Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-02-10 / 7. szám
10. OLTVA! MAGYAR HÍRADÓ MIÉRT NEM VAGYOK HUGHES-ÖRÖKÖS Irta: VAJDA ALBERT Vártam, vártam, de hiába vártam, hogy a világ egyik leggazdagabb emberének, Howard Hughes-nak több, mint 30 állítólagos végrendelete közül az egyikben felbukkan az én nevem is. Elvégre nekem is van valami közöm ehhez a különc milliárdoshoz, ugyanis 1975 decemberében, amikor a karácsonyi ünnepeket Acapulcóban, a mexikói öbölnek ezen a festői üdülőhelyén töltöttem, valaki megmutatta nekem azt a hatalmas, piramis alakú hotelt, Vajda Albert amely Acapulco egyik büszkesége. És az illető, mint bénnfentes, azt is hozzátette: ,.Tudod, az egyik emeleten lakik Howard Hughes!” Ha ez nem elég ok arra, hogy az én nevem is ott legyen valamilyen szerény összeggel, — mit tudom én, 2—3 millió dollárral, — valamelyik végrendeletben, akkor igazán nem tudom, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy valaki Hughes örökös legyen. A világsajtó egyik állandóan visszatérő csemegéje, az elmúlt tiz hónapban, a titok-milliárdos öröksége. Hughes rejtélyes körülmények között élt, igy is halt meg, egy helikopter fedélzetén, amikor éppen kórházba akarták szállítani. Egyre újabb végrendelet került elő innen is, onnan is. Az úgynevezett Mormon-végakarat lértelmélben az óriási vagyon a Mormon egyházra száll, mert annak hat tagja volt mindvégig Hughes mellett. De van olyan végrendelet, amely két elvált feleségét, több közeli és távoli rokonát, az általa alapított orvosi kutatóintézetet, sőt egy vadidegen nevadai benzinkút kezelőt nevez meg örökösként. Megjegyzem, ez utóbbi eset keltett vérmes reményeket bennem, hiszen a benzinkutas állítólag egyetlen alkalommal töltötte meg Hughes autóját, vagy adott neki kölcsön egy dollárt, rágógumira. Ez pedig felér azzal a kapcsolattal, amely engem fűzött a milliárdoshoz, amikor megmutatták nekem az acapulcoi szállodát, ahol lakott. Az csak természetes, hogy bírósági eljárás fogja eldönteni, melyik végrendelet az igazi' és melyek a hamisítottak. Amennyire a világsajtóból értesültem, főszempont az, vajon beszámítható volt-e Howard Hughes akkor, amikor a valódi végrendeletet irta, vagy sem. Ismét arra vagyok kénytelen gondolni, amit az elmúlt években oly sokat kellett idéznem. Ha egy szegény ember bezárkózik a lakásába, nem hajlandó kikelni az ágyból, kéz és lábkörmeit negyedméteresre növeszti, akkor a hozzátartozók értesítik a mentőket és az illetőt beviszik a bolondok házába. Ha egy gazdag ember teszi ugyanezt, akkor udvariasan orvosi konzíliumot hívnak össze és Cadillacon beviszik egy luxus magán idegszanatóriumba. De ha a világ leggazdagabb embere kerül ilyen hajmeresztő állapotba...nos, akkor kijelentik, hogy különc és az egész világ lélegzet visszafojtva figyeli, hogy milyen újabb különcséget produkál. És Howard Hughesnál volt mire figyelni! Most jelent meg egy könyv, amelyben két legbizalmasabb embere, egy maszőr és egy szakács mondja el, hogy a milliárdos egész nap ágyban feküdt, filmeket vetített magának, volt olyan, amelyet 150—200 alkalommal nézett végig. Csak egyfajta fagylaltot volt hajlandó enni, de abból nagy mennyiséget és egy alkalommal, a fagylaltgyár közölte, hogy ezt a fajta keveréket nem gyártja többé, Hughes környezete kétségbeesett és nagy költséggel megrendelek több száz litert. Aznap, amikor a gyár leszállította ezt a mennyiséget, Hughes kijelentette, hogy megunta az eddigi izt és csak kávéfagylaltot fog ezentúl magához venni. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a két munkatárs elbeszélés szerint, évek óta beföttes üvegekben kellett Hughes hálószobájában megőrizni azt a folyadékot, amit üvegben csak vese-vizsgálatra szokott magával vinni a normális halandó, nos, akkor igazán érthetetlen, hogy miért van szükség óriási költségeket felemésztő és évekig tartó bírósági tárgyalásokon eldönteni: vajon beszámitható volt-e titokmilliárdos, vagy sem? Én, akit mint mar említettem, igazán szoros kapcsolat fűzött hozzá, büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem: nem csak ő nem volt beszámitható, hanem az a világ sem az, amelyben élünk... A SZÉP ÖREGSÉG TITKA NEM TÖR MEG MINKET AZ ÉLET Amikor Maurice Chevaliert megkérdezték nyolcvanadik születésnapján, hogy milyen érzés megöregedni, ezt válaszolta: ,.Ha az alternatívákkal számol az ember, akkor nagyszerű!” A mai Amerikában a megöregedéstől való félelem univerzális és valljuk be, hogy van rá ok. A munkából való kiesés 65 éves korban azzal jár együtt, hogy az ember a termelőmunkára már nem alkalmas, tehát nem hasznos tagja a társadalomnak, hanem inkább teher mind a közösségnek, mind a családnak. Nyugdíjba lépésekor két lehetőség között választhat az illető: ha gazdag, akkor valamelyik nyugdíjasoknak tervezett közösségbe vonul vissza; ha szegény, akkor bevonul az aggok házába, de oda is csak úgy, ha ki tudja fizetni az intézet által megállapított havi dijat. Hozzávetőlegesen 22,5 millió nyugdíjasa van Amerikának, s ezeknek a 65 éven felüli polgároknak egyharmada nyomorban él. Elszigetelve, megkeseredetten, gyermekeiknek teherként morzsolják le napjaikat, kétségbeeséssel szivükben és harapó dühvei. Ám van olyan öregség is, melyet az élet koronájának neveznek, s joggal. Ez a réteg vékony, ám létezik. A szociológusok ..megöregedett elit” néven emlegetik őket. A ..megöregedett elit” a modell ahhoz, hogy egy hosszú, sikerekben gazdag élet után, amilyennek az életnek lennie kellene, ezek az emberek egészségesek, aktivak, erkölcsösek és talán ami a legfontosabb — tehetősek! Az öregkor sok lehetőséget nyújt a nyugdíjasnak. Többek között soha nem tapasztalt szabadsághoz jut. Szabad lesz. a különféle kötelezettségek nem korlátozzák, nem kötik meg a kezét többé. Nem kell hasznos barátok után kutatni, hogy a jó összeköttetés nagyobb üzletet biztosítson. A barátság ebben a nyugdíjas korban a legideálisabb. A 69 éves Ernest Billman, a Safeco Insurance Company egyik vezető pozícióban levő tagjának tulajdonképpen csak most kezdődött az élet, miután nyugdíjba vonult. Gazdag és szabad. Megszabadult a karrier építés nyomasztó terhétől. Arra persze nincs szabály, hogy valakinek miként lehet az öregkorát széppé és harmonikussá tenni. Ám általános tartozéknak elfogadhatjuk azt, hogy a nyugdíjasnak aktívnak kell lennie. A második előfeltétel: sikeres élet. állandó kemény munka a nyugdíjba vonulás előtt. Jennie Sherdlow. a 6b éves. háromszoros özvegy emigráns igy fogalmazza meg a szép öregség titkát: ..Nem egészen azon múlik az öregség, hogy mit csinál az ember 65 éves kora után. Sokkal inkább mérvadó az, hogy az egész addigi életében mit csinált. Ha valaki teljes életet élt. ha az értelmét és szellemét állandóan fejlesztette, akkor 65 év elteltével több szellemi tartaléka lesz. melyre biztosan támaszkodhat. A .megöregedett elit' egész életében keményen dolgozott és sikerei közben megtanulta tudomásul venni a kudarcokat , a veszteségeket is. így veszi tudomásul az élet lassú elmúlását is. a halál elkerülhetetlenségét is ' S végül, ami nélkül nincs szép öregség, az semmi mas. mint a SZERENCSE. Anélkül nincs sikeres élet! Barna Bertalan NŐI SAROK HOGYAN NÖVELHETI „SZEXIS” VONZÓEREJÉT Bármelyik asszony növelheti „sexis” vonzóerejét,állítja egy hires pszihológus — és ez olyan egyszerű, csak tudni kell hogyan nézzen a férfi szemébe. Tanácsai a következők-1. Nézzen a férfi szemébe úgy hogy szemével tudtára tudja adni, mit szeretne. 2. Ahhoz hogy női vonzóerejét megtartsa, nagyon fontos az hogy jó testtartása legyen,bármilyen jó is íz alakja. 3. Ha tetszik egy férfi magának, adja tudtára minél előbb. 4. Tanulja meg, hogyan kell tudni hallgatni.Ha egy férfi nem érzi magát feszülten, akkor elmeséli minden baját problémáját és ezt végig kell hallgatni. A férfiak ugyan kevésbé közlékenyek de talán éppen ezért szeretnek egy megértő nőre találni. 5. Legyen segítő. Bár kevés férfi vallja be, hogy jobban vonzódik egy bátorító nőre, mint egy sexis „cicára”. 6. Szeresse saját magát, akkor a férfi is hasonlóan fog érezni. 7. Ne legyen túlságosan komoly.A férfiak vonzódnak azokhoz a nőkhö/. akik jóhangulatuak, és könnyebben fogják fel az életet. A nők változnak.A mai nő jobban bízik magában, és őszinte, finomabb viszonyt akar kialakítani férjével, barátjával. Ne úgy nézzen egy nőre mintha csak egy szép ékesség lenne. Képzelje a nőt úgy, mint egy barát.Hozza tudomására, hogy szereti a gyerekeket, szerel főzni, vagy szereti a szentimentális filmeket. Az elvált nők másfajta férfiakat keresnek, olyanokat akik hallgatnak rájuk, akik bátorítják őket, és akik az ő barátjuk. Sohase nézzen úgy egy nőre, minha leakarná vetkőztetni a szemével.Csináljon úgy mintha az nem is érdekelné.Tanuljon meg vicces , könnyed lenni.Ne féljen attól, hogy hogyan néz ki.persze egy megnyerő külső sokat számit.
