Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-04-21 / 17. szám
OUAMH fit\ Vi* MAGYAR HIRAiX) 15. DT .DAL A KAZÁROK ÉS IZRAEL 13. TÖRZSE köszönettel fogunk adózni Badiny prof.-nak, aki ezt kikutatta és akinek a munkáira majd hivatkozni Irta: HALMI DEZSŐ Arthur Koestler, magyar származású, zsidc angol író, The thirteenth tribe (Tizenharmadik törzs/ című könyve világsikert aratott. Az iró oknyomozás alapján igyekszik bizonyítani a 13. zsidó törzs származását és utódainak elhelyezkedését Európában és nem utolsó sorban Magyarországon. Izraelnek 12 törzse van s ezekhez csatlakozik most a Koestler által feltételezett 13. Az Ó-Testamentumban, Ezekiel könyve szerint: ,,És mondá az Ur Isten: Ez a határ, amely szerint A 12 törzs neve: 1. Dán, 2. Nafthali, 3. Manasse, 4. Efraim, 5. Ruben, 6. Juda, 7. Sádok-Leviták, 8. Benjamin, 9. Simeon, 10. Issakhár, 11. Zebulon, 12. Gád. A római hadsereg földig rombolta le Jeruzsálemet, Izrael megszűnt önálló állam lenni. A lakosság a világ minden részébe szétszóródott. A zsidóság legnagyobb része nyugati irányba vándorolt, megszállta a Földközi tenger közeli szigeteit, Görögországot, felhuzódott a Balkánra, a másik nagy csoport északfelé rajzott ki, átkelt a Kaukázuson, a Kaspi-tenger, Arai tó térségébe és a mai Szovjetunió déli részén telepedett meg. A nép mindkét nagy kirajzása eredeti, a 12 törzsből származó zsidóságot foglalta magába. Deimel sumerológus szerint a babiloni ZI-DU volt valóban az eredeti, érintetlen faj. Ez a szó ment át és még használatos a magyar nyelvben. ZI-DUtzsíóó (echt, valódi). 726-ban az asszírok elfoglalták Mezopotámiát, Palesztinát, kegyetlenül bántak a lakossággal, kiknek egy része az északi hegyvidéken keresett menedéket. A terület Urartu néven a Mada (méd) királyság uralma alatt állott. A mezopotámiai sumir, tehát turáni népfaj ugyanazon sors miatt- már itt keveredett a sémita fajjal. A folytonos, a rómaiakkal vívott háborúk teljesen bizonytalanná tették a lakosság életét és ezért átkelve a Kaukázuson még északabbra vonultak. — A megerősödött nagy turáni csoport 670—680 között elfoglalja az Onogor-birodalmat, mely közel kétszáz éven át Kazária néven ismeretes. Ha egy délfelől jött népcsoport dönti meg az Onogor-birodalmat, kik hosszú időn át a Causasusban (Kaukázus, a vonatkozó ókori térképek igy tüntetik fel (éltek és győzelmük után többé az Onogor név nem szerepel, hanem Kazária, vagy Kazár-birodalom, feltételezhető, hogy ez a név a Caucasus szóból ered. A Kazár-birodalom bukása után a lakosság egy része eredeti helyén visszamaradt, nyelvük elszlávosodott (mint a bolgároké) s ma „Kozák” (Kazár) néven ismerjük őket. A kozákok a kazár nép leszármazottai. A kazárok gyepűvidékekre telepítették ki az onogorok egy részét, kik elégedetlenek voltak, a leigázásba sehogyan nem tudtak belenyugodni. A Bat-Baján törzsben robbant ki egy lázadás, melyet a kazár haderő vérfürdőben fojtott meg, nem kiméivé csecsemőt, nőt, öreget. A törzs egy részének sikerült elmenekülnie és ennek a csonka törzsnek honfoglalás kori neve „Keszi” (sumirban kaisu), mely maradékot, megmaradtat jelent. Tehát ami a vérfürdő után megmaradt. Ez a törzs vesz részt Nagy Árpád honfoglalásában. 825-ben a kazárok súlyos vereséget szenvednek az araboktól s Kazária, mint nagyhatalom megszűnt létezni. Ekkor indul meg egy nagyarányú zsidó bevándorlás, az ország katonái képe teljesen megváltozik és kereskedelmi jelleget ölt. Az uralkodó osztály legnagyobb része áttér a zsidó vallásra. Két emberöltő alatt Kazária kereskedelmi állammá alakul át. A kazároktól nyugatra, Kiev (kő) térségében megindul a magyarság vonulás, hogy végre a kitűzött célt eléije birtokba vehesse régi örökét, a Kárpát-Medencét. Ennek az egyesült törzsszövetségnek tagjai a Kéri, Keszi és Kürt törzsek, „kabarok”, akik a kazár kötelékből váltak ki. így írhatja Koestler, hogy Nagy Árpád, a magyarok honfoglalásában zsidók is résztvettek. Természetesen ezek alatt nem lehet érteni a Palesztinái ZI-DU-kat (eredeti vérkeveredés nélküli fajt), mert kivándorlásuk után egy nagy turáni, — sémita, kazár, — zsidó népek olvasztókohójában elvesztették eredeti faji jellegüket, de szokásaikat, vallásuk minden ortodox rítusát beratották és gyakorolták. Szerintem azért van az a nagy ellentét Izraelben a bennszülött és európai zsidóság között, mert évezredek átalakító, nemzetformáló hatását, egyik napról a másikra megváltoztatni nem lehet. Legfeljebb a két csoport leszármazottai tudják majd gondolkodásukat egynevezőre hozni. Koestler kifejti, hogy a hatalmas Kazár-birodalomban, a VIII. században a királyi ház és a nép egyes részei áttértek a zsidó vallásra. Háromszáz évvel később az oroszok megtámadják a kazárokat és utánuk kő-kővön nem maradt, csak egy meggyötört nép. Aki menekülni tudott az a Kaukázusban, Magyaroszágon és a Krímben keresett menedéket. Koestler szerint a modern zsidóság — tehát nem az izraeli — nem sémita, hanem török-szláv keverék. Ennek a mai, modern zsidóságnak ősei: „nem a Jordántól, hanem a Volgától jönnek és nem Kánaánból, hanem a Kaukásból...és fajilag ezek sokkal szorosabban tartoznak a hun és magyar törzsekhez, mint Ábrahám, Izsák és Jakob fájához”. Az iró tagadja, hogy valaha is létezet volna egy „zsidó fajta”. (There was never such a thing as a ,Jewish race”.) Valamikor mégis Ábrahám magjának kellett lennie a kazárok közé bevándorolt zsidóságnak, csak a történelem folyamán vesztették el — részben — sémita jellegüket. Végül idézem egy magyarországi, jelentős zsidó személy megnyilatkozását, ki Buenos Airesben, Badiny Jós Ferenc sumerológus prof.-nak a következőket mondotta: „Mi magyar zsidók a professzor ur kutatásai és publikációi elé semmiféle akadályt nem gördítünk, sőt köszönjük, ha még többet kutat. Ugyanis maga ina könyvében, hogy az emigrációs magyarság ifjúsága nem rendelkezik egy olyan erős tradicionális alappal, amelyre büszke lehetne. így ez a finnugor származási elmélet őket arra készteti, hogy ezt meg se említsék, hanem örömmel beolvadjanak a „nyugati kultúrából” származó azon országok fiai közé, ahova bevándoroltak. Nem igy a magyarul beszélő zsidó ifjak, akik külföldön is, akárhová kerülnek a diaszpórában, beszélnek magyarul és — magyarul beszélő- jó zsidóknak tartja meg őket a biblia tradíció. — Professzor Badiny!... 100 év múlva, mi — magyarul beszélő zsidók — leszünk a Mah-Gar-ok és fogunk. Dolgozzon tehát csak professzor ur, a magyarul beszélő zsidóság a maga munkáját sohasem fogja hátráltatni.” Kinek módjában áll olvassa el Koestler Arthur könyvét, mert nagyon sok érdekes dolgot tartalmaz. — Ugyancsak ajánlom Calvin Kephart, — ki a semitológi nemzetközi képviselője- könyvét: „Races of Mankind”, (Philosphical Library Inc. N.Y. 1960.) melyből megtudhatjuk, hogy a sémita tudósok a magyarságot a turáni népek, turk alcsoportjába sorolják, Tibet, Turkesztán Káspi környék, Törökország, Mezopotámia és Palesztina...Pre Sumirok, Sumerok és Hittiták, Sémiták, Magyarok és Bolgárok.” Tehát nem finnugorok, hanem Turániak vagyunk. Irodalom: Padányi Viktor: Dentumagyaria, Badiny Jós: Mah-Gar a Magyar, Dr. Szilvay Gyula a besenyők története. VALLÁS MIÉRT NEM LEHETNEK A NŐK PAPOK Az Anglikán Egyház a nők lelkésszé avatásának ügyével meglepve a szemlélőket, és kérdéseket támasztott a változásokkal kapcsolatban minden emberi közösségben. Nem nehéz megérteni, hogy bizonyos anglikán csoportok szakadásról beszélgetnek, mivel az egyik rész keményen ellenáll a nők avatásának, mint például a lengyel nemzeti egyház, amely megszakította kapcsolatait az anglikánokkal e kérdésben. Katolikus tudósok nem találnak szentirási bizonyítékot vagy teológiai indokolást arra, hogy ellenezzék a nők felavatását. Inkább kulturális mint vallásos akadályok vannak az útban mint a mai napig. Ezenkívül, mivel a katolikus tradícióban a nőknek megvan a törvényhozási hatalma és a rendekhez való joga, szinte nem látni rá okot, miért nem vezethetik az urvacsorázó gyülekezetét. Van azonban nagyon sok ember, aki nem igy látja a dolgokat. A katolikus egyházban az egyetlen nagyobb változás a vatikáni zsinat óta, hogy a közönség részéről nem kapott támogatást az „uj egyház” elgondolása, melyben a nők osztanák ki az úrvacsorát. 45 százaléka a megkérdezetteknek pártolta, 45 százalék ellene volt, a többi pedig nem tudott állást foglalni. Amíg az amerikai katolikusok kétharmada pártolná azt, hogy a papok is megnősülhessenek, kevesebb mint egyharmad része támogatná a nők pappá avatását. Főként a nők vannak ellene határozottan. A kérdés nem túlságosan érinti a tipikus katolikus egyházközségeket, legalábbis egyelőre. Csak egy kicsiny és harcos női kisebbség számára fontos ez. mig a legtöbb nő határozottan ellenzi a női lelkésszé avatást. Az a helyes álláspont, ha mindaddig nem kényszeríti az egyház a kérdés elfogadását, amig erősen ellenzik. Akik a nők felavatása mellett vannak, szövetségesekre tesznek szert, és támogatóik koalícióját építik ki. Ez sokkal jobb módszer, mint a nyilvános szembehelyezkedés az uralkodó állapottal. Jakab Tamás Halmi Dezső T i
