Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)

1977-05-05 / 19. szám

MACÍVAR HÍRADÓ 5000 ÉV ELŐTTI LÁTOGATÓK LONDON, Évszázadok óla birtokában van a bizonyíté­koknak egy afrikai törzs, mely minden kétséget kizárva igazol­ja, hogy 5 000 évvel ezelőtt, halformáju teremtmények láto­gattak a földre a világűrből. Bi­zonyítékuk van egy parányi csillag formájában, melyről a tudósok 1965-ig nem is tudták, hogy létezik. Hogy erről a kis csillagról tudomása volt évszázadok óta ennek a töt/suck, az csak úgy leheiségcs. hogy a világűrből, erről a csillagról látogatók érke/Jek hozzájuk, — állitja Amerika egyik leghiresebbu tudósa, Robert K.G.Temple, Bármily hihetetlenül hangozzék is. a iudós állitja, hogy a törzs papjai megőrizték azt az ősi regé , mely a világűrből hozzá­juk érkezet1 ..ha) emberekről” ad hirt, akik rakétával érkeztek a földre. „Először magam is hiheletle­­nül fogadtam a mesét, hogy a s/irius/ csillag-köréből az ősi civilizáció időjén a földre látoga­tott volna — mondja a tudós, aki nyolc évig éh a törzs kötelékében és tanulmányozta a törzs múlt­ja'. Temple nem áll egyedül kissé hihetetlenül állításává. Támo­gatja hipotézisét a hires angol antropológus, Francis Huxley is, a mali-i Dogon-törzs legjobb ismerője. Dr. Irving WI Lindenblad a> U.s. Naval Observatory asztro­­nómusa e/eke1 mondja: „Nem Iche'c'lcnség, hogy a UFO láo.ga ásókkal kapcsolatban áll ez a/ információ A d ‘L* n k nemcsak ti ><" n csillagról tudnak és az űrhajó­­s kiút. nancm ku! maink am. many zása u'án arról is mit vagyok győződve, hogy ez a ör/.s cgv régi civilizáció közve’lei leszármazottja. VIégi clési n s/c mit vagy a babilóniai, lágy a cgyip’ -rniak maradékai” — mondja a továbbiakts-m I empie. Kiirtják az elefántokat Kenyában NAIROBI — A világ utolsó elefántcsordáját is a kipusztulás tenveeeli a nagv szárazság és az emberi kapzsiság következtében. Az elefánt, rinocerosz és zsebracsordák. melyen valami­kor szabadon , ólták A.rika I BARANGOLÁS TÖRTÉNELMI TÁJAKON VIZSOLY, Borsod-Aba­­uj-Zemplén megye — Háttér nélküli hegyek közé, hol sóhajtva szakad fel a völgyekből a pára, hol a természet gyönyörűségei szemérmesen bújnak meg a tiszta levegőjű, zöld pórusu erdők között, ahol tiszta levegő­jű, zöld pórusu erdők között, ahol tiszta patakok csörgedez­nek, és álmosan bámul az őzike, oda hívom barangolni az olvasó­kat, ahol még nem parcellázták a hegyoldalakat, ahol nem dübörög még a gépesített civili­záció, ahol a vikendházak gombabetegségei nem fertőzték meg a kies völgyeket, ahol mindig csend van; a természet őstisztaságának áhítata. Oda hivom az olvasót, ahol még felismerhető, zavartalan álla­potban rejtőzködik a megkövült régi magyar történelem. Rejtőz­ködik? Igen, mert nem divatos, zsúfolt kirándulóvidék a Hegy­köz. Vagy ahogy a földrazjköny­­vekből tanultuk: A Zempléni hegység. Füzér — Látja, igazat mondtam: Ezeknek a hegyeknek nincsen hátterük. — Igaza van. Hirtelen szilajul emelkednek ki a síkság­ból. Sátoraljaújhelyről indulunk Füzér felé. Két lány karikázik a keskeny utón. — Merre mentek? — Füzérradvány felé kirán­dulunk. — A „Radványi sötét erdő­be”? A Tetemrehivás szinhelyé-i c ? — Tanultuk Arany János balladáját. Itt nyaralunk Sátor­aljaújhelyen, gondoltuk megnéz­zük, milyen az. — Mi a fűzén várhoz megyünk. — Ott már voltunk. Gyönyö­rű hely. Hát jó utat. Keskeny ut bolyong a hegyek közt. Nemsokára Telkibányára érünk. A magyar középkor hires városa. Ma már csak legenda. Zsigmond király idejében „réz­csöveken vétetett fel a viz a szent hegytetőre”. A vízvezetéknek már semmi nyoma. El is néptele­­nedett a magaslat, 3sak a papiak és néhány ház magányo­sodig Sok elhagyott épületben gaz, gyom lakik. Karcsú szilfává kandikál ki az egyik ablakon. Az Anjouk idejében hires ezüst- és aranybányák pezsditet­­ték a várost, mely kiváltságokat kapott és több községből, részből egyesült. Ezek a követ­kezők voltak: Telki, Rátka, Vámház, Csőrcsöz, Nagygyü­mölcs, Koncfalva, Mintszent. 1270-ben IV. Béla irta alá az alapítólevelet. A bányák — bezárva — még most is megvannak. Rég kimerültek. Az 1683-ban kelt Protokollum be­számol egy bányaszerencsétlen­ségről. ahol több százan meghal­tak. A kincs, az érc elfogyott. Telkibánya elviráezott. Még a mull században alakult egy - porcelángyár, de 1906-ban az is megszűnt. — Néhány szép, ritka remekét azonban még ma is őrzik a múzeumok, a helyi házak és a papiak. Csak a történelem, a hagyomány ékeskedik — és a szép őstermészetű környezet. Gönc felé Ez is régi kereskedőváros. 11. Géza alapitotta. 1349-ben Nagy Lajos király két pálos kolostort telepítette ide. 1474-ben Mátyás király két malomhelyet adomá­nyozott. Aztán Dobó István, az egri hős birtoka lett. Szőlőt, gyümölcsöt teremnek a dómból dalak. Az északi kereskedőut fő állomása volt Gönc. Ma 967 lakosa van a falunak. Átlátszó patak csörgedez a házak között. 1961. augusztus 20-án kapott áramot a kis község. Százhuszan Hollóházára járnak dolgozni, negyvenen az erdőgazdaságban, a többiek a téeszben találtak munkát. Vizsoly Ez a kis falu, nem messze van Gönctől. Református temp­loma hazánk felbecsülhetetlen műkincse. I. István elrendelte, hogy minden tiz községben építsenek egy templomot. Akkor kezdték felrakni a vizsolyit. Az 1215-ös okmányokból kiderül, hogy Budát Krakkóval összekötő utón Egyházasvizsolyt vámszedő joggal ruházták fel. Régi község az biztos. A reformáció idején, az uj vallást követők fehérre meszelték a templom freskós falát. Így maradtak épségben az Árpád-házi királyok idejéből való faliképek. 1940-ben fedez­ték fel, hogy mi rejtőzik a mészréteg alatt. Az 50-es évek végén kezdték el leszedni milli­méterről millimétere a meszet. Ma már szinte teljes pompájuk­ban diszlenek a bizánci stilusu - freskók. 1973-ban államunk helyreállíttatta a templomot is. Ma már első osztályú műemlék, ritka értéket képvisel. Keresték a nyomda helyét is, ahol a Károli Biblia készült. Még nem talál­ták. Kutatják tovább. Az első magyar nyelvű bibliából 57 példány van a világon. Magyar­­ors agon 23-ai őriznek — egvet oii Vizsolyon, a templomba;:. Alkonyodik. Bolyongunk to­vább Szerencs felé. Boldogkővá­­ralján, az 1320 lakosú falu fölött fenyegetően magasló oromzat. A vár. A Hernád ezüst kígyója a távolba vezet. Az 1300-ban épült vár szinte telies épségben áll. Hányán és kik ismerik ezt a tájai, ahol még most is pihen a csönd és a múlt... 5 OLDAT, Trudeau-ék együtt OTTAWA — Trudeau mi­niszterelnök felesége, Margaret három gyermekével nem tért vissza Bostonból Torontóba, ahol várták. Csak a csomagok és a testőre érkezett meg. Állítólag 90 napos különélésben egyeztek meg Trudeau-ék. A moszkvai hoteltüz titkai MOSZKVA — A nyugati sajtó újra és újra sürgette a szovjet sajtóirodát az utóbbi hetekben, hogy adjanak ki végre egyes részleteket a moszkvai Rossiya nagyszállóban még feb­ruárban kitört tűzről. Most ennek eredménye lett: néhány adatot kiadtak. Ezek szerint a 6000 ágyas hotelnek legtöbb emeletén gyorsan elterjedt a tűz: tűzoltók százai vetették magukat erkélyekre, folyosókra; vendégek százait mentették meg; kb. 5 óra leforgása alatt sikerült elfojta niok a tüzet. Ha eredményt akar, hirdessen lapunkban! kiterjedt legelőit, halálra vannak ítélve. A legutóbbi nyolc hónap al iit a kenyai Isavo Parkban KMO elefántot. 235 rinocéros/t 4) leopárdot öltek meg. Két év dalt a 40 (XX) elefántot számláló • siirda száma a felére apadt. A Nairobi National Park zebráinak száma 1500-ra csökkent 15 (XX)-röl. Az elmúlt évben 6(X) tonna elefántcsontot importáltak Hong Kongha es Japánba a korupi parkvezetök. A 6(K) tonna agyarért 36 (XX) elefántot kellett megölni Lícium csorda Kenyában T

Next

/
Thumbnails
Contents