Államokban.” UJ ENERGIAFORRÁS: A SZEMÉT Irta: SIMA FERENC Ha valakire azt mondják, hogy szemét: halálosan meg van sértve. Valószínűleg bírósághoz fordul. Ez esetben kétségtelenül meg is nyeri a pert. Aki őt szemétnek mondta, azt jól megbüntetik súlyos becsületsértésért. Mert az a közfelfogás, hogy szemétnek lenni, az a legalávalóbb állapot, mivel a szemét, az semmitérő vacak, amit éppen ezért ki is dobnak. Minden háztartásnak megvan a napi szeméttermelése, egyik nap több, másikon kevesebb. Nagyobb városainkban a napi szemétfelhalmozódás igen nagy, és probléma, hogy hova is tegyék már a szemetesek, mit csináljanak vele. A T.R.W. nevű gyár, amely Amerika egyik lo. OLDAL vezető űrrepülésügyi vállalata,- ez tervezte és építette a Vikingen elhelyezett Marskutató berendezést-, most azt javasolja, hogy a dél-kaliforniai háztartások szemetét ezentúl hasznosítsák és állitsanak elő belőle — földgázt. A Viking-műszerek tervezője figyelmét a távoli bolygókról a közvetlen környezetére irányította és kijelentette: — A dél-kaliforniai szemetet ezentúl sokkal hasznosabb dologra használjuk majd fel, mint feltöltésre! Ezzel utalt arra a dél-kaliforniai szemétlerakáseljárásra, hogy a szemetet valamelyik elhagyott kenyonban rakják le. Vannak már egyes helyeken olyan szemétfeldolgozó üzemek, amelyek a szemetet elégetik és igy hőenergiát termelnek. Dél-Kaliforniában azonban ez nem valósítható meg, a már amugyis nagy légszennyeződés miatt. Sőt, éppen a légszennyeződés miatt a szigorú légtisztasági törvények nem engedik meg, hogy az áramfejlesztő üzemekben szenet égessenek, és ezért csak alacsony kéntartalmú olajat, vagy földgázt használhatnak az elektromos energia előállításához. Az olaj egyre emelkedő ára és földgáz lelőhelyek fokozatos kiapadása miatt a dél-kaliforniai áramszolgáltató vállalatoknak uj energiaforrások után kell kutatniok. Becslések szerint a környék kenyonjaiban lévő eddig odahordott szemétből elő lehetne állítani a fogyasztott energia felét. Dr.Brown meg van győződve, hogy a szemetet megfelelően keverni lehet ahhoz, hogy a metánt fejlesztő mikroorganizmusok számára kedvező táptalajt teremtsenek. A metán gáz a szerves anyagok természetes bomlási terméke. Értéke ugyanaz, mint a földgázé. Tisztán ég és nem szennyezi a környezetet. A szemét feldolgozó berendezés ára valószínűleg magas lesz, de ugyanakkor a termelési költségek minimálisak. Dr. Brown szerint a szemétből előállított földgáz termelési költsége az olaj árának kétharmadára becsülhető. A tervben fontos tényezőt jelent az is, hogy nemcsak energiát állítanak majd elő, hanem kiküszöbölnek egy komoly környezeti problémát, a szemét felhalmozódását is. Ha Dél-Kaliforniában beválik ez a módszer, miért ne válna be másutt is? Mindenütt beválik. Csak határozott kezdeményezés kell hozzá mindenütt, és az eddigi olajfogyasztás a felére csökkenthető. Ezt a felényire csökkentett olaj fogyaszt ást viszont bőségesen fedezik Amerikában és Kanadában a meglévő olajkutak. Egyszerűen nem lesz szükségünk egyetlen cseppnyi arab olajra sem. Ennek igen nagy külpolitikai jelentősége is van, mert eddig löbbé-kevésbé csak olyan külpolitikánk lehetett, ami az arab államokban is megfelelt, mert különben olajbojkottot mondhatnak volna ki ránk. Ennek az olaj zsarolásnak ránknézve egyszersmindenkorra vége, mert kisegített bennünket — a szemetünk. Olajszükségletük felét az európai szövetségeseink és Japán is könnyedén előállíthatják a szemétből, és ha az arab államoktól a jövőben csak felényi olajat vásárolnak, mint eddig, akkor a megszeppent arab államok bevétele az eddiginek felére esik, és olajáremelés helyett olajárcsökkentést lesz, csak hogy legyen az árujukra vevő. így válik az eddig lenézett, megvetett szemét döntő tényezővé a holnap világpolitikájában. HIRDESSEN LAPUNKBAN
