Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-05-19 / 21. szám
16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ MAGYAR TÁJAK A KIS HAZA NAK, Tolna megye (dombóvári járás) — Május hó... Tegnap éjjel Csicsey György fogatos felültetett a kerékpár csomagtartójára, s a poros Betyárok útjára kanyarodva, a kihalt pusztán megrángatta a biciklicsengő láncát, kaijával jobbra jelzett és hátraszólt; szöszke Reczi Bérezi Icával; Intenemre, semmit sem változott. Hogy lett belőle mégis orvosnő? Mi ez a ragaszkodás bennem? Miért látogatom meg éjszakánként az otthoniakat, akik az én szememben egyetlen /napot Pál Jánosné gyerek, jobbra kanyarodsz, jobbra intsz, balra kanyarodsz, balra intsz, katonásan, ügyesen. Micsoda pompás ut! Megi-t Csicsey György bátyám mögé t ülök, boldogan markolom L zadtságtól ragadós kezét. Gyakran álmodom Kamut pusztáról, szülőföldemről, ki sem öregedtek, s szüntelenül hallom a történeteket; a tüzes kezű emberről, a Betyárok útjáról, a Fiala csárdáról, s arról a nagy aszályról, amelyik hét határban elapasztotta a tehenek tejét. Éjszakánként a tanyánk előtt ülök, orromban a szilvalekvár szaga, fülemben, a szomszéd tanyáról jövő kiáltás, szemem előtt a délibáb. ' A kis haza életkeret. Képszerű és érzékelhető, látom; ezek sokasága „adja” a nagy hazát. A naki temetőben öreg Szabó István siiját keresem. Valamit tudok róla, az élők emlékeznek rá: 1972-ben, kora tavaszi napsütésben a matuzsálem kor felé haladó öregember ünneplőbe öltözött, vőlegény ruháját vette fel, s elindult, elköszönni a szülőfalujától. Ebben az egy utcáju községben született, innét vitték el huszárnak, ide tért vissza részes aratónak, itt fújta ötven évig a dudát. Minden embert, minden házat, minden bokrot, minden füvet, minden dűkőt ismert. Tóth Józsefné hazámról. Magam előtt látom a tanyákat, a gémeskutakat, az őszi szél elől nyargaló ördögszekeret és a Komáromi-tanyában a vasárnap délutáni majálist, ahol három testvéremmel, életemben először ettem fagylaltot, az édesanyám adta kétforintosból. Nem régen hazalátogattam. Kerestem a velem növő diófát, Csicsey-bátyám viharvert biciklijén a húzós csengőt, találkoztam gyerekkori szerelmemmel, a Neki Nak jelentette a világ közepét, a hazát, ahol a Tolna megyéhez tartozó palotákról Somogy megyei községeket látni. Öreg Szabó István utolsó sétáján keveset beszélt, inkább szemlélődött. Vashegyű görbebotjával végigkopogott az Újsoron, némelyik ház előtt megállt, megzörgette az ablakot, s várta a kikönyöklőt. „Vigyázzatok magatokra, mindent megtakarítani!”, mondogatta. A templom előtt keresztet vetett, Tormásiék kutyáját nevén szólította, megállt az iskola kerítésénél, a gyerekeket várta és pihent. • Bejárta a falut. Ágat tört a Mersi-hegy a fáiról, utána szundított egy órát a Marosdi dűlőben, a legvénebb akácfa alatt. Keresték; hol van, hol marad? Legkisebb dédunokája talált rá, felébresztette, autójába ültette és hazavitte. „Ennyivel tartozik az ember a falujának”, magyarázta hetvenöt éves lányának, majd kért egy pohár tejet, megitta, kiballagott az istállóba, a marhák almát eligazgatta, utána vetett ágyba feküdt, s kérte a lányát, hogy terítse rá a subát. Viszem, apám, mondta a lánya, elhallgatva; régen enyészeté már az a legénykori suba. Aki naki, — valaki. A tejcsamok előtt asszonyokkal, a presszóban téesztagokkal beszélgettem a kis hazáról, a kötődésről. Szót váltunk: — Igaz, amit mondanak? — Igaz. Nakom jó földek vannak és jó gazdák. A községnek meg dicsőség, fiam, hogy mi, idevalósiak pénzt adunk a gyerekek boldogulásához. A kis haza biztosítja az ajándékozás örömét, konkrét, tapintható és bejárható kerete, terepe a létezésnek, a boldogulásnak. Czink Béla, a Dózsa téesz elnöke: — A család a gyereknek, a téesz az országnak nyújt. A nakiakban önérzetet növelő, a szülőföld szeretetét növelő, a szülőföld szeretetét elmélyítő érzés és élmény a jó termés, a jó gazdálkoás az, hogy mi és mennyi kerül ki a határból, az ólakból, az istállókból. Tavaly 300 vagon kenyérgabonát, 160 vagon kukoricát, 54 vagon napraforgót, 106 vagon cukorrépát és 3 vagon zöldséget adtunk az országnak. A közösből és a háztájiból kiment a községünkből összesen 6600 hektoliter tej, 252 darab hizómarha, 2245 darab hízósertés. Adatok Nakról: Lakóinak száma 978. A családok 85 százaléka a mezőgazdasági munkából él. A keresőképes lakosság 10 százaléka eljáró munkás, a többi az egyéb kategóriához tartozik. Nakot keskeny nyomtávú vasút, és Lápafő felől kövesut köti össze az országgal. Dél van, szól a harang. Pál Jánosné pörköltet főz, s fejkendőjének pöttyei alól figyel. Naki születésű, 1957-ben ment féijhez a Zala megyei születésű Pál Jánoshoz, akit nehezen fogadott be a község. Az idő mindent megszépít, az asszony nevet: — Egy itteni legénytől az esküvő előtti napon is kaptam levelet. Kért, hagyjam a zalait, ne menjek hozzá. Vele házasodjak össze, az ismerőssel, az idevalósival, mert messziről jött ember azt mond, amit akar. Abban az időben még elszántság és bátorság kellett vidéki legényt választani. Ez már elmúlt. Pál Jánosné napközben keszkenőt visel, ez maradt meg a régi naki népviseletből. Elevenen élnek benne a gyermekkor emlékei: — Olyanokat játszottunk, hogy csuda. A naki hegyre jártunk labdázni. Édesapám arra tanított; lányom itt születtél, itt kel boldogulnod. Nagyobbik fiuk, János, negyedikes a Pécsi Közlekedésgépészeti Szakközépiskolában. Szerinte a tizenévesek között nem téma, hogy ki hol született. Repülőgép-szerelőnek készül. — Szeretnék világot látni — mondja —, és ha tehetem, legalább egyszer átrepülök a falum felett. Varga S. József CSAK RÖVIDEN BUDAPEST —Szénlelőhelyre bukkantak a magyarosztrák határ közelében Güssing környékén — jelentette be egy burgenlandi konferencián dr. Josef Staribacher osztrák kereskedelmi miniszter. A jelentések szerint közös magyar-osztrák erőmű felépítését tervezik. *** Prágában közzétették a legújabb adatokat Csehszlovákia lakosságának nemzetiségi megoszlásáról. E szerint Szlovákiában 574 ezer, Csehországban 21 ezer magyar nemzetiségű lakos él. *** Türr István garibaldista tábornok unokája, Sellier-Türr asszony a bajai múzeumnak ajándékozta a tábornok carrarai márvány mellszobrát, amelyet az 1860-as évi szicíliai hadjáratban részt vett magyar és olasz bajtársak készítettek. *** Uj tájvédelmi körzeteket jelöltek ki hazánkban. Védetté nyilvánították a Soproni-hegységet, a Tiszavasvári határában fekvő Fehérsziket és a csokonyavisontai fás legelőt. Hamarosan létrehozzák a Hollókői Tájvédelmi Körzetet, és bővítik az ipolytamóci ősmaradványok természetvédelmi területét is. *** Dennis és Donella Meadows amerikai professzor-házaspár nagy érdeklődéssel kisért közgazdasági előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián. *** A San Francisco-i Lev Strauss cég alelnöke, valamint a Brüsszelben székelő európai leányvállalat képviselője a Május 1. Ruhagyárral kooperációs megállapodást kötött farmernadrágok gyártására. A pesti gyár az első évben már 600 ezer nadrágot készít. *** Rákóczi-emléktáblát avattak Bécs belvárosában. Az Erdődy hercegek egykori palotájának falán márványtáblát helyeztek el. Hajdan ott állt a Aspernontpalota, amelyben Rákóczi az 1690-es években bécsi tartózkodása idején többször megszállt. *** Kovács Dénes hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rektora egyhónapos amerikai turnéra utazott. Koncertkörutján húsz hangversenyt ad. *** A 25. Színház és az Állami Déryné Színház összevonásával Népszínház néven uj színház alakul. Az elképzelések szerint az uj színház jelen lesz a főváros kulturális életében is, és megújítva folytatja a Déryné Színház országjáró munkáját. 700 éves Csopak CSOPAK, Veszprém megye — Az idén 700 éves Csopak, állapították meg a megyei levéltár egyik korabeli dokumentumából. A nagyközségi tanács ez alkalomból kétnapos ünnepséget rendez, amely az idei balatoni program jelentős eseményének igékezik. A jubileum jegyében megujhodik a település; kimeszelik a régi házakat, festik a kerítéseket, és tisztasági mozgalmat indítanak. Lefektetik a fürdőtelep csatornahálózatának gerincvezetékét. "Négy uj iskolai tanterem és egy 75 személyes óvoda építését kezdik meg.
