Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)

1977-06-02 / 23. szám

Amerikai szellemű magyar újság American in spirit Hungarian in language EGYESÜLT MAGYAR HETILAPOK MAGYAR HERALD _______ • UNITED HUNGARIAN WEEKLIES New Brunswick MAGYAR HERALD. Perth Amboy HERALD. Passaic FREE PRESS. Trenton FÜGGETLENSÉG and JERSEY HERALD. Bethlehem. Pa. H1HAD6 VOL.69.ÉVFOLYAM — No. 23. SZÁM SINGLE COPY 30c — NEW BRUNSWICK, N. J. Thursday, June 2, 1977 A MAGYAR KLERUS EGYÜTTMŰKÖDÉST KERES ESZTERGOM, Magyar­­ország — A magyar kommunis­ta rendszer és a római katolikus egyház között próbálkozás törté­nik abban az irányban, hogy javuljanak az egymás közötti kapcsolatok. A Duna-parti Esz­tergom 25 mérföldnyire van Budapesttől északra, ami egyút­tal a hercegprímásnak is a székhelye. Jelenleg Lékai László kardinális tölti be ezt a tisztséget, aki a jó kapcsolat ápolásán munkálkodik. Lékai kardinális az egykori Mindszenty József hercegprímás utódja. Mindszenty 1975-ben halt meg Bécsben, ahol életének utolsó esztendeit töltötte. Ő semmiféle együttműköésre nem volt hajlandó a kommunisták­kal. Mindszenty csodálói a jelenlegi hercegprímást megal­kuvónak bélyegzik. Egy nyugati diplomata azonban, aki az állam és egyház kapcsolatait figyeli, ezeket mondotta: „Lékai kardi­nális pontosan tudja, hogy milyen messze mehet el a kor­mánnyal való kapcsolataiban és egy incset sem ad fel a hit alapelveiből.” Az uj hercegprímás, aki valamikor Mindszenty püspök titkáraként működött,^izonyos engedményeket kapott a kor­mánytól. Olyan püspökségek, amelyek sokáig üresen voltak, ismét működni kezdtek. Lékai püspök nem régen szentelt fel egy uj, 200 000 dolláros összeg­gel felépült templomot Budapest környékén. Ennek az összegnek egy részét amerikai magyarok adományozták. Cserháti püspök, aki valószí­nűleg Lékai kardinálisnak a vé­leményét is tükrözi, azt mondta, hogy a keresztények készek a hatóságokkal való együttműkö­désre „a közösség érdekében.” BÖRTÖNBE MENNEK NIXON TÁRSAI MÍG A VOLT ELNÖK TV-N ELŐAD WASHINGTON, D C. — A Legfelső Bíróság kimondta az utolsó jogi szót a Watergate-bot­­rányok és bűncselekmények ügyében; a Fehér Ház volt két leghatalmasabb alakja, H.R. Haldeman és John Mitchell börtönbe kerül. Sirica biró szabadkezet kapott a kitöltendő idő kezdetének meghatározásá­ra; még 1975 februáijában 2,1/2-től 8 évig terjedhető börtönnel sújtotta a volt főtaná­csost és a volt igazságügyminisz­tert. Nixon harmadik legfonto­sabb társa, Ehrlichman, tavaly október óta tölti büntetését egy arizonai szövetségi fegyenc-tele­­pen. Ehrlichman keserűen elitélő nyilatkozatot tett Nixon volt elnök televíziós előadás-soroza­tával kapcsolatban — és fenye­gető éllel jegyezte meg, hogy majd még alkalma lesz részletes kommentárra. Tagadta, hogy Nixon, mint állítja, Ehrlich­mann és a többiek megvédése céljából követett volna el tör­vényellenes akciókat. „Csak önmagával törődött, holott ő hozott minket bajba”, mondja. CARTER KÉNYTELEN LESZ MÉG 1—2 TÁBORNOKOT ELMOZDÍTANI NIXON FELKAVARTA A WATERGATE-ÜGYET NEW YORK — Richard Ben-Veniste és George Frampton Jr, akik a Watergate-ügyben társügyészi szerepet töltöttek be, azt mondják, hogy Richard Nixon televiziósorozata után sem lehet azt várni, hogy a Waterga­­te-botrányt egyszer s mindenkor­ra le lehet venni a napirendről. Főként Leon Jaworski, különle­ges Watergate-ügyészt hibáztat­ják emiatt, mert nem kényszeri­­tette Nixont arra, hogy nyilváno­san „ismeije be felelőségét” az eltussolási kísérlet miatt, mielőtt Gerald Ford amnesztiát adott volna neki. Ben-Veniste a következőket jelentette ki: „Ha a fő esküdt­szék vád alá helyezte volna Nixont, akkor arra kényszerült volna, hogy a Ford általi felmentés előtt vállalja a felelős­séget az üggyel kapcsolatban...” Az ügyészség volt munkatársai panaszolják, hogy Jaworski nem volt eléggé rámenős Nixon vád alá helyezésekor, és mivel vissza akart térni Houstonban levő otthonába, ez késedelmet adott az ügynek. Ez a késedelem különösen abban az egyhónapos időszakban volt kritikus, ami Nixon lemondásától, tehát 1974. augusztus 9-től, Ford által való felmentéséig, 1974. szeptember 8-ig eltelt. A fiatal ügyészcsoport nyo­mást gyakorolt Jaworskira, hogy helyezze vád alá a volt elnököt, jóllehet féltek a főügyésztől és attól, hogy a bűnügyi eljárás csak tovább súlyosbította volna a Watergate-botrány kihatását. SEOUL, Korea — Dél­koreai riporterek és külföldi tudósítók egybehangzóan azt mondják, hogy John Singlaub amerikai tábornok nincs egyedül a maga nézeteivel a vezérkarban. Nem lehetetlen, mondják, hogy még 1-2 tábornok kerül elmozdí­tásra. Singlaub-nak, aki politikai nyilatkozatot tett és azt állította, hogy Carter elnök koreai politi­kája „háborúhoz log vezetni”, Brown nemzetvédelmi miniszter szerint „nem volt joga” igy beszélni. „Az elnök lefekteti a politikai vonalvezetés elveit, azt mindenütt megvitatják, a kato­nai vezetők is benyújtják véle­ményeiket, de amikor a határo­zat megtörtént, nincs joguk pro­pagandát csinálni, a határozat ellen fordulni, az elnök feje fölött szónokolni”, mondta Brown. Singlaub tábornok, akit Washingtonba rendeltek, Car­­terrel folytatott beszélgetés után áthelyezési parancsot kapott, de más büntetéssel nem sújtják. Hírek szerint vezérkari bajtársai közül egyesek fel akarnak szólalni mellette, tekintet nélkül a következményekre, de többen lebeszélni igyekeznek őket. U- jabb „MacArthur-konfliktusok” csak árthatnak a katonai és a politikai vezetésnek egyaránt. Brown egy televizió-intervju­­ban kijelentette, hogy amerikai gyalogság visszavonása Dél-Ko­reából csak 4-5 év alatt, fokozatosan, fog megtörténni; amerikai légi és tengeri védelem továbbra is a dél-koreai benszü­­lött seregek mellett marad. Erélyesen figyelmeztette Észak- Koreát, hogy Amerika „feltétle­nül betatja” kötelezettségeit. Százmillió ment füstbe NEW YORK — Megállapítot­ták, hogy a Saudi Arábiában kitört tűz, amely az Arabian-A- merican Oil Co. telepein pusztí­tott, körülbelül 100 millió dollár kárt okozott. A tűz oka még mindig ismeretlen. Több, mint 2 000 embert állítottak munká­ba a telepek rendbehozatalára. Dióhéjban... MADRID — Don Juan Borbon-Battenberg, Juan Carlos spanyol király apja, hosszas töprengés után elhatározta, hogy végleg feladja reményeit — elismeri királynak saját fiát, aki már a trónon ül. Rövid, de jelentős szertartás keretében hűséget fogadott fiának mint királyának...ő maga megelég­szik a „Barcelona grófja” címmel. PÁRIZS —Trudeau kanadai miniszterelnök a francia főváros­ban nyilatkozatot tett, kijelent­ve, hogy „Franciaország minden bizonnyal tartózkodni fog a kanadai-francia problémákba való beavatkozástól”, — ezzel Quebec tartomány függetlenségi kampányra utalva. A figyelmez­tetést jelentő megjegyzésre hiva­­losan nem reagált a kormány, de vezető helyen kijelentették, hogy „kanadai belügy”-nek tekintik a Quebec-kérdést. DENVER — Malcolm Cagle ny.admirálistól több, mint 5 000 dollárt követel a kincstár — de ő nem hajlandó fizetni. Kiderült, hogy amig szolgálatban volt, többszáz repülőutat tett magán­célokra, a kormány költségén, amihez joga nem volt. A Tengerészeti Minisztérium most módot keres arra, hogy valaho­gyan behajtsák rajta a költsége­ket — de egyelőre nem találnak lehetőséget. HONG KONG — Manilából vett értesülés szerint a diktátori­­kusan kormányzó Marcos fülöp­­szigeti elnök kiengedte a börtön­ből Mrs. Trinidad Herrera-t, aki érdekében Carter elnök diplo­máciai utón felszólalt. A tünteté­sekkel kapcsolatban megkinoz­­ták; több közéleti ember és számos pap is felszólalt az érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents