Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-04-21 / 17. szám
16. OLDAT MAGYAK H1KAD0 MAGYAR VIDÉK BARANGOLÁS TÖRTÉNELMI TÁJAKON VIZSOLY, Borsod-Abauj-Zemplén megye — Háttér nélküli hegyek közé, hol sóhajtva szakad fel a völgyekből a pára, hol a természet gyönyörűségei szemérmesen bújnak meg a tiszta levegőjű, zöld pórusu erdők között, ahol tiszta levegőjű, zöld pórusu erdők között, ahol tiszta patakok csörgedeznek, és álmosan bámul az őzike, oda hivom barangolni az olvasókat, ahol még nem parcellázták a hegyoldalakat, ahol nem dübörög még a gépesített civilizáció, ahol a vikendházak gombabetegségei nem fertőzték meg a kies völgyeket, ahol mindig csend van; a természet őstisztaságának áhítata. Oda hivom az olvasót, ahol még felismerhető, zavartalan állapotban rejtőzködik a megkövült régi magyar történelem. Rejtőzködik? Igen, mert nem divatos, zsúfolt kirándulóvidék a Hegyköz. Vagy ahogy a földrazjkönyvekből tanultuk: A Zempléni hegység. Füzér — Látja, igazat mondtam: Ezeknek a hegyeknek nincsen hátterük. — Igaza van. Hirtelen szilajul emelkednek ki a síkságból. Sátoraljaújhelyről indulunk Füzér felé. Két lány karikázik a keskeny utón. — Merre mentek? — Füzérradvány felé kirándulunk. — A „Radványi sötét erdőbe”? A Tetemrehivás színhelyére? — Tanultuk Arany János balladáját. Itt nyaralunk Sátoraljaújhelyen, gondoltuk megnézzük, milyen az. — Mi a füzéri várhoz megyünk. — Ott már voltunk. Gyönyörű hely. Hát jó utat. Keskeny ut bolyong a hegyek közt. Nemsokára Telkibányára érünk. A magyar középkor hires városa. Ma már csak legenda. Zsigmond király idejében „rézcsöveken vétetett fel a viz a szent hegytetőre”. A vízvezetéknek már semmi nyoma. El is néptelenedett a magaslat. Csak a papiak és néhány ház magányosodig Sok elhagyott épületben gaz, gyom lakik. Karcsú szilfává kandikál ki az egyik ablakon. Az Anjouk idejében hires ezüst- és aranybányák pezsditették a várost, mely kiváltságokat kapott és több községből, részből egyesült. Ezek a következők voltak: Telki, Rátka, Vámház, Csőrcsöz, Nagygyümölcs, Koncfalva, Mintszent. 1270-ben IV. Béla irta alá az alapítólevelet. A bányák — bezárva — még most is megvannak. Rég kimerültek. Az 1683-ban kelt Protokollum beszámol egy bányaszerencsétlenségről, ahol több százan meghaltak. A kincs, az érc elfogyott. Telkibánya eMrágzott. Még a múlt században alakult egy porcelángyár, de 1906-ban az is megszűnt. — Néhány szép, ritka remekét azonban még ma is őrzik a múzeumok, a helyi házak és a papiak. Csak a történelem, a hagyomány ékeskedik — és a szép őstermészetű környezet. Gönc felé Ez is régi kereskedőváros. II. Géza alapította. 1349-ben Nagy Lajos király két pálos kolostort telepítette ide. 1474-ben Mátyás király két malomhelyet adományozott. Aztán Dobó István, az egri hős birtoka lett. Szőlőt, gyümölcsöt teremnek a domboldalak. Az északi kereskedőut fő állomása volt Gönc, Ma 967 lakosa van a falunak. Átlátszó patak csörgedez a házak között. 1961. augusztus 20-án kapott áramot a kis község. Százhuszan Hollóházára járnak dolgozni, negyvenen az erdőgazdaságban, a többiek a téeszben találtak munkát. Vizsoly Ez a kis falu, nem messze van Gönctől. Református temploma hazánk felbecsülhetetlen műkincse. I. István elrendelte, hogy minden tiz községben építsenek egy templomot. Akkor kezdték felrakni a vizsolyit. Az 1215-ös okmányokból kiderül, hogy Budát Krakkóval összekötő utón Egyházasvizsolyt vámszedő joggal ruházták fel. Régi község az biztos. A reformáció idején, az uj vallást követők fehérre meszelték a templom freskós falát. így maradtak épségben az Árpád-házi királyok idejéből való faliképek. 1940-ben fedezték fel, hogy mi rejtőzik a mészréteg alatt. Az 50-es évek végén kezdték el leszedni milliméterről millimétere a meszet. Ma már szinte teljes pompájukban diszlenek a bizánci stilusu freskók. 1973-ban államunk helyreállittatta a templomot is. Ma már első osztályú műemlék, ritka értéket képvisel. Keresték a nyomda helyét is, ahol a Károli Biblia készült. Még nem találták. Kutatják tovább. Az első magyar nyelvű bibliából 53 példány van a világon. Magyarországon 23-at őriznek — egyet ott Vizsolyon, a templomban. Alkonyodik. Bolyongunk tovább Szerencs felé. Boldogkőváralján, az 1320 lakosú falu fölött fenyegetően magasló oromzat. A vár. A Hemád ezüst kígyója a távolba vezet. Az 1300-ban épült vár szinte teljes épségben áll. A várkapuig szerpentin vezet, igy autóval megyünk a leereszthető hídig. Aztán felkapaszkodunk. A gondnok panaszolja: — Rengetegen jönnek és még többen jönnének. De minek? Se étterem, se büfé, még szódavizet sem tudunk adni. Még vizet se. Gondolkozunk, dünnyögünk magunkban. A sok régi-régi, még megmaradt emléktől telve álmodozunk... vajon megérdemli-e ez a szép hegyvidék, rászolgáltak-e a hajdani pezsgő életű városkák ivadékai, hogy igy megfeledkezzünk róluk? Vajon hányán és kik ismerik ezt a tájat, ahol még most is pihen a csönd és a múlt... Brády Zoltán Esti kép Vizsolyban ÚJABB NAGYKÖZSÉGEK BUDAPEST — A Pest megyei Tanács ülésén újabb három nagyközség szervezéséről döntöttek. Április 1-től közös tanácsú községgé szervezik Dunavarsány székhellyel Délegyházát és Majosházát. Szigetszentmárton székhellyel Szigetcsépet és Szigetujfalut, valamint őrbottyánhoz társközségként hozzácsatolják Vácrátótot. A Heves megyei Tanács Egerben ülést tartott. Ezen Bélapátfalva, Pétervására, Recsk és Kisköre községeket nagyközséggé nyilvánitotta. Március 31-ével megszűnt több helységnév, illetve uj helységnevek kerülnek Zala megye közigazgatási térképére. Lenti nagyközség és Lentiszombathely Lenti néven: Muraszemenye és Csömyeföld Szemenyecsörnye; Bagodvitenyéd és Felsőbagód Bagód: Kehida és Kustány Kehida-kustány: Zalaszentlászló és Gyülevész községek Zalaszentlászló néven működnek tovább. TERJESSZE LAPUNKAT! SZÁZ SZÁL JÉKE, Szabolcs megye — Jéke, Szabolcs megyei kisközségben nemrégen ünnepelte 100. születésnapját Barna-Szögyény Bertalan. Ö az egyetlen mérnök az országban, aki diplomáját még a múlt században (1899) szerezte meg. Sokáig állt a Kereskedelmi Minisztérium útépítési, majd hídépítési szakosztályának élén, s annyi jót tett a jékei és környékbeli lakossággal, hogy a jékei tanács 1967-ben GYERTYA... hozzájárult, hogy visszaköltözzön ősi kúriájába. Jéken három napig ünnepelték a 100. születésnapot. Első nap volt a családi köszöntés: Az ünnepi ebéden felesége, gyermekei, unokái, szépunokái és legközelebbi rokonai vettek részt. Második nap köszöntötte az ünnepeltet a községi tanács, a termelőszövetkezet és az iskola. A harmadik nap hálát adtak Istennek a száz esztendő kegyelmeiért és jubileumi áldásban részesült az ünnepelt és felesége. A vacsorán pedig száz szál gyertya mellett énekeltek, nótáztak a jelenlevők — a mindvégig friss, jókedvű, jó kedélyű ünnepelt vezetésével. BETYÁRCSÁRDA KESZTHELY, Veszprém megye — Hévíz és Keszthely szomszédságában helyreállítják a Gyöngyösi csárdát. A keszthelyi Afész. az Országos Műemléki Felügyelőség tervei alapján, régi értékeinek érintetlenül hagyásával restauráltatja az 1729-ben emelt épületet. A hajdani betyárcsárda ma is idegenforgalmi uticélja a baltoni és a hévízi vendégek ezreinek. A régi épület javítást igényelt, az ivók és a később épült étterem pedig már kicsinek bizonyult. Ezért bővítik a vendégfogadó helyiségeket és a konyhát, az udvaron megnagyobbítják a kerthelyiségül szolgáló kocsiszint. A csárdát május 1-én nyitják meg. Aranyérmes agancs KAPOSVÁR, Somogy megye — Véget ért Kaposvárott a hagyományos agancsbirálat. A Somogy megyei vadászati felügyelőség a zsűrizésen 914 őz- és 191 szarvasagancsot szemlélt meg. A zsűri öt szarvasagancsot miősitett aranyérmesnek, a legkiemelkedőbb példány 12 kiló 25 deikát nyomott. Ezt a szarvast a somogysimonyi vadásztársaság területén ejtette el egy böhönyei lakos. Hat agancs kapott ezüst-, 12 pedig bronzérmes minősítést.