Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-06-02 / 23. szám
MAirY AK HIKADG iß» vuun« SPANYOLORSZÁG RÓMAI MÚLTJA TARRAGONA - I.e. 218 tói egészen az V. század kezde téig Róma uralta kultúra, nyelv építészet terén a Mediterrán-ten ger és az Atlanti-óceán közöt levő területeket. Épület a római korszakból Segoviában Spanyolország területén öszszeolvasztotta a kelta és ibér törzseket, ami tulajdonképpen a mai népesség alapját is képezi. Spanyolország volt az első terület, amit a rómaiak bekebeleztek, aminek következtében gens togata — római állampolgárok lettek. Itt csaknem annyi római rom és emlékmű található, mint Olaszországban. Mivel kevésbé ismertek, kényelmesebb megtekintésük, mint a túlzsúfolt anyaországban. letek szinte tökéletes állapotban vannak. Hatalmas, ismeretlen kövekből építették őket, amit még malter sem köt össze. Ezekről a kövekről nem sokat tudnak a tudósok, legfeljebb annyit, hogy olyan időkben faragták és hozták erre a helyre, amikor ez hihetetlen szaktudást és erőfeszítést igényelt. A várostól keletre az óceán, nyugatra a csodálatos vidék tündököl a szin minden árnyalatában a tiszta kék ég és levegő ELMARADT A MARLENE DIETRICH FILM BEMUTATÓJA MÜNCHEN — Münchenben elmaradt az „Adolf és Marlene” című film bemutatója. Marlene Dietrich, a 75 éves német származású, világhírű színésznő, aki jelenleg Párizsban emlékiratain dolgozik, tiltakozott a bemutatás ellen, mivel a film megrágalmazza. Marlene Dietrichbe, a film szerint, Hitler titokban szerelmes volt, és kérte, legyen a barátnője. A filmszinésznő ügyvédje megakadályozta a premiert. Ulli Lömmel, a rendező, bejelentette, hogy nem mond le a filmről, csak elhalasztják a premiert, és néhány jelenetet újraforgatnak. „Szükségem volt Marlene Dietrich ifjabb korában Hitler borzalmas figurájának az ellentétére — védekezett a alatt. Még délebbre innen van a ; fallal körülkerített Saguntum. j Az itt lakók annak idején hosszú | ideig ellenálltak Hannibálnak! magas erődítményükben. Mikor; élelmiszerük elfogyott, kannibá-; lókká váltak, megették halottai- j kát. Végül megadás helyett; tömeges öngyilkosságot követtek j el felgyújtva otthonaikat. Ez a város, sajnos, nincs a i legjobb karban, bokrok és i kaktuszok nőnek sok helyen, de i azért akad bőven látnivaló. A i hegy oldalába faragott színház i érdekes látvány 8000 nézőt: befogadó piros tégla üléseivel. Közel a portugál határhoz j található a legrómaibb spanyol ; város: Merida. Augustus cézár j építtette. Itt van egy cirkusz, ami I az eredeti római tervek szerint; épült, a maga nemében egyedül- j álló. Aztán a csatornahálózat, j amit még ma is használnak ésI egy főrangú színház, ahol a maij napig klasszikus darabokat játszanak. A Merida múzeumban több szobor látható nevezetes cézárokról és istenekről. Még most is kerülnek elő itt kincsek: a 70-es években találtak hat római festményt egy uj ház alapozása közben. A kevéssé ismert római városban, Segobriában, nagyméretű ásatások folynak. Régészek kitartó türelemmel és aprólékos munkával rekonstruáltak egy fórumot, egy színházat és egy amfiteátrumot. Ezek a nagyobb tömegeket szórakoztatására szolgáló helyek azt bizonyítják, hogy ez a város valaha 30 000 embert is befogadott, ami abban az időben jelentős mennyiségnek számított. . .v. i ' V’- > f" n i i r hé.« ü n rrtXlHWtftySn# ftothwburj •DiffalsMy francé/ Nűtfngtn* /Vbaden-* Stuttgart ; • , 1 l JM BADENm , fe;Ifytfp I /•$ Kwiíh s L&e .foMR swmt. AUSTRIA rendező —, a szörnyeteg és a szépség ábrázolására”. Abból a kósza híresztelésből indult ki, hogy Hitler szerelmes volt Marlene Dietrichbe. A filmszinésznő gyűlölte a nácikat, emigrált, csak a II. világháború után tért vissza Németországba, de Lömmel filmjében Hitler bajorországi „csendes pihenőhelyén” titokban találkoznak. Lömmel hangsúlyozza: nem állítja, hogy a film története igaz. Közismert, hogy Marlene Dietrich gyűlölte a fasizmust, a II. világháborúban katonaruhában járt a fronton és dalaival lelkesítette a harcosokat. A film mélységesen sérti a hires filmszinésznőt,- aki a cim ellen is tiltakozik. A rendező egyelőre ragaszkodik hozzá. BADEN-BADEN — A XIX. században, amikor az utazás a gazdagok és kalandvágyók kiváltsága volt, a legkedvencebb tevékenység volt Európában „fürdőhelyre menni”, enni, hazárdjátékot űzni, inni egészen a részegségig, aztán megint fürödni és mutatni magát az embernek. Európában a németországi fürdőhelyeket tekintették a legjobbaknak, különösen a baden-badenieket. Manapság Baden-Baden még mindig létezik. A vulkanikus ásványvizek még mindig folynak és a rulettkerekek is forognak. Baden-Baden megmaradt Németország elsőrendű üdülőhelyének. Most azonban már sokat változott. Nem neonnal, gipszdiszitéssel és krómozással, hanem nyugalommal, fasorokkal és parkokkal ékeskedik a méltóságteljes gránitépületek között, és olyan tisztasággal, amit még a németek is megcsodálnak. Az orvosilag és üdülés szempontjából jóhatásu fürdő igen vonzó, bár az amerikaiak nem túlzotton vannak elragadtatva az ásványfürdőktől, mert a vendégeknek csak két százaléka származik az U.S.A.-ból. Ez pedig jelentősen jön számításba a város vezetőinél. Hogy fiatalabb vendégeket és több amerikait odavonzzanak, az éjszakai életet és az üdülőközpontokat igyekeznek kifejleszteni. Jelenleg három éjszakai klub, négy teniszpálya és lovaglási lehetőség váiják az érkezőket a fürdőkön kívül. A város tulajdonában levő kaszinó évente 10 millió dolláros jövedelemre tesznek szert, ami aztán ismét a turizmus szolgálatába állítanak. A vezetők abban reménykednek, hogy az a 23 sífelvonó, ami egy órányi utazással felviszi a turistákat a 3500 láb magas Fekete-erdőbe, szintén vonzerőkinai játékklubok a Gerrard számára. A helyi vezetők annyira igyekeznek a turistaforgalom növelésére, hogy megígérték az amerikaiak számára a 20 százalékos kedvezményt a szállodákban, ha télen, vagy junius közepétől augusztus közepéig látogatnak oda. Az atomkor, úgy tűnik, sehol sincs, ahogy az ember járja Tarragona- évszázados utcáit. Barcelonától 60 mérföldre délre található a birodalom egyik legremekebb kreációja. Az épü-Baden-Badenben, a fürdőhelyei
