Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-05-26 / 22. szám
to. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ * * * * * Tersánszky Józsi Jen 6 tll*Z0Í * * * * * Sőt még a példátlan botrányos gyanúsítását Kegyess-sel szemben is csak olybá vette, hogy:- Azt sem értem, mi lelte ezt a Karcsit, hogy folyvást okvetetlenkedett! És beléd kötött. Ez lehetett csak a vége. A csetepaté után a polgármester vígan hajtogatta a reggeli gyógyitókát az egész társasággal. És mert senki sem volt már hajlandó az ajánlatára újrakezdeni a kártyaviadalt, annál jobban vigasztalta magát a polgármester a mámorral. Végül is ketten háromfelul támogatták a kocsijáig a polgármestert. Én lődörögtem csak a társaságban lélekveszetten. De senki különösebb figyelemre nem méltatott. Senki nem emlegette hőstettemet, amivel (jáoghot kiselejteztem a porondról. Úgy rémlett. elkallódik az egész, velem együtt, a végricsajban. De azért rossz sugalmakka! és teljes lesújtottságban mentem haza. Forogtam ágyamban, és rémségekről álmodtam. Izzadságtól csuromvizesen riadtam föl. Testileg-lelkileg gyalázatos volt ébredésem és egész napom. Másnap semmi különös... 16. Az elbeszélés hőseinek önvivódása még lyabb tápot nyer Harmadnap reggel korai próbára indulok hazulról. Utoljára, már jelmezesen próbáltunk egy új operettet. Életem legjobb szerepe maradt ez. A kültelekről, ahol laktam, jó sétányira esett a színház. Az utcákon végig, váltig lengették elém az ablakokból a honleányok és asszonyok a porolórongyot. Amikor a Főtérhez érek, szokás szerint átvágnék rajta. Veszett ordítás rezzent össze a fogadó felől. A vendéglőjéből Kegyess rohant ki. ö ordítozik. Szürke felöltő van rajta a hűs, őszi reggelen. Helybeli ügyvéd kebelbarátunk az, aki után Kegyess rohan, és ordítozza:- Soha nem ismerlek többet, ha itthagysz! Nem érek meg neked annyit, hogy egy szerződést eltolálsz máról holnapra érettem ? Ám a jó barát már eltűnt közben a Főtér közeli sikátorában. Kegyess pedig észrevett engemet:- Szervusz, kóklerkém! Ez a kapcabetyár elszelelt. Beülsz te legalább a helyére közénk! - üvölt ujjongva. Eggyel tisztába lehettem. A próbára, a színészfegyelemre hivatkozni Kegyessnek? Ez paszulyt ér! Hát: - Köszönöm, koma! - biccentéssel vele tartottam a vendéglőbe. Majd megszököm valahogy simán a cécóból. Erre számítottam. Meg arra is, hátha Kegyess valamit elejt kupicázás közben előttem afelől, foglalkoztak-e netán valakik a vasárnap reggeli lebujbeli rémtettemmel, hogy a főjegyző hátuljába rúgtam? De mi ez? Ahogy Kegyess a közelembe került, valami átható puskaporszag áradt az orromba. Csakis az ő felöltője alól szivároghatott ez. Azt kérdem hát tőle:- Idényen kívül puskáztatok valahol kora reggel, lesipuskások? Lőttetek valamit?- Ajja há! - röhint ő erre, és szétcsapja előttem a felső kabátját. A felöltő óriási belső zsebéből két tölcséres fegyvercső kandikált ki.- Ezzel vadásztatok? - hüledeztem. Mire ő már kékül a vihajgástól, és így tájékoztat:- Hát te nem tudod, bibás? Párbajom volt Gáoghgal ma hajnalban a Lependék-erdőben!- Hűha!- Ne reszkess! Négy lyukat lőttünk egymásra a levegőbe. Most kezdjük itt inni az ijedségre az áldomást.- Vagy úgy?- Teszed magad? Csakugyan nem hallottad, mennyi jegyzőkönyvezés volt a párbaj előtt? Becsületbíróságot kértem én is, Gáogh is. Hát hiszen ott voltál, amikor hamisjátékkal gyanúsított?- Hogyne! Most meg te teszel úgy, mintha észre nem vettél volna ott engem? Ezt kérdeztem, nagyon is feszülten. Mert, mi tagadás, a párbajról való értesülésre csuda melegem lett, és mérsékelt hidegrázásom is. A főjegyzőnek megtorló kedve rajtam is csattanhat még. Hát nagyon fontos kipuhatolnom Kegyessnél: vajon emlékszik-e, hogy az összetűzéskor én rúgtam hullává az ellenfelét? Feledségbe már bajosan mehetett ez, ha párbajsegédek tárgyalták apróra az esetet!... De hát Kegyess, mintha nem is értené, mire célzok, a magáét magyarázza tovább.- Légy nyugodt, a főjegyző úr a becsületbírósáq előtt visszavonta gyanúsítását, részegségére hivatkozva. Miután azonban tetdegesség forgott fönn. és tartalékos tisztek vagyunk, illetve én még csak önkéntes... tehát a párbaj kikerülhetetlen volt. Akár nehéz karddal, akár pisztollyal. Az egész városban csak nekem van szabályos párbajpisztolyom. Most viszem haza, és teszem nyugalomba őket egy darabra. De ha Gáogh nem terített le. akkor most mindjárt megöl a szomjúság. Gyerünk a kocsmába. Irtó jó alak volt ez! Ha megfeszítenének, akkor sem tudom eldönteni máig sem: vajon tényleg nem tévedett a főjegyző, és az a képtelen vakolás, amivel Kegyess vagyont nyert, a két nyolcassal. kártyacsalás volt-e vagy sem. 17. Egy jogos lelki vívódás fura eloszlása A próbára jo Későn és elég bepálinkázva futottam be. De bírságot, szidást, mindent megért az. hogy megnyugodtam. Az egész korhely társaságban egyetlen mukk sem került arról, hogy a főjegyzőt a tettlegességnek véres viadalt kívánó tényénél. én rúgtam harcképtelenné. Úgy látszik, kevesen látták, sőt talán senki. Csak a rúgás eredményére örómrivalogtak. hogy Gáogh nekizuhant a kályhának. És ezt részegségének tulajdonították. Még jó, hogy magam nem kotyogtam ki a tényt dicsekvőleg. Karmesterünk irtón megkínzott a félnapos utolsó próbán. Késő délután loholtam haza kissé pihenni. A kisvárosi korzón mindig végiglépkedtem. Ennyit aztán áldozhattam a hiúságnak. Most ahogy a városháza felé közeledem, észreveszem, hogy a kapuban a sujtásos hajdú vigyázzba kapja magát és tiszteleg. Maga a főjegyző bólényalakja zúdul ki a kapubolt alól, a járdán át, kocsijába. Rendes léptekkel éppen akkor értem oda, amikor Gáogh beszállt A kocsi nagyot nkkant-reccsent-billent. A kocsisnak valami kis zűrzavara támadt a gyeplővel. Gáogh türelmesen nézdegélte a korzót. A homloka bal felén és végig a szeme mellett egy nagy rószaszín sebtapasz éktelenkedett. Gáogh megpillantásomra szokásos gavallériájával megelőzte köszöntésemet a kocsiból:- Szervusz, szervusz, szervusz, művészem. És a kocsis a lovak közé csördített. Mögöttem két középiskolai tanuló a közrefogott kis begyes polgárista lánykának nagy lelkendezve magyarázta:- Párbajozott ma reggel a főjegyző. Ott sebesítette meg egy földbirtokos kardja a homlokán.- Igen, a földbirtokosék a fogadóban cigányoznak reggel óta, mert áldomást tartanak a párbajra.- Kártyán vesztek össze, azt mondja mindenki.- Én úgy tudom, hogy a földbirtokos szeretne udvarolni a polgármester lányának, a főjegyző menyasszonyának. De a főjegyző nem tűrí, hogy egy lélek is közeledjék a menyasszonyához. Ez az összetűzésük igazi oka. Kacagtam egyet magamban. Ha most megsúgnám ezeknek a fiataloknak, hogy a regényes párbaj sérülése az én rúgásom következménye, ami a főjegyzőt nekidöntötte a kályha élének. Hátha még azt sejtette volna, hogy néhány napra rá a polgármester imádott lánykája engem hív találkára, és az én karomba omlik ? (folytatjuk) REMÉNYSÉG HANGJA (78) A harmadik angyal rendkívül' komoly figyelmeztetését (Jel. 14:9—11) egy rendkívül súlyos kisértés teszi szükségessé (Jel.13:15—18). Isten azt kívánja, hogy értelmesen, a tényeket és ^következményeket komolyan megfontolva válasszunk. Bár helyszűke miatt nem idézünk minden verset, azok elolvasása nélkülözhetetlen a tárgy megértéséhez! Isten előre közli velünk holnap eseményeit, hogy minden ,őszinte embert felkészítsen a küzdelemére és a győzelemre. A hármas angyali 7üzenete (Jel. 14:6—12) fontosságát csak'j) az azt megelőző és követő eseményeké összefüggésében tudjuk igazán meg-í érteni. Jelenések 13. fejezetében 2 szervezet rendszer részletes ismertetését olvassuk, amiket Sátán különös módon fog használni arra, hogy a Szent Maradékot megsemmisítse, és ezáltal Isten célját meghiúsítsa. Az első hatalom a tengerből feljövő hét fejü-tiz szarvú fenevad. Jel. 13:1—10. Melyik^ hatalom az, amely egyesíti magában ~ ezen jövendölés ismérveit? Ha összehasonlítjuk ezt a jövendölést a történelem _ eseményeivel, világos választ nyerünk. §A császári Róma utóda: az egyházi * Róma. Katolikus szerzők szolgáltatják ehhez a bizonyítékokat: (1) A római birodalom mása, második kiadása: ay ilághatalommál lett egyházi Róma. §Első Miklós pápa 858-ban már {[uralkodói koronát viselt, III. Innocent épedig kezében egyesítette a világi és egyházi főhatalmat, ő mondotta: „Az Ur nemcsak az egész egyházat, hanem az egész földkerekséget is átadta Péternek, hogy uralkodjék felette” (Heussi KB232). Bovio irja a „Katolikus Egyház” című művében:é „Miként voltak egyetemes eszű\ emberek, kik rányomták bélyegüket/ korukra, úgy beszélhetünk egyetemes); jellegű világvárosról is, mely az egészy világnak törvényt parancsol. A történe-^ lemben ilyent csak egyet ismerünk: Á Rómát! Akár pogány, akár keresztény,^ akár a Pantheon, akár a Szt. Pétertemplom, akár Caesar, akár VII. Gergely alatt, Róma mindig katolikus, azaz egyetemes, világot uraló. Gyűlöl-é heted, mint Hannibál, megvetheted,? mint Jugurtha, megostromolhatod, y mint Geiserich tette, Róma mindenkori királynő. Áthelyezheted székhelyét^ Konstantinápolyba, vagy a pápa/ trónját Avignonba, sőt kikiálthatod? magad Párzsban császárnak, Rómay mindenkor királynő marad... Haé Rómában uralkodni akarsz, a pápaság * nál nagyobbat, a világot jobban átfogó ? dolgot kell felmutatnod. Egyébként) csak betolakodó vagy s megszégye-S nülsz.” (2) ,,Es adaték neki nagy* dolgoknak és káromlásoknak szóló") szája” (Dán.7:8, 20 és Jel.l3:5). VII.$ Gergely, „Dictatus Gregorii Papae”( 1075 — „A pápa a világ legfőbb ura. ö* még a császárokat is megfoszthatja? ^méltóságuktól, s feloldhatja alattvalói-) kát hűségesküjüktől.” XII. Leo pápa' 1894. junius 20-i enciklikájában{ megismételte elődei igényeit: „Mi ezen? a földön a mindenható Isten helyét; foglaljuk el.” (The Great Encyclical) Letters of Leo XIII. 304 old. New York,) Benzinger Brothers.) (3) „Az is adaték neki, hogy a* szentek ellen hadakozzék és legyőzze? őket" Dán.7:21 és Jel 13:7. Ha az ész és) a lelkiismeret érvelései elégtelenek, az* egyház erőszakhoz folyamodik, testié fenyítékhez, kinpadhoz. ítélőszéket/ állít fel, az inkvizícióhoz az állam/ r törvényeit is igénybe veszi. Hay y szükségesnek véli, akkor kereszteshadjáratot hirdet, vagy vallásháborút? támogat. Folytatjuk. Ezen kívül fontos? próféciák részletesebb magyarázatát' szolgálja „A világdráma Utolsó} Felvonása" c. 2.00 dolláros könyvünk.4 P.O. Box 322. Perth Amboy, N.J / 08861. Tel : 201-251-2318. / Botanik* Igorét
