Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-05-19 / 21. szám
ŐSEINK NYOMÁBAN NÉHÁNY KÉRDÉS AZ ÁRPÁD-KORBÓL Irta: HALMI DEZSŐ _______________________________________________________MAGYAR HÍRADÓ Ezerév a történelem életében nem nagy idő. Ha erre a korra vonatkozó hazai, vagy idegen Írásos feljegyzések állnak rendelkesésünkre, akkor a kutatómunka nem látszik túl nehéznek, megoldhatatlannak. Nemzetünk életében — szerintem— az Árpád-kor játsza a .legnagyobb szerepet. Végigkövethetjük a honfoglalás mesteri haditényét, a Kárpát-Medence megszállását, a végleges letelepedést, a Bánhidánál aratott győzelmet, mely a magyarság fennmaradását jelentette, a vezérek által jelentette, a vezérek által vezetett szükségszerű hadjáratokat, a királyság megalapítását, és az Árpád-ház uralkodását. Kutatásaink közben mégis számtalan olyan kérdés merül fel, melyekre biztos választ még napjainkban sem kaphatunk. A kutatómunka persze sok olyan kérdést old meg, melyet régebben tévesen értelmeztek s az irt történelmünk lapjait módosítanunk kell. Pld. Könyves Kálmán felesége hűtlen volt féijéhez, a király a megtévedt asszonyt, Predszlavát elűzte. Kiderült, hogy ez egy tévedés, mert Predszlava Álmos hercegnek volt hű hitvese. Eufémia, orosz hercegnő volt a hűtlen asszony, kit Kálmán száműzött. Előfordul, hogy egy kérdést tanulmányozva, ugyanazon forrásmunkára hivatkozva, a kutatók ellenkező eredményre jutnak. így I. István anyjának személyében, a történészek nem tudnak egy nevezőre jutni. Nagy Géza Sarolt személye mellett tör lándzsát, mig Karácsonyi János a lengyel Adalheidet, Mieszko fejedelem lányát, Géza fejedelem második feleségét tartja István anyjának. Ez egy képtelenség, mert Géza fejedelem második felesége Saroldu volt, ki csak egy-két évvel idősebb, mint a Vajk-István. Géza első felesége Belekegini (Adalheid) lengyel hercegnő volt. Az Árpád-kori kútfők részletes leírása alapján, Padányi Viktor ezt írja Sarolduról: „Rendkívül feltűnő szépség, energikus, temperamentumos, párductermetű, sportoló, vadászó, a férfiakkal együtt vívó, haragjában verekedő, bátor gyönyörű amazon, akit a férfiak hódolattal vesznek körül. Koppány, a horka fia Géza halála után feleségül akarja venni Saroldut. — István nem szerette mostoháját és valószínűleg ki is végeztette. Koppány szerencsétlen sorsa a felnégyeléssel ért véget. A magyar öröklési jog szerint, Gézát Koppánynak kellett volna követnie a fejedelmi székben. Megoldatlan kérdés Endre, Béla és Levente Árpádházi hercegek származása, a megvakitott Vazulnak, vagy Szár-Lászlónak voltak- e fiai? Pauler, Wertner, Nagy Szár-Lászlót, mig Mátyás Flórián, Karácsonyi, Marcali, Hóman Vazult tartják a hercegek atyjának. Anonymus és Kézai krónikások Szár Lászlótól származtatják a hercegeket, ők udvari emberek voltak, kiknek az Árpádokról ennyit feltétlenül tudniok kellett. Anonymus ezt írja: „...aző ivadéka Szár László fiának, András (Endre) királynak. — „Szerintem ez a megállapítás hiteltérdemlő és igy a hercegek apja feltétlenül Szár László volt. Megoldatlan kérdés, hogy III. Endre királlyal kihalt-e az Árpádház? A vonatkozó kutatási eredmények szerint az Árpádház III. Endre királlyal hazánkban kihalt, azonban egy mellékági árpádherceg leszármazottai még ma is élhetnek Franciaországban. Az ős, kitől származhattak csak II. Géza király Géza fia lehetett, kit III. Béla Bizáncba száműzött. Ennek a Gézának több fiú leszármazottja volt, amint azt egy 1210.-i oklevél bizonyítja. Ugyanis a II. Endre uralmával elégedetlen főurak, egy magyar trónt felajánló levelet küldtek Géza fiaihoz Görögországba. A sebenicoi Saracén fia, Domald a követeket elfogta és a levelet II. Endrének visszaküldte. Géza fiai Bizáncban születtek és ők, vagy leszármazottaik lehettek a „magyarországi András és Sándor” hercegek, kik 1248-ban, IX. Lajos francia király keresztes hadjáratában résztvettek. András két fia, Félix és Márk 1282-ben Amiens vidékén, Franciaországban él. — Kérdés, hogy a két herceg III. Endre halála után, miért nem tartott igényt a magyar trónra? Egy másik megoldhatatlan kérdés, hogy ki volt Borisz trónkövetelő? Kálmán király fia, vagy idegen apától származott valaki? Borisz mindig Árpád-iva-ASSZONYOK A férfiakat tenyerükön hordják, és hazaadják a keresetük, szombatonként nem hagyják kiskocsmában, és nem költik iy meg m" férfiakra. Nem ők ülnek a magas állásokban, és ők kapják a kisebb fizetést. Ha ie kell mondani, ők mondanak le, betegek mellett ők virrasztanak. És ők a vicclap örökös témái, s őket csepülik „okos” férfiak. István Marian HÉTSZÁZ NŐI BÁNYÁSZ (Folytatás a 14. oldalról) a réselőgépekhez hosszabbítani kell a vezetéket. Legveszélyesebb munka azonban az ácsolatok kiszedése. A már nem szükséges folyosókon leszedik az ácsolatot és hadják összeomlani a tárnát. Ezen a munkán kínosan be kell tartani az előírásokat, mert különben ott omlik, ahol nem számítanak rá. Claudia Gordon bányásznő elmondja, hogy ővele még semmi baj se volt és a legjobb férfimunkásokkal is felveszi a versenyt. Nagyon nehéz azonban ilyen egyértelmű elismerést szerezni a kollégák között. Már felajánlották neki, hogy előmunkást csinálnak belőle, de nem fogadta el, mert attól fél, hogy akkor más csoportba kerül, ahol meggyűlik a baja a férfiakkal. Félelme nem indokolatlan, mert már voltak konfliktusok a női bányászokkal, a külön fürdő és öltöző miatt is. Egyes bányászok szerint ellenzéki hangulat keltésében a bányászfeleségeknek van nagy szerepük. Szerintük tisztességes nő nem megy a bányába, már csak azért sem, mert a bányászok keresetlen beszéde nem női füleknek való. Az ellenzékiség néha odáig megy, hogy teljesen kiközösítik a bányában dolgozó asszonyokat, de azok egymás között kitűnő barátnőkre akadnak. Meg vannak győződve arról, hogy az előitéletek csak ideig-órákig fognak tartani és most már virtusból is megtartják a munkahelyüket a 15. OLDAL déknak tartotta magát. Kálmán király második feleségét, Eufémiát házasságtörésen érte és visszaküldte hazájába. A királynő terhes volt, otthon megszülte fiát Boricsot (Borisz). Borics, mint trónkövetelő jelentős személy történelmünkben. Származását, az apa kilétét megállapítani nem lehet. Egyes kutatók V. István feleségét, Erzsébetet sem tartják kun királylánynak. IV. Béla a pápához irt levelében „valami kun nőnek” nevezi. Szerintem Erzsébet Kötöny kun király leánya, ki a családját ért mészárlásból megmenekült. Bélának érdeke volt, hogy a kunokat valami módon kiengesztelje és a Bulgáriába menekült kunokat visszatelepitse hazánkba. István fiának, ki a trón várományosa volt, nem választott volna egy névtelen, egyszerű kun leányt feleségnek. Hosszú sorban lehetne folytatni a kérdéseket, mert az Árpád-korból — sőt a későbbi időből is- nagyon hézagosak történelmi feljegyzéseink. Krónikásaink nem minden esetben írhatták meg az igazságot, mert fejük könnyen legurulhatott volna testükről. így meg kell elégednünk és el kell fogadnunk a későbbi « történészek megállapításait és ha valami uj, biztos forrás a korábbi szemlélet megváltoztatja, akkor a régi felfogást át kell Írnunk. bányákban. Egyenjogúság ide, vagy oda, én azt hiszem, hogy ha a Gallup közvélemény-kutató intézet széleskörűen felmérné a közvéleményt: dolgozzanak-e nők a bányák mélyén, akkor az elsöprő többség véleménye az volna, hogy ne. Mert akárki akármit beszél is,ez a munka nem nőknek való. Hiszen minden munkák közül a legnehezebbről van szó. MONDJON LE! (Folytatás a 12. oldalról) hogy Indira 21 hónapos önkényesség után megbukott a szabad parlamenti választásokon. Bukását anti-demokratikus intézkedéseinek köszönhette. A nagyközönség követeli Bhuttótól, hogy mondjon le és iijon ki szabad választásokat. A 30 éve önálló Pakisztán, most hatalmas szomszédjára és halálos ellenségére mutat rá, hogy Bhutto az ő példájukat követi akkor, amikor úgy kormányoz, mint Mrs. Gandhi, kormányzott. Ma már nemcsak a munkás az, aki elégedetlen, nemcsak őt lövik le a három városban, Karachiban, Lahoreban és Hyderbadban, ha este kimerészkedik az utcára. Ma már az intellektuel réteg is hallatja a hangját és demokráciát követel. A bhuttói ötéves uralom alatt a sajtószabadságnak vége lett, a szólás-szabadságot ma már csak Bhutto hívei élvezik. Bhutto, aki gazdag bárói család salja, egyre inkább eltér attól a programtól, amit meghirdetett. Pedig egészen más ember volt Kelet-Pakisztán elvérzésekor. Hamarosan összeszedte gazdaságilag Pakisztánt. Jó kapcsolatokat teremtett az Angliában és Amerikában tanult Bhutto. Aztán kezdődtek a baklövések. Először államosított, aztán visszaállamosított. Demokráciát ígért, de helyette úgy kezdett viselkedni, mint egy diktátor. A demokráciára megért pakisztáni nép pedig egyre sürgetőbben követeli Bhutto távozását és az uj választásokat. Historikus Halmi Dezső
