Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-02-24 / 9. szám
I MAiiV \K Hl KAIK) RÁCZ-RÓNAY KÁROLY EMLÉKEZETE Irta: VASVÁRY ÖDÖN II. Rácz-Rónay maga írja, hogy 17 esztendeig dolgozott az amerikai-magyar történelmi kutatás mezején. ,,Alkottam, építettem, búvárkodtam és felderítettem való életére egy olyan kort, ami máiglan és mindenki előtt teljesen ismeretlen terület”. Ez igaz, mert az adattömeg, ami rendelkezésemre áll, elképesztő mennyiségű, általa talált adatról számol be, körülbelül 125 oldalra terjedő gyönyörű kézírásban. Adatait nem tartotta fösvényen magá- Vasváry Ödön nál: szívesen közölte más kutatókkal, akiktől azonban hasonló szívességet nem igen kapott. Emiatt panaszkodik is Piványra, akinek sok anyagot átadott, de tőle viszont semmit sem kapott, még kérésére sem. Sok adattal gazdagította azokat az Írásokat is, amiket a világjáró ujságiró Pásztor Árpád közölt a budapesti lapokban és később könyvalakban is kiadott. Amit leír, mindig halálosan pontos, feltétlenül megbízható. Témájának valóságos megszállottja: nem lát, nem hall egyebet, csak az amerikai-magyar történetkutatás érdekli. Nyomorog, de azért felmegy Bécsbe, ha valami uj adatot kell kikutatnia. Az elkeseredés a mindennapi kenyere: „Itt vagyok lenn, a piszokban, porban, az el — és kimozdulás minden reménysége nélkül” — írja Békés városából. „Csak az vethet követ rám, aki nem tudja s érzi amit jelent az otthontalanság s mit jelent hazatérni egy véres verejtékkel bérelt lyukba üres zsebbel, ahol egy betegeskedő, jobb sorsra érdemes szegény asszony vár az orvosságos falatra...” így és ehhez hasonlóan panaszkodik négy teljes éven át, 1923 januárjától 1927 januáijáig. Közben mindent megpróbál, hogy kész munkáinak kiadót szerezzen. Érdeklődés, kilátásba helyezett pártolás van, de pénz nincs sehol. Mellőzésben is van része, elsősorban a kutatók részéről, akik ugyanazon a mezőn dolgoznak. Pivány csak „ujságirónak” tartja .holott Rácz-Rónay nála sokkal gondosabb és alaposabb kutató. Szeretne visszakerülni Amerikába, hacsak pár hónapra is. Régi összeköttetései alapján hajójegyei ingyen kapna, csak a továbbiakhoz kellene még egy kis pénz, ami azonban sehonnan sem mutatkozik. Az egész egy olyan megrendítő tragédia, amely ugyancsak beleillik a magyar életnek abba a sötét korszakába, amelyben csak a Duna vagy a mozdonykerekek alá kerülés lehetett a vége egy-egy irói karriernek. Itt Amerikában nem tudtam találni senkit, aki ismerte volna vagy emlékeznének rá. Odaát is teljesen ismeretlen. A nagy 3 kötetes „Magyar Irodalmi Lexikon”, amely rengeteg jelentéktelen írót is felsorol az igaziak melleit, egyetlen sort áldoz neki, valamint, a Magyar Életrajzi Lexikon semmit. Talán a D betű után abban maradt Gulyás Pál féle irói lexikonnak a Gulyás életében összegyűjtött irói adatok között lehet róla szó. Ez a kiadatlan nagy anyag bizonyosan megvan valahol — aminthogy nem lehetetlen, hogy Rácz-Rónay elkészült, nagyfontosságu munkái is lappanganak valahol. Magyarországon van egynéhány kutató, aki az amerikai-magyar történelmi kutatás terén dolgozik, mint Gál István, a szegedi egyetemen vagy Anderle Ádám, aki a Lopez-Prágay féle cubai betörés történetét dolgozta fel, vagy az ugyanott dolgozó Kretzói Miklósné, aki értékes tanulmányt irt arról, hogy a korabeli magyar sajtó hogyan foglalkozott az amerikai polgárháborúval. Dr. Puskás Julia, az Akadémia munkatársa is sikeresen dolgozik ezen a munkamezőn. Bámulattal kell tudomásul vennünk, hogy már 1923-ban készen volt Rácz-Rónaynak egy olyan nagy munkája, amely szerint könyvalakban négy hatalmas kötetre terjedne, minden kötet 35—40 iwel, „Az amerikai emigráció története” címmel. A Magyar Történelmi Társulat, az Akadémia és más tudományos intézmények érdeklődtek a nagy munka iránt — lehetséges volna, hogy a kinyomtatás lehetetlensége azt is jelentené, hogy a munka kézirata megsemmisült? A többi három kész munkáról nem tudjuk, hogy milyen terjedelműek, de ha egyáltalában megvannak valahol, valószínűleg együtt van mind a - négy. Lehet, hogy ez a kulturkincs a vidéken lappang valahol, ahol Rácz-Rónay hosszabb ideig tartózkodott, mint például Békésen, ahol Kovács Gusztáv volt honvédtiszt és amerikai polgárháborús tiszt naplóját találta meg és másolta le. Ugyanitt kecsegtette az a reménység, hogy sikerül a hires dúsgazdag Fejérváry RODOSTÓ Cl itt még nagyon a fejedelem, És itt vannak Mikes Kelemenék. A ház dehogy is Ünnepélyes, rejtélyes csak, mint az időtlen ég. Az asztalon tintával teli kalamáris, ludtoll bemártva, ahogy sora van. És mintha moccanna is, scrcegne régi nagy heti szavaival. Az utcán két fiú áll eléd, hogy fényképezd őket, idegen. S kint az öbölben! Márvány-eresen Márvány-tengeren mintha az a tört zászló remegne még: „Pro patria et libertate” — mintha ezt szórná ránk aranybetűvel az ég. Orsovai Emil A KÖNYV HATALMA Szoba könyv nélkül olyan, mint test lélek nélk-.i Cicero A könyv a lélek orvossága Diodorus/ Nincs olvan -szórakozás, amely elhódítana a könyvektől. Chaucer Az olvasás nemcsak lapiálja az elmét de fel is iidili fáradságában A réti no Az olvasás teljessé teszi az embert a Ivszélés határozottá, az értelem pontossá Bacon A könyv nyom latií művészet létrejötte olyan 9 OTjDALMiklós (Davenport, Iowa) akkor már Magyarországon élő egyetlen leányát, a pártában maradt Celesztinát meglátogatnia, akinek mezőberényi kastélyától csak félórányira lakott Békésen. Celesztina senkivel sem érintkezett, még legközelebbi rokonaival is alig, mert valamikor valami „indiszkréció" történt. Valószínű, hogy ez a látogatás-terv sem valósult meg. Ilyen lappangó, irodalmi művek mindig voltak és mindig lesznek, bár sok esetben aránylag kis utánjárás felderítené őket. Valahogy nehéz elhinni, hogy Rácz-Rónaynak ez a nagy életműve megsemmisült volna. Magyarország könyv és levéltáraiban rendkívül sok kiadatlan napló és más kéziratos munka van, amiknek egy részét időnkint mégis sikerül kiadni. így Kossuth papjának, Ács Gedeonnak igen nagy értékű emlékiratai is csak kivonatosan jelenhettek meg Ács Tivadar nem egészen sikerült válogatásában. Kossuth hosszú ideig volt titkárának, Tanárky Gyulának rendkívül érdekes és fontos naplója is csak kivonatosan jelenhetett meg évekkel ezelőtt. Berzenczey László és Perczel Miklós kiadatlan emlékirataira én hívtam fel Ács Tivadar figyelmét, amiket igy sikerült a lappangásból kimenteni. Remélnünk kell, hogy Rácz-Rónay kéziratai is megvannak valahol s eljön az idő, amikor az utókor igazságot szolgáltat ennek a méltatlanul mellőzött és elfelejtett, érdemes és értékes történelmi kutatónak. esemény volt. amelynek kezdetétől a világ és művészettörténet uj. második szakaszát számújuk, amely az elvitől alapvetően különbözik. Goci he A szótár, az nem könyv: az csupán c\/>. / könyvek és más munkák megírásához Delacroix A könyvek az. értelem gyermekei. Swiíl TÖRTÉNETEK HIRES EMBEREKRŐL Kerkápoly Károly, közgazdasági iró. egyetemi tanár (egy időben pénzügyminiszter is) mindig gondban volt a kalapvásárlással, mert az átlagosnál nagyobb volt a feje. s többnyire csináltatnia kellett magának kalapot. Egyszer mégis talált a boltban egy megfelelő méretű fejfedőt, s alku nélkül kifizette az árát. De még hozzátette: — Maga rossz üzletember, hogy ennyiért ideadta a kalapot. Nem tudott volna annyit kérni, hogy én meg ne adtam volna érte! — Maga meg rossz, vevő — vágott vissza a kalapos —. mert nem tudott volna olyan keveset merni érte. amennyiért én oda ne adtam volna! Eötvös Kát oly meglátta, hogy Perl Soma lábán eugos cipő van. mire emelt hangon igy szólt:- Igaz. magyar ember esak rámás csizmát visel! Perl Soma szégyenében lesütötte a szemét, és ekkor legnagvobb meglepetésére azt látta, hogy a vajdán is eugos cipő van.- Bocsánatot kérek —- mondotta —. de hiszen te ts eugos cipó1 viselsz. Eötvös nagy nyugalommal feleb:- Az más! Nekem a rámás csizma leltöri a lab.tin.
