Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-06-02 / 23. szám
I NÉPEK ORSZÁGÜTJÁN HOVÁ LETTEK A HUNOK? Irta: TÓTH-KURUCZ MÁRIA _________ MAGYAR HÍRADÓ Ezt a kérdést már többször feltették, mert szinte hihetetlennek látszik, hogy az a történelem előtti nép, mely valaha Európánál nagyobb területet mondhatott magáénak, egyszerűen köddé váljon. De nincs igy. Mert mint ahogy a mag tovább él a fában, úgy él egy-egy nép tovább későbbi maradékaiban. A kultúrateremtő népet a kultúrát hordozó nép viszi tovább, más néven, más külső alatt. Ha valaki egy régi nép múltját akaija feltárni, annak egy Tóth-Kurucz Mária kultúrahordozó nép nyomába kell szegődnie, annak kultúráját, nyelvét, társadalmi struktúráját kell tanulmányozni és mindebből visszafelé következtetni. Nekünk tehát jelen esetben a kínaiak, a tibetiek, a tunguzok, a törökök, a jakutok, a magyarok s végül a tlingit indiánok huna törzséhez kell fordulnunk, ha a kérdést — hova lettek a hunok? — meg akaijuk válaszolni. Előbb azonban tekintsék át nagyjából a hunok történetét. Kr.e. a XXIII. században hegyi dzsongoknak hívták a hunokat; Kr.e. a XX. szd.-ban hi-un-nu-nak; Krisztus születése körül hiung-no-nak és Krisztus után már hun lett a nevük (Enc. Brit. 23. kötet). Szün, kínai császár, tártományaiból eljutott a nyugaton és északon élő nomád törzsekhez és meghódította a dzsongokat, szákákat, kuszukat, kiangokat. A közép, vagy sárga-kunok Kr.e. XVIII-ban beolvadtak a kínai népbe. A be nem hódolt hun törzsek tovább nyugtalanították Kinát, s Kr.e. 400 körül felépül a kinai fal, védekezésül a hunok ellen. 300 körül különválnak a tunghunok (tunguzok) és a jüecsik, akik Kínától nyugatra éltek. A jüecsik (fehér hunok) Kr.u. 280-ban nyugatra vonulnak és Baktriát, Indiát uralják egy ideig. A világtörténelem kusán (Kushans) és indoszkita néven tartja őket számon. A Belső-Ázsiában maradt hunok csak Kun-szin sennyő halála után zúdulnak nyugatra és elérik a Jürkát (Kaszpi-tenger), ahol az ugor népek tanyáznak. Meg kell itt említenünk, hogy a hunok a tőlük nyugatra élő lygur népet uralmuk alá hajtották, azt az ujgur (kínaiul: hokut) népet, amely gr. Kuun Géza és Bóna István szerint a magyarok őse és az avarok rokona. A hunok 380 körül megverik a gotokat és elérnek a Duna völgyébe. Itt Attila egyesíti az összes hun törzseket és megszervezi a félelmetesen hatalmas hun birodalmat, mely Magyarországtól a Volgáig teljed. Nem soroltuk fel a különféle hun törzseket, mert se szeri se száma, de szólnunk kell az egyik hun törzsről, a ting-lingről. A kinai kútfők szerint ez a törzs Kanglitól északra élt, Taskent és Szamarkand tájékán, a Szir-Darja alsó folyásánál. Hajdú Péter is megemlíti a szamojédokról irt tanulmányában („The Samoyed Peoples and Languages”), hogy a ting-ling nép az Irtisz és az Ob mentén tanyázott, ám Hajdú ujguroknak hiszi a ting-lingeket. A kelet-szibériai jakutokról is szólnunk kell, a hunok eme harcias törzséről, melytől a legtöbbet szenvedtek a kínaiak. Sebestyén Gyula a jakutokat török eredetű népnek tartotta a hunokkal együtt, melyek a görögök korszakban skytha néven szerepeltek. „Ugyanez a szkíta nép (jakut) tört be az Indus völgyén Kelet-Indiába, és ugyanez szorult fel Kelet-Szibériába is, ahol a jakutoknak még ma is sakha (többesben sakhalar) a nemzeti nevük” — mondja Sebestyén. Az elmondottak után megállapíthatjuk, hogy a hun népet felszívták a környező népek; a kinai, a hindu, a magyar... „...a hun—magyar atyafiság komátsem a németek meséje; mikor a magyarokat benne találjuk a hun környezet kellős közepén, s őseint földrajzi elhelyezkedése egyenesen kizárja, hogy a magyar őstörté n elem össze ne fonódott volna a hunok történelmével,” — jelenti ki Nagy Géza etnológus (1855-1915). De jutott a hun népből Amerikába is. A tlingit indiánok egyik törzsét huná-nak hívják. A Vancouver-szigetén élő tlingitek wakashan nyelven beszélnek, s ez a nyelv az altáji nyelvek rokona. Talán nem hányok borsót a falra, ha ismét bemutatom a „Néprajzi Fejtörő” már ismert alakját, a huna törzsfőnököt: Mi maradt meg özvegyének Churchill nimbuszából ? (Folytatás a 8. oldalról) is dúlt. Örökölte apja heves vérmérsékletét és alkoholszeretetét. (Hitler rágalmazott, amikor Churchilt „részegesnek” nevezte. Bár Winston Churchill valóban 1—2 üveg whiskyt ivott meg naponta, de birta az italt és sohasem volt részeg.) Sarah, sajnos, alkoholista lett. Ennek következtében állandó botrányokba keveredett. Az USA-ban botrányok miatt el is Ítélték. Színésznőként is próbálkozott, de sikertelenül. A harmadik lány, Mary, aki a háború alatt apja közvetlen munkatársa volt, anyja szelíd természetét örökölte és boldog házasságban él. A negyedik leány már hároméves korában meghalt. Churchill egyetlen fia, Randolph 1911-ben született; szeretett volna, de nem tudott politikai karriert befutni. A Churchill után maradt készpénzvagyon 266 000 font volt. Szép összeg, de egyáltalán nem sok, ha arra gondolunk, hogy Churchill emlékirataival és azoknak különböző nyelveken való kiadásával és folyóiratokban való közlésével közel egymillió fontot 15. OLDAL keresett. A Nobel-dij több mint százezer dollárját is ide számíthatjuk. Az öröklés tárgyát képező összegből 157 000 fontot kellett kifizetni örökösödési adó címén. Az özvegy igy kereken 50 000 fontot örökölt, mig a fennmaradó összeg egyenlő részben oszlott meg az akkor még életben levő Randolph, valamint Sarah és Mary között. A legnagyobb baj azonban az, hogy Churchill özvegyének nincs nyugdija, csak annyi, amennyit minden angol állampolgár kap: havi 15 font 30 cent. Az angol törvények ugyanis nem biztosítottak nyugdijat a volt miniszterelnök özvegyének. Pontosabban: 1972-ben megszavaztak egy ilyen értelmű törvényt, de ennek nincsen visszaható ereje. Ha volna, ez évi 3750 fontot jelentene Lady Churchill számára. így állt elő (elsősorban az infláció következtében) a jelenlegi helyzet. Nem az első eset, hogy Lady Churchill készpénz hiányában eladogat értékeiből. Az angol közvélemény azonban csak most értesült erről, ezért sokfelől elhangzik az a követelés, hogy a kormány vegye kezébe a dolgok rendezését, és tegyék lehetővé azt, hogy az öreg hölgy utolsó éveit gondtalanul tölthesse. Az egykori miniszterelnök egykori hívei, kortársai szégyenteljesnek érzik ezt a helyzetet. A törekvés most az, hogy megfelelő mecénást találjanak, aki megveszi az árverésre .bocsátott képeket, s aztán egy későbbi időpontban visszaszármaztatja azokat a családnak. Churchill több volt mint amatőr festő, ez a szakemberek egyöntetű véleménye, főleg tájképei voltak hangulatosak, de ettől függetlenül is képei olyan unikumok, melyek gazdag gyűjtők számára értéket jelenthetnek. Éppen ezért remélik a hagyománytisztelő britek, hogy valamilyen formában megoldást találnak majd Churchill özvegyének anyagi problémáira. Wesselényi Miklós VAJDA JÁNOS (Folytatás a 14. oldalról) talán az állja útját: Nem riad vissza a legkétségbeejtőbb,legnyugtalanítóbb kérdésektől sem. De ezért is szól az egyre nagykorúbb emberhez. Széles Klára AZ ÜSTÖKÖS Az égen fényes üstökös; uszálya Az ég felétől le a földre ér. Mondják, ez ama ,,nagy”, melynek pályája Egyenes; vissza hát sohase tér. I Csillagvilágok fénylő táborán át A végtelenséggel versenyt rohan. Forogni körbe nem tud, nem akar, hát Örökké társtalan, boldogtalan! Imádja más a változékony holdat, A kacéron keringő csillagot; Fenséges Niobéja az égboltnak, Lobogó gyász, én neked hódolok. Szomorú csillag életátkom képe, Sugár ecset, mely festi végzetem, Akárhová mégysz a mérhetetlen égbe, Te mindenütt egyetlen, idegen!... VAJDA JÁNOS T
