Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-05-19 / 21. szám
12 Pmh) .st MAGYAR HÍRADÓ BUENOS AIRESI KÉPESLAP * EURÓPÁBÓL Irta: VAJDA ALBERT Argentina fővárosát, Buenos Alrest kétszer alapították. Először 1535-ben rakták le a város alapjait a spanyol hódítók, de ugylátszik hiába nevezték el Buenos Aires-nek, azaz Jó Levegőnek, mert csak hat éven át szívták és utána elhagyták a tett színhelyét. Csak 1580-ban tértek újra vissza, hogy azután attól kezdve felépítsék Dél-Amerika, magát legeurópaibbnak valló fővárosát. Abban a szerencsés helyzetben Vajda Albert voltam, hogy Buenos Aires magyarságát meglátogathattam, Czanyó Adorján, a Magyar Hírlap főszerkesztőjének jóvoltából. A kétszer alapított város valóban rendkívül kellemes benyomást keltett bennem, spanyolosán épített házaival, széles útjaival, virágzó fáival és mindenfelé felszaggatott járdáival. Az első, ami a látogatót meglepi, ebben az országban senkinek sincs baja. Nem azért, mintha mindenki milliomos lenne, hanem azért mert azt a szót, hogy a ,,bírja”, itt „babának” ejtik. Ez mindenesetre örvendetes, hiszen attól letörik a magyar ember, ha valaki arról panaszkodik neki, hogy rengeteg a baja, de arra oda se bagózik, ha azt mondják, hogy az illetőnek sok a baha. Legfeljebb azt teszi hozzá, hogy az ilyesmit manapság már ki lehet kezelni. Meglepő az is, hogy mennyit beszélnek az időjárásról. Azt hiszem Argentina az egyetlen ország, ahol bármi megy a televízióban, a képernyőn rendszeres időközönként megjelenik a hőmérséklet. Igazán izgató élmény volt, hogy amikor a végtelen bájos, duskeblű leányt éppen átkarolta a lesimitott feketehaju, igazi forróvérű argentin fiatalember és szájuk már majdhogy összeért, akkor alattuk megjelent a képernyőn a felirat: 36 fok Celsius... Vártam, hogy a csók után a hőmérséklet minimum tiz fokkal felszalad, de ehelyett a lány szaladt el. A világ legtöbb táján, ha az ember azt mondja: Cola, akkor letesznek elébe egy pohár jeges Coca-Colát. Artentinában a „Cola” sorbanállást jelent, csak úgy szárazán, Coca-Cola nélkül. A szavak jelentése tehát Argentínában gyakran más mint máshol. Többször hallottam magyar barátaimtól, hogy most el kell menniök kobrálni. Nos, gondoltam, ugylátszik közel a pampa, ez a végtelen argentin fflsivatag, barátaim kiruccannak oda és hobbyból fognak egy-két kobrát. De amikor különben fürge, de hetven év körüli ismerősöm az is azzal hivott fel, hogy késik vagy két órát, mert el kell mennie kobrálni, nem bírtam tovább. „Mi az ördögnek teszed ki magad a te korodban kigyómarási veszélynek? — kiáltottam a telefonba, persze hiába, mert szétkapcsolt. (Argentínának van a világ legegyénibb telefonszolgálata; vagy nincs vonal, vagy ha van, akkor tévesen kapcsol, vagy nem kapcsol tévesen, akkor beszélgetés közben elhagyja a társalgókat.) De visszatérve a kobrához, később megtudtam, hogy a „cobra” szó pénzfelvételt, bevásárlást, beszerzést jelent. Ezt azután a' argentin-magyarok „kobrálásra” magyarintották. Megjegyzem, a szó tökéletesen fedi az igazságot. Hányszor fordul elő, hogy pénzfelvételnél, beszerzésnél elönti az embert a méreg...ha nem is a kigyóméreg! Argentina a hús országa. De húsnak csak marhahús számit, a csirkét, sertést, birkát eltűrik, de csak úgy félvállról eszik. Az igazi argentin reggelire bevág egy nagy darab marhahúst, de csak azért, hogy ebédre magához vegye a tányérról lelógó sztéket. így azután kibírja estig, amikor változatosság kedvéért bekebelez egy óriási adag marhaszeletet. Amint azt megtudtam, Argentínában a lovat a spanyolok hozták, de a szarvasmarhák Skóciából jöttek. Később gondolom, csatlakoztak hozzájuk már országokból érkező marhák is. Annyi bizonyos, hogy a spanyol „caroe”, azaz „hús” kifejezés alatt minden valamirevaló argentin csak marhahúst ért. Argentína főkiviteli cikke, ennélfogva a marhahús. De van még egy: a tangó. Az igazi, haraisitatlan, argentin tangó. Minden népnek meg van a maga dalfajtája, amely kifejezi a lakosság mentalitását. A magyar nóta, például, általában természeti képpel kezdődik; hullámzó Balaton tetején, vagy lekaszálták már a rétet, azután jön a tragédia: Elhagyott a szeretőm... de utána nyomban felülkerekedik a magyar optimizmus: Elhagyott ugyan a szeretőm, de majd lesz valahogy, egy helyébe ezer is akad, sejehujahaj, mulassunk! Az argentin tangó szintén kifejed a nép FELVONT SZEMÖLDÖKKEL ANDY! LE A SZÍNPADRÓL! Andy Young WASHINGTON, D.C. - Andy Young, az Egyesült Nemzetek amerikai követe éppúgy elnyerné az Oszkár-dijat bohóckodásáért, mint Martha Michel. Andy mulatságos szerepét azzal a bejelentésével nyitotta meg, hogy ha Carter elnök a dél-afrikai gerillák ellen katonai erőt használna, akkor igen kellemetlen helyzetbe kerülne, mert az amerikai hadsereg tele van feketékkel. Második nagy jelenete akkor volt, amikor „illegálisnak” mondotta a Pretoria Kormányt és az arab országokat a Ku Klux Klánnál hasonlította össze. Azután az angolokra kerítette a sort. Az angolok találták fel a „fajelméletet”. Amikor Carter elnöknek elfogyott a türelme a szovjet halászhajók 200 mérfőldes halaszó-határ örökös megsértése, semmibevevése folytán, Andy térdre kényszeritette Legfelső Katonai parancsnokát, mondván:” Csak egy, vagy két szovjet halász sértette meg a törvényt. Nem kellene minden törvénysértésből nemzetközi ügyet csinálni...” hangulatát, azokat a mélységeket, amelyek az argentin mentalitásban rejtőznek. íme, szabad fordításomban egy tipikus argentin tangó szövege: Tőrt döftél a szivembe egy éjjel, elvérzek hót kihűlt szenvedéllyel. Keselyük tépik szertehulló testem, megátkozlak, még ezen az esten! Csupa fojtott szenvedély, keserű harag, önmarcang, majd-adok-én-néked-te-utolsó...és mindez a világ legdallamosabb és legvérforralóbb zenéjével, az utánozhatatlan argentin tangóval leöntve. Tulajdonképpen több ezer oldalt Írhatnék erről a hatalmas, szép, természeti és emberi kincsekben egyaránt gazdag országról. A magamfajta látogatót persze, érthető módon, első helyen az argentínai magyarok érdeklik. Remélem, hogy nagyon sok uj baráttal gazdagabban hagyhattam el Buenos Airest, ahová, — ha Isten is úgy akaija, — majd újra visszatérek. Argentínában ugyanis sok a magyar, még több a kedves magyar és éppen ezért jó, ha az ember vigyáz a nyelvére. Egyik barátomtól hallottam, hogy rosszul parkolt és amikor visszatért kocsijához, már ott állt egy argentin rendőr. A feleség, magyar türelmetlenséggel, odaszólt magyarul féijének:, .Adjál 10 pesot ennek a hülyének! Mire az argentin rendőr izes, hódmezővásárhelyi tájszólással mosolyogva megszólalt: „Először; nem vagyok hülye, másodszor; húsz peso...” Megítélésünk szerint itt lenne az ideje, hogy a függönyt leeresszék, mert még a Kennedy Centerben is hosszú időnek számit három hónap, nem meg Amerika rovására bohócot játszani az Egyesült Nemzetekben. Valóban, nem nevetséges, ha valaki az amerikai nép tekintélyének rovására bohóckodik... Az egyik politikai hírmagyarázónak és országos hírű riporternek ez a véleménye: „Ha nem fekete' lenne, akkor már régen Jibuba küldték volna, vagy a Falkland —szigetekre követnek. De megvédi bőrének a színe és külpolitikánkat összezagyválja.” A külügyminisztérium a kedvencét „Motor Száj”-nak becézi. Ahogyan Andy beszél, az nem az amerikai külügyminisztérium egyik vezetőjéhez illik, hanem talán egy Launda-beli benszülötthöz” — szögezik le Andy bírálói. MONDJON LE! Bhutto KARACHI, Pakisztán — Az égető napsütésben az egyik fa törzsére urdu Írással irt kartonlapot szegeztek: „Okulj Indira Gandhi esetén!” Ez a figyelmeztetés Bhutto miniszterelnöknek szólt. A leckét, amit Bhuttónak meg kellene tanulni az, (Folytatás a 15. oldalon)
