Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-07-22 / 30. szám
4. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ AZU.S. ÉS A PLO (Egy lépés az amerikai—palesztin tárgyalások felé) WASHINGTON - Kissinger külügyminiszter udvarias diplomáciai aktusa többféleképpen is értelmezhető. Lehetséges, hogy csupán egy „udvarias köszönömöt” akart mondani, amiért a Palesztinái Felszabaditási Szervezet lehetővé tette, hogy az amerikaiak és más külföldiek biztonságban elhagyhassák Bejrutot. Néhány politikai szakértő és elemző szerint azonban többről van itt szó: úgy is tekinthetjük az amerikai külügyminiszter formális üzenetét, mint az első lépést a Palesztinái Felszabaditási Szervezet (PLO) és az Egyesült Államok kormánya közötti kapcsolatok kialakítása felé. ,,Dr. Kissingert mindig is az jellemezte, hogy felismeri (és elismeri) a hatalmat” — mondta egy politikai szakértő, majd igy folytatta: „és az minden kétségen felül áll, hogy a PLO hatalmat jelent, amely nélkül a libanoni kérdést nem lehet megoldani.” A szakértő szerint, amennyiben az Egyesült Államok elismeri a Palesztinái Felszabaditási Szervezetet a libanon kotexusban, akkor nyilvánvalóan sokkal könnyebb lesz a szervezetet az izraeli kérdés kapcsán is megközelíteni. Legtöbben úgy vélik, hogy a novemberi választások előtt nem kerülhet sor a PLO elismerésére, Kissinger azonban lefektetheti az alapokat az ilyen jellegű politika későbbi konkrét lépéseihez. Arafat, a PLO vezére Vannak persze más kérdések is a libanoni helyzet kapcsán, amelyek sokat foglalkoztatják Kissingert és tanácsadóit. Például: Hogyan hozzák ismét össze Sadat egyiptomi és Assad sziriai elnököket? Mi legyen a Szovjetunió helye ebben az uj helyzetben? EGY ÚJABB INFLÁCIÓNAK NÉZÜNK ELÉBE? (Folytatás az 1. oldalról) Maynar Comiez, a Kereskedelmi Minisztérium vezető közgazdásza szerint idén nyáron mind a fűtőanyag és a benzin, mind az élelmiszerek ára jelentősen fog emelkedni. Általában úgy vélik a közgazdászok, hogy kisebb mértékű infláció indokolt: például néhány százalékos egy év alatt. Azonban hat százalékosnál nem magasabb. Mindezek ellenére nem amerikában a legmagasabb az infláció, amely valamennyi ipari országot jellemzi, sőt még a kelet európai szocialista országokat is. 24 vezető ipari nagyhatalom közül csupán Nyugat-Németországban és Svájcban alacsonyabb az infláció üteme, mint az Egyesült Államokban. Az Európai Közös Piac 9 országában együttesen, 12 hónap alatt (1975. április—1976. áprilisig) az infláció 11,3 százalékos volt, az Egyesült államokban pedig 6,1 százalék ugyanezen idő alatt. AZ AMERIKAI ADÓ NEM A LEGMAGASABB A VILÁGON (Folytatás az 1. oldalról) A szervezet tanulmánya szerint annak ellenére, hogy az amerikaiak fizetésük nagyobb részét tartják meg („felosztott” nemzeti jövedelem, szemben a „nemfelosztottal”, amely a közjót szolgáló intézményekhez megy, nem az egyes keresőhöz), ma kevesebbet keresnek, mint a svédek, a svájciak és a norvégok. Néhány más nyugati ország lassanként eléri az Egyesült Államok családjainak anyagi színvonalát olyan téren is, mint a televíziós készülékek száma, a telefonok, a húsfogyasztás, az energiafogyasztás és az egyetemi oktatásban részesülők aranyos száma. Az adórendszerek összevetése azt az érdekes eredményt 4-ére érkezik meg az ország fővárosába, Washingtonba, hogy a Bicentenniált megünnepelje. Ök azonban nem azért mennek, hogy celebráljanak, hanem azért, hogy saját függetlenségüket követeljék. „Tudtuk, hogy valamikor eljön ide a fehér ember. Tudtuk, hogy valamikor számunkra és mindenki számára minden rosszra fog fordulni...” „...Ennek az országnak az a sorsa, hogy saját magát lerombolja...és semmi, de semmi nem tudja ezt a folyamatot megállítani...” Mills Nebraskában, Boys Townban nevelkedett és később részt vett a vietnami háborúban. Megsebesült. Sebesüléséből felépülve „uj ember” lett belőle. Ekkor ismerte fel, hogy mit tettek az indiánokkal és ettől kezdve azonosította magát a többi indiánnal, múltjukkal és jelenükkel. „Nem harcolhattam tovább egy olyan ország zászlaja alatt, mint ez” — mondta. Főbb követelésük, hogy a Bureau of Indians Affairs-t (Indián Ügyek Irodája) valóban az indiánok vezessék, ne a fehérek, akik, mint mondja, több mint 1 billió dollárt költenek évente az „indián probléma” megoldására, de csak elodázzák annak megoldását. SZAUD-ARÁBIA TÖBB BILLIÓ DOLLÁROS ALAPÍTVÁNYA WASHINGTON - A világ legnagyobb filantrópikus alapítványát állítják fel, elsősorban az arab olajból befolyó hatalmas összegek segítségével. Ez az alapítvány mindenekelőtt az iszlám és az arab kultúra vallásos és kulturális területeit fogja segíteni. Az alapítványt Szaud-Arábia királyáról, Faisalról nevezik el és Szaud-Arábia fővárosában, Riyadhban lesz a székhelye. Az ország washingtoni követségén elmondották, hogy ez lesz a világ legnagyobb ilyen jellegű alapítványa. Nagyobb összegeket fog a kultúrára áldozni, mint a 2,3 billió dolláros New York-i Fordalapitvány. Egyik programjuk az lesz, hogy a Nobel-dijhoz hasonlóan jelentős összegű és nemzetközi presztízzsel járó dijakat adjanak ki a béke, valamint a tudományos kutatások terén, s hozzájáruljanak a külföldi ösztöndíjakhoz. A kormány először egy 1 billió dolláros programot indított meg. Ez csak egy része a nagyszabású tervnek. Az 1 billió dolláros program keretében a University of Southern California intézményén belül arab és iszlám tanulmányokat indítanak. Ezen kívül tervezik kórházak és iskolák építését, valamint egy sor uj egyetem megnyitását. Különös gondot fordítanak a világ energiaproblémáinak megoldására irányuló kutatásokra, igy az uj energiaforrások keresésére, mint a napenergia. A szaud-arábiai kormány már idáig is jelentős adományokat juttatott a világ számos intézménynek, úgy látják, hogy a jelenlegi program tulajdonképpen már régebben megindult nemzetközi jótékonykodási programok egyesítése és továbbfejlesztése. mutatta, hogy még az olyan kormányok is — melyeknek mind az adótörvényei, mind az adószedési gyakorlata igen nehézkes — mint Franciaország vagy Olaszország, több adót szednek be (arányosan), mint az amerikai adószedők. Az egy főre jutó keresetben Svájc az első. Az egyetemisták arányos számában az Egyesült Államoknál csupán Kanada mutat magasabb statisztikát. A telefonok, tévék terén Amerika továbbra is első, de számos nyugat-európai ország lassanként eléri. Az adók terén Hollandia, Svédország, Norvégia, Dánia van az élen, de Franciaország és Olaszország is jóval megelőzi az Egyesült Államokat, ahol a kormány az össznemzeti jövedelemnek csupán egyharmadát gyűjti be adó formájában. Javuló gazdaság WASHINGTON - Az U S. News and World Report című elismert szaklap azt jósolja, hogy az elkövetkezendő évben javulni r fog a gazdasági helyzetűnk. AZ INDIAI INFLÁCIÓ TÖMEGES ÉHHALÁLT OKOZOTT CALCUTTA, India - Amerikai és nyugati megfigyelők egyöntetű megállapítása az, hogy Nyugat-Bengália lakosai között nem azért volt magas az éhenhaltak száma, mert nem volt elegendő élelem, hanem mert az infláció következtében felszöktek az élelmiszerárak. Meglepve állapították meg, hogy az 55 millió bengáliainak nem lett volna szabad az éhhalállal küszködnie, hiszen az élelmiszer üzletek dugig voltak rizzsel és más egyéb élelmiszerrel. A magas árakat viszont képtelenek voltak megfizetni, hiszen a lakosság legnagyobb része (40 százalék) mezőgazdasági munkás, s évi jövedelmük 50.00 dollár. A 100 százalékos áremelkedésre egyszerűen nem volt pénz. Jelenleg — mivel a megelőző esztendőnél jóval nagyobb volt a rizshozam — az élelmiszerárak 12-ről 7 centre estek, ám nem nagyon segít a 119 millió tonnás többtermelés akkor, amikor a népesség száma olyan rohamosan emelkedik. Hatvanmillió lélekkel van több jelenleg Indiában, mint volt 1971-ben, s az évi szaporulat 16 millió. A szenvedők — akár jó a termés, akár gyenge — mindig azok, akik a társadalom legalján vannak, a munkások. Hiába ■NI dolgozik férj és feleség, ki vannak szolgáltatva a gyepgén fizető farmereknek, akik ’a legtöbb esetben maguk is szűkölködnek. Egy házaspár havi átlagkeresete 1.00 dollár. Az 1974—75-ös éhínség idején a vidékieknek tilos volt Calcuttába utazni, ahol enyhülést kerestek volna. A kormány hiába kísérletezik modern mezőgazdasági újításokkal, amikor teljesen ki vannak szolgáltatva a szeszélyes monszuni esőzéseknek. A pesszimisták azt gondolják. hogy India sokkal jobban rá van szorulva az amerikaik segítségére, mint valaha, ám ha — mint most is — a két ország között feszültség támad, a segítség elmarad. így maradt el az a 75 millió dolláros mezőgazdasági segítség is, amit Washington megtagadott tőlük. Ettől függetlenül India ez évben 100.000 dollár értékű gabonát kapott Amerikától. A kérdés csak az, hogy Amerikai meddig bírja ezt a nagylelkűséget folytatni? Jackie Onassis NEW YORK — Jackie Onassis (néhai Kennedy elnök volt felesége) is New Yorkba érkezett a Demokrata Párt Országos Konvenciója idején.
