Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-06-09 / 24. szám
MAGYAR HÍRADÓ 3. OLDAL KÉT ANYA ÁJULT EL A KISDIÁK GYILKOSÁNAK TÁRGYALÁSÁN... 1933: Harry Murch vízcsapok? Nem tűzveszélyes-e a padlás? Egy ilyen felügyelőmunka folyamán egy Mauretania Avenue-i házban, a New York-i Queensben, megdöbbentő látvány tárult szemei elé. Egy raktárajtó mögött alvadt vértócsa volt...mellette egy fiata fiú hullája feküdt. Megindult az igazságszolgáltatás gépezete. Rendőrség...detektívek. .. kutatás... esetleges tanuk...és elsősorban: a halott kilétének kérdése. Ez hamarosan megkapta a választ: William Bender 12 éves fiú már hetek óta hiányzott a néhány utcasarokkal távolabbi Bender-házból. Alig egy héttel előbb szálltak búvárok a Jamaica-öböl mélyére, hogy ott keressék. Most Nylund véletlenül megtalálta, a szülők kétségbeesésére — és a detektívek egész apparátusának működésbe hozatalára... Mindjárt arra gyanakodtak, hogy a gyilkos megy a bíró elé megölte, inkább fiatal fiú, mint erős felnőtt kezére vallott: nem hatolt túl mélyre — bár elég mélyre ahhoz, hogy halált okozzon, mert a szivét találta. A diákság körében elteijedt egy-két pletyka holmi rossz tréfáról, erőszakoskodásról, diákbandába való beiktatás próbatételéről... A detektívek hamarosan előállítottak egy Harry Murch nevű 15 éves fiút, aki egy banda vezetője volt az iskolában. Harry nem tagadta, hogy sok rossz tréfának, verekedésnek, erőszakosságnak ő a vezetője. Azt sem, hogy több Ízben összeveszett Bili Benderrel. Azt azonban 5 órás kihallgatás alatt is keményen tagadta, hogy bármi köze lett volna a gyilkossághoz. Néhány nappal később egy John Miller nevű 10 éves kisfiú azt mondta egy barátjának, hogy a húga ugrókötele eltűnt — és annak színei és díszes nyele alapján bizonyos, hogy azonos a kötéllel, amellyel Bili Bendert összekötözték. Látta ugyanis a kötelet és a kést, amikor azokat sorra mutatták a detektívek a diákcsoport előtt, hogy valamilyen nyomravezető információt kapjanak. Nem telt el több pár napnál — és már vád volt emelhető Murch ellen. Rá vallott a kis Miller: ,,Te vitted el a kötelet, láttam nálad!” Újabb hosszú faggatás után Murch végül megtört. Különféle vádakat hozott fel az áldozat ellen: „Nem bírtam ezt tovább, meg akartam mutatni neki, hogy el tudom intézni őt...elhatároztam, hogy örökre kizárom a bandából, és ezt meg is tettem...” A bűntárgyalás előtt a védelem is és a vádló is tisztázni igyekezett, hogy Harry Murch pontosan hány éves: 15, vagy 16. Mindenképp esküdtszék elé került volna, de a korától függött, hogy a tárgyalás folyása alatt börtönben tartják-e, vagy kiskorúak óvóhelyére kerül. Kiderült, hogy alig egy hónappal a gyilkosság után lett 16 éves — és ezen az alapon a védő 1956: Harry Murch, az Ítélet kitöltése után, ismét börtönben bűncselekményért... „méltányosságot” kért a bírótól: ne zárják börtönbe a fiút. A válasz elutasító volt. Ezután az esküdtszék összeállítása körül volt bonyodalom: a legtöbb jelölt beismerte, hogy nehéz lenne számára halálbüntetést kivánni egy ilyen fiatal fiú számára. Végül azonban akadt 12 elfogadható esküdt. Amikor Harry Murchot bevezették a tárgyalóterembe, az áldozat anyja felsikoltott: „Nem akarom látni a gyermekem gyilkosát!” Hisztérikusan zokogott, majd — elájult. Amikor Harry Murchot az esküdtek 4 óra 38 perces ülés után bűnösnek találták és a biró 20 évi börtönre Ítélte, anyja felsikoltott: „Nem, ez nem lehet! Az én fiam nem gyilkos!” És — elájult... Harry Murch fölött 1933. május 12-én mondták ki az ítéletet. A börtönben rossz magaviseletű volt, állandóan bajt okozott, verekedett, lopott, munkát nem akart végezni. Mind a 20 évet leülte. Amikor 1953-ban szabadiál ra került, három napon belül újabb bűnt követett el és mindjárt le is tartóztatták érte. Erkölcstelen merényletet követett el. Néhány évvel később a börtönben halt meg. Az a kert, amelyben megölte diáktársát, már nem található. A New York-i Kennedy-repülőtémek az a része takaija, amelyen a „startolást” elkezdik. 500 SZÁZALÉK JOGTALAN HASZON 112 MILLIÓ SZEMÜVEG-VISELŐTŐL WASHINGTON - A Szenátus kiskereskedelmi bizottsága, a Szövetségi Iparhivatal és az igazságügy-minisztérium közös vizsgálatot folytat a szemüvegviselők törvénytelen kihasználásával kapcsolatban. Az eddigi adatok szerint oly 500 százalékos jogtalan hasznot húznak a szemüvegek gyártói és árusítói 112 millió amerikaitól, többnyire idősebb emberektől. Ez évente kb. 400 millió dollárt jelent. Kimutatták, hogy kormánytestületek és katonai intézmények, amelyek kedvezményes áron jutnak nagy mennyiségű szemüveghez, az „igazi” árakat fizetik, amelyek a piaci áraknak kis töredékei csupán. A katonaság saját telepein gyártott szemüvegek különösen olcsók, alig 1—2 dollárba kerül előállításuk. Van 45 olyan államunk, amelyben tilos hirdetni az árakat (pl. New York, New Jersey, Connecticut) — és ezekben 25—40 százalékkal magasabbak az árak, mint ahol szabad hirdetni. Ezenkívül, mondja Nelson wisconsini szenátor, „ugyanazon államon, sőt néha ugyanazon városon belül, azt találjuk, hogy egyik üzletben 15 és egy másikban 50—70 dollár ugyanaz a szemüveg. Vannak szemüvegkeretek, amelyek nagyban 2—3 dollárba kerülnek és 25—32 dollárért adják el azokat a kereskedők.” A statisztikák szerint a lakosság évente összesen — beleértve a „contact” lencséket és a megújuló divathoz alkalmazkodó kereteket — 2 billió dollárt költ szemüvegre. Meany elégedetlen Carter programjával WASHINGTON — George Meany, az AFL-CIO elnöke azt mondta, hogy kevésbé van megelégedve a Carter-adminisztrációval, mert az elnök jobban aggódik saját maga, mint a „kisemberek” miatt, akikért kampányát folytatta. Meany és a szakszervezet vezető testületének 34 tagja élesen birálta Carter welfare-reformját és energia-programját, főként a benzinadó miatt. Azzal sem értettek egyet, hogy az adminisztráció derűlátóan nyilatkozott a gazdasági életről. Meany a hozzá intézett kérdésekre válaszolva, többe között a következőket mondotta: „Egész kampánya alatt (az elnök) azt hangoztatta, hogy a nép szerepel az első helyen érdeklődésének középpontjában, ennek az országnak a kis emberei.” A szakszervezet vezető testületé részben dicsérte az elnök energia-tartalékolási programját. _____________ Japán—szovjet egyezmény MOSZKVA — A Szovjetunió és Japán uj halászati egyezményt irt alá, miután megoldották az útban álló kérdéseket. A nézeteltérések akörül forogtak, hogy a japánok mennyi halat foghatnak a Szovjetunó által Japántól elfoglalt négy sziget környékén, és a szovjetek mennyit foghatnak ki a japán szárazföld melletti 12 mérföldes parti sávban. Everett Nylund azzal kereste kenyerét, hogy épités alatt álló házakat vizsgált meg közbiztonsági szempontból: nem gyengülnek-e a falak? Jól záródnak-e a maga is fiatal fiú lehetett. Másképpen miért kellett volna megkötöznie az áldozat kezeitlábait? Felnőtt könnyen elbánt volna vele. A késszurás is, amely
