Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-07-29 / 31. szám
14. OLDAL MALY AR HÍRADÓ „PERELJ URAM PERLŐIMMEL!” Irta: DOHNÁNYINÉ ZACHÄR ILONA Az életben talán a legnehezebben gyakorolható feladat a megbocsátás. Megbocsátani úgy, hogy a lelkünk megszűnjön háborogni, hogy ne kapjunk idegrohamot vagy szivrohamot, ha szembetalálkozunk ellenségünkkel, aki vétett ellenünk, vagy akár a nevét is halljuk emliteni. Megbocsátani úgy, hogy valahányszor eszünkbe jut az eset, ne jöjjön ránk szívdobogás vagy magas vérnyomás, de nyugodtak, sőt egykedvűek tudjunk maradni és ha nem is Dohnányiné sikerült elfelejtenünk a kellemet- Zachar IIona lenséget, legalább közönnyel tudjunk visszaemlékezni rá. Vannak, akik hirtelenében, nemeslelkű fellángolásukban képesek arra, hogy megbocsássanak, de később újból fellobog vérükben a harag és fogcsikorgatva gondolnak vissza arra a személyre, aki olyan ádáz módon, hálátlanul, csalárddul, gonoszul viselkedett velünk szemben. Az én forrón szeretett férjemnek volt egy veleszületett tulajdonsága, amit valószínűleg édesanyjától örökölt. Úgy tudott megbocsátani, hogy a sérelmet el is felejtette és soha eszébe se jutott többé, ö is tudott haragudni, neki is fájtak a bántalmak. De ha látta, hogy az illető valóban megbánta tettét, megbocsátott és aztán soha említést se tett róla többé. Nem is emésztette magát miatta, ó volt, aki nyert általa, mert nem betegedett bele az állandó gyűlölködésbe, neheztelésbe, ami legjobban annak árt, aki azt táplálja. A gyűlölködés egyike a leghasznavehetetlenebb, legnegativabb és legfájdalmasabb lelki fekélynek. Állitólag az ördög sugallja — nekem azonban az az érzésem, hogy sokszor olyasmivel vádoljuk az ördögöt, ami a mi saját cselekedetünk. Aztán meg az is igaz, hogy az ördög mindig ott fog megtámadni, megrontani minket, ahol megszimatolja, hogy valamilyen gyengénk van. A gyűlölködés nemcsak beteggé tehet, de egész természetünket megváltoztathatja. Az egyik „soap opera” Barbara nevű hősnője egy középkorú asszony, aki boldogan él férjé-HETI NAPTÁR AUGUSZTUS OROSZLÁN HAVA 31—SZOMBAT: OSZKÁR 1— VASÁRNAP: PÉTER 2— HÉTFŐ: LEHEL 3— KEDD: HERMINA 4— SZERDA: DOMONKOS 5— CSÜTÖRTÖK: KRISZTINA 6— PÉNTEK:BERTA vei, imádja gyermekeit és egyike a legnépszerűbb szereplőknek, mert mindig bájos, kiegyensúlyozott, előzékeny és méltóságteljes. De aztán egy nagy csapás éri, amit nem tud kiheverni. Rájött ugyanis leánya csúf titkára. Lánya, akit talán túlságosan elkényeztetett, felelőtlen, lelkiismeretlen és jellemtelen teremtés, aki megcsalja férjét, egy nemes lelkű, szeretetteljes orvost Roger nevű felelőtlen és lelkiismeretlen fiatalemberrel. Ebből a szerelmi viszonyból gyermeke lesz és ő elhiteti jóhiszemű férjével, hogy a ‘ övé. Férje imádja a kislányt és egy ideig boldogan élnek, mivel a fiatalasszony látja, hogy Roger mást szeret, akit el is vesz feleségül. így hát igyekszik menteni, ami menthető és jó viszonyban lenni férjével. Ekkor aztán valami történik, ami nagyon felizgatja az asszonyt és egy kétségbeesett pillanatban ő maga bevallja, hogy mit tett, mire férje elválik tőle. Barbara, az anya, aki meg van róla győződve, hogy leány ártatlan és Rogert teszi felelőssé az egész ocsmány tettért, annyira gyűlöli a hűtlen fiatalembert, hogy ebbe a gyűlöletbe belebetegszik. Olyan súlyos OKOZZ ÖRÖMÖT Okozz másoknak örömöt, mikor csak teheted. Adj, dicsélj, segíts, h^jofj le, szárítsd a könnyeket. Nem karddal s próféciával lehet megváltanod a többi embert. Oszd szét az utolsó falatod. Adj, amid van s adj, amíg van, ne bánd, hogy nem marad. S ha már minden javad elfogy, oszd széliéi magadat. Okozz örömöt, hadd legyen boldogabb a másik, kinek lényéből az öröm rád visszasugárzik. Tóth Endre AZ ÉLET NAPOS OLDALÁN Jó házasság Lapunk hasábjain általában többet foglalkoztunk a házasság körüli problémákkal, mint a jó házassággal. A válások számának ijesztő nagysága indokolja az okok és a megoldások keresését. Arról sem szabad azonban megfeledkeznünk, hogy a házasság, ez a sokszor beszédtémaként hol kigunyolt, hol dicsért emberi életrend az a keret, amelyikbe Isten belerejtette a maga áldását. Ahogyan a régi példabeszéd mondja, akit az Isten meg akar áldani, azt nem pénzzel és vagyonnal, hanem emberrel áldja meg, hozzáillő élettársat, féijet, feleséget állít mellé. HISSZÜK ÉS VALLJUK, HOGY A HÁZASSÁG NEMCSAK EMBERI ÜGY, két fél szerződése, közjogilag elismert egyezmény egy férfi és egy nő között, hanem Isten rendelése, teremtési rend az ember számára. A Biblia szavai szerint ,,nem jó az idegbajt kap, hogy állandóan fejgörcsök gyötrik, amellett gyanakvó lesz, keserű és olyan kibírhatatlanul, kötekedően viselkedik, hogy még a félje is, aki pedig imádta, megelégeli és már arra gondol, hogy elválik tőle. Beteggé tette saját magát és tönkre tette szerettei életét, leányát is beleértve, aki kénytelen elköltözni a szülői házból, mivel hiába bánta meg a múltat, ily módon képtelen uj életet kezdeni. Hiába könyörög az anyjának, hogy felejtse el azt, ami megtörtént, ne hibáztassa Rogert mindenért, hisz ő még sokkal inkább felelős mindazért, amit elkövettek, mert ő maga kereste fel állandóan és hozta kisértésbe. Barbarát a harag vakká és süketté teszi. Képtelen felülkerekedni indulatain és menthetetlenül azok áldozatává válik. Amikor az Ur Jézus azt hirdette, hogy bocsássuk meg ellenségeinknek, korántsem arra gondolt, hogy a bűnös megússza gonosztettét és büntetlenül kerülhet ki a bonyodalomból. Mennyire igaz az a közmondás, hogy ,,Ki mint vet, úgy arat”. De még igazabb az, hogy Istentől váijuk az igazságszolgáltatást. Ezért a zsoltárban a hivő, aki szintén tudta azt, hogy számíthat Istenre, aki majd helyette cselekszik, rábízta, kezébe tette le mindazt, ami annyi fájdalmat okozhat neki és igy kiált fel: „Perelj Uram perlőimmel, Harcolj én ellenségimmel! Te pajzsodat ragadd elő, Én segedelmemre állj elő. Dárdádat nyújtsd ki kezeddel, Ellenségeimet kergesd el. Mondjad azt az én lelkemnek, Téged én megsegitlek.” Mert az is benne áll a Szentirásban, amit az Ur egykoron prófétáinak mondott: ,,A bosszú az enyém. Én megfizetek.” embernek egyedül lenni”. A házastársak közössége, a testi, szellemi, lelki közösség két ember egy életre szóló szövetsége egymás boldogitására. Ezért nem szabad elhamarkodottan, meggondolatlanul házasságot kötni, azzal a gondolattal, hogy „legfeljebb majd elválunk”. MI A JÓ HÁZASSÁG TITKA, lehet-e valamilyen receptet adni? Mivel annyira különbözőek vagyunk természetre és az élethelyzetünk is más, minden házasságban a két félre van bízva, hogy kialakítsa a maga együttes életét, a maga otthonát. Éppen az a nagyszerű két fiatal szándékában, hogy egymásban bízva, egymásra támaszkodva indulnak el, formálják ki a maguk életkörülményeit, teremtik meg a maguk otthonát és közben alakítják, formálják egymás egyéniséget, együtt érnek teljes emberré. Szülőknek, rokonoknak óvatosan kel beleszólni a fiatalok életébe, akik ma a társadalom sokféle segítségét is élvezik, igénybe vehetik a lakásépítési kölcsönöktől kezdve a bölcsődéket és , óvodákat, az anyáknak járó kedvezményeket. BIZONYOS, HOGY A JÓ HÁZASSÁG A KÖLCSÖNÖS SZERETETEN, a szerelmen alapul. A szeretetben benne van a megértés és megbecsülés, a másik segítése. A mai rohonó korban, amikor felgyorsult az élettempó, amikor nincs időnk sokszor egymásra hallgatni, mint főnök és beosztott, ügykezelő és ügyfél, munkatárs vagy ismerős, félj és feleség időt szakíthat egymás számára. Egymás meghallgatása, az együttes élet problémáinak megoldása magában foglalja a tévedések, a nézeteltérések, lehetőségét is. A szeretetben benne kell lennie a megbocsátásnak, az újrakezdésnek, a másik hibái vállalásának is. A tapasztalat mutatja, hogy itt éppen a hétköznapi és a legapróbb dolgok tudják a legjobban megkeseríteni az együttélést, de együttes őszinteséggel le lehet győzni azokat. IQ. Harmati Béla
