Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)

1977-02-10 / 7. szám

MAGYAR HÍRADÓ 11. OTJ)AL KÉRDÉS — A szomszédságunkban egy mozgalmat indítottam — a férjeket igyekszem mozgósitani annak érdekéiben, hogy ne tűrjék a női egyenjogúság bizonyos megnyilvánulásait — többek között ne engedjék feleségeiket dolgozni, hanem hozzák azokat vissza méltó helyükre, a háztartásba, ahol éppen elég munka van. Vár egyszer elváltam egy nőtől, amiért túlságosan agresszív és domináló volt a házasságban, s nem vagyok hajlandó azt elfogadni, hogy a feleség dolgozzon és elhanyagolja a háztartást, a férjét, családját. Ezzel nem azt mondom, hogy a nő alacsonyabbrendű, s a háztartási munka alacso­­nyabbrendű, mint a munka, csupán azt, hogy elegem volt ebből a női egyenjogúságból. VÁLASZ — Kedves felbőszült férj! Nem a legjobb helyre küldte a levelét. Ugyanis én is nő vagyok, méghozzá dolgozó nő. Ezzel nem állítom azt, hogy elhanyagolom a háztartást — sőt néha vita is van a férjemmel, mert ő is dolgozik, s kevesebbet akar otthon tenni. Persze ha sikerül a mozgalma, az sem baj sokaknak. A mai nagy álláshiányban sokan várnak majd a felszabaduló munkára. Azonban azt se felejtse el, hogy sok háztartásban, s figyelembe véve a mai inflációt, a nő keresetére kifejezetten szükség is van. Talán az, hogy a maga első házasságában a felesége túlságosan domináló volt nem pusztán azzal függ össze, hogy dolgozott. Mindenesetre, ha úgy érzi, hogy a maga esetében ez a megoldás, akkor ne a szomszédokat szervezze, hanem először jusson dűlőre a saját feleségével. Ugyanis a szomszédok mozgalma nem fogja megoldani a maga problémáját. *** KÉRDÉS — Tudom, hogy sokan gúnyolódnak azon, hogy valakinek az unalom legyen a legfőbb gondja (,,nincs más b^ja a szegényeknek” jegyzik meg), de be kell vallanom, hogy nekem ez a legfőbb b^jom. Egyszerűen nem tudom elkerülni azt az érzést, hogy az életem üres, minden unalmas, s mindenütt ürességet érzek magam körül. Vost, hogy a gyerekeink felnőttek, mintha valamit elveszitettem volna, valamit, amihez egész életemben hozzászok­tam és az életem üres. Vég a férjemmel, sincs többé miről beszélnünk. Együtt vagyunk — mondhatnám együtt unatkozunk. Nem arról van szó, hogy nem szeretjük egymást, hanem arról, hogy ürességet érzünk magunk körül, hogy valami hiányzik az életünkből. VÁLASZ — Amiről ir az általános problémája sok embernek a mi modern társadalomban. Először is a legtöbben nem születtek jólétben, igy életük első évtizedeit a mindennapi gondokkal való harc foglalta el: sokan közülük túlórát, második, harmadik állást vállaltak — a pénzért. Azután itt vannak a gyerekek. A gyerekekkel való foglalkozás kitölti az ember életét — amikor a gyerekek felnőnek valóban sokan érzik, hogy üressé vált az. életük. Ismétlem, sokunk esett túl ezen a korszakon — mert legtöbbünknél egy bizonyos átmeneti időszakról van szó, a munkás és gyermeknevelő évek és a pihenés évei közötti időszakról. Mégse várja tétlenül, hogy az. uj tevékenység jöjjön: keresse azt maga is, fizikailag és szellemileg tartsa magát frissen: ne felejtse el: semmi sem öregili az embert gyorsabban, mint tétlen, célnélküli unalmas élet. ÖRÖKSÉGEM Egy pár zsíros bőrcsizma nyári kalap téli sipka két pár váltó zsíros gatya harminc darab anyabirka a juhászok kampós botja hat kos bőrből varrott bunda füstös bogrács szőrtarisznya négy lánc föld egy furulya meg egy vén komondor kutya. Pék József István FELVONT SZEVÖLDÖKKEL Úgy gondolják, hogy tökéletesen mindegy, hogy miként fogalmazzuk meg a mondatot, mert a tudományos életben mindkét esetben káros, sőt végzetes lehet az ál-tudósok és túl nagyra törő „tudósok”, kutatók téves megállapításai. A Food and Drug Administration azzal vádolja Amerika vezető gyógyszergyárát, hogy meghamisítot­ta a tudományos adatokat, s hogy két olyan gyógyszert is a forgalomba hozott, mely káros kihatással lehetnek a fogyasztókra nézve. Az Illinoisban működő gyógyszer üzem (G.D. Searle and Co.,) ügye az U.S. Legfőbb Államügyésze elé került, mert a tévedések sorozatát találták a gyógyszerek gyártásában. Például károsnak bizonyult a Flagyil (antibiotikum), az Aldactone (vizelhajtó) és az Aspartane (izzasztó) szintetikus gyógyszer. A gyógyszereket állatokon próbálták ki és bebizonyosodott azok ártalmatlansá­ga, illetve elégtelensége. Dr. Alexander M. Smidt, az FDA komisszioná­­riusa fedte fel a gyógyszergyár felületességét és ígéri, hogy a közeljövőben több uj gyógyszert felülvizsgál­nak. Mi okozta azt, hogy felelőtlenség és felületesség harapózott el a tudomány minden terén? Miért és milyen gyakran csalnak, vagy adnak ki téves informá­ciókat a tudósok? Dr. Ernest Borek, a Colorado University mikrobiológusa szerint az, hogy a fiatal tudósok csak akkor kaphatnak tanulmányi segélyt, ha először publikálják a teóriájukat. Ez esetben (a tudományos folyóiratban leközölt elmélet körülírása után) a gyárosok és az intézmények hamarabb adnak pénzt egy-egy jónak látszó ötlet kikísérletezésére. A feltételezések és a hipotézisek bizonyításra várnak, melyekhez az adatok tömkelegé szükséges. A fiatal és ambiciózus tudósjelölt a könnyebb utat szeretné választani, ezért csal. Dr. Leroy Wolins pszichológus az Iowa Stae Universityről elmondja, hogy egyik növendéke 37 tudományos cikket irt „tudósnak” kérte be a tudományos cikkét alátámasztó adatokat. A 32 tudós közül 32 válaszolt s adatait. Dr. Wolins, aki egyébként statisztikai szakértő a kilenc közül hetet kianalizált. Három közülük oly sok téves adatot, tartalmazott, hogy ezek alapján nem lett volna szabad publikálni a „tudományos” cikket. Sokan azt állítják, hogy azért csalhatnak a tudósok, mert nem ellenőrzik őket eléggé. Az igazság az, hogy a legtöbb esetben nem is lehet. S ahogy a jelenben, úgy a múltban is történtek csalások a tudományos életben. Ki ne emlékezne a Piltdown emberre? Charles Dawson, egy amatőr antropológus, 1908-ban egy történelem előtti korból származó koponyát talált. Csak 1953-ban jöttek rá, hogy a koponya egy modern emberé s a beültetett fog egy újkori majomé volt, mindkettő „átalakítva” egy kissé. Másik érdekes eset volt az osztrák genetikus, Paul Kämmerer esete, aki befestette a béka lábát és azt állította, hogy a szülőktől örökölte, melyeket szintén befestett. Ezzel az azóta megdöntött lamarchi elméletet akarta tudományosan alátámasztani. La­­march szerint ugyanis a szerzett tulajdonságok öröklődnek. Éppen a magyar származású Koestler Artur leplezte le a csalást a „Case of the Midwife Toad” című könyvében. Kämmerer agyonlőtte magát. Ki gondolná, hogy Mendelnek nagyobb volt a szerencséje, mint a tudása. Hires öröklődést bizonyító borsói 10 000 az 1 arányban nem lettek kikisérletezve, de Mendel következtetése ennek ellenére is, szerencsés volt! Dr. Luria biológus pedig úgy hiszi, hogy a tudósok csalása abból ered, hogy teóriájukban előbb hisznek, mint azt tényekkel, adatokkal bizonyítanák. New York, február hó.... Történetek hires emberekről Mátyás király egyszer Tétényen utazott keresztül. Az utón hevert egy ottfelejtett malomkő, a király kocsijának a kereke beleütődött és eltört. A király maga elé idézte a tétényi bírót és igy szólt: — Ha ti olyan lusták voltatok, hogy ezt a malomkövet itt hagytátok heverni az utón, megérdemlitek, hgoy megbüntesselek benneteket. Megparancsolom tehát, hogy harmadnapra, mire visszafelé jövök, nekem ezt a malomkövet megnyuzzátok! Három nap múlva, amikor a király visszajött a faluba, a tétényi bíró a lányával együtt fogadta őt. — Nos. hol van hát a malomkő lenyúzott bőre? — kérdezte Mátyás. A biró helyett a lánya felelt, illemtudóan: — Hogy kívánhatod, nagyságos király, hogy egy malomkövet elevenen megnyuzzanak? Ha már azt kívánod, hogy apámék lehúzzák a bőrét, legalább annyit tegyél meg, hogy előbb vetesd vérét a kőnek! ©00 Szeben bevétele után Bem megkérdezte a köszöntésére megjelent városi tanácsosoktól.: — Nincsenek önök közölt fiatal és középkorú férfiak, s ép emberek, hogy én eddig csak öregeket és nyomorékokat láttam itt? — Voltak biz itt, uram — mondta az egyik tanácsnok —, de mind elszaladtak, mert azzal rémitgették őket, hogy ön mind be fogja sorozni őket honvédnek. — Hívják vissza valamennyit — válaszolta a fővezér —. s mondják meg nekik, ne féljenek, a világért sem nyomorítanám el az én vitéz magyar seregemet ilyen gyorsan elszaladókkal. A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK SZEMFÉNYVESZTŐI

Next

/
Thumbnails
Contents