Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1976-07-22 / 30. szám

MAGYAR HÍRADÓ 5. OLDAL MONTREALI SZÍNFOLTOK A NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK SZÍNHELYÉRŐL MONTREAL, Kanada — Mi mindent lehet csinálni Montrealban azon kívül, hogy megnézzük a 21. Olimpiát, mely julius 17— augusztus 1-ig fog tartani? Montreál második vá­ros, ahol nyári olimpiai játé­kokat rendeznek. Az első nyári verseny Los Angelesben volt, 1932-ben. Legelőször is azt ajánlanánk a látogatónak, hogy menjen fel a Mont Royal Park kilátójára és onnan fentről nézze meg a lába alatt elterülő hatalmas várost, Ha mulatni óhajt éjszaka, több mint 30 éjjeli mulatóban válogathat. Ha sétakocsikázásra van kedve, akkor 10-dollárért kibérelhet egy fiákért és egy órás túra alatt körülviszik a városon. Az utcák biztonságosak az éj bár mely idejében. Kulturális szomját is kielé­gítheti. A kanadai kormány több mint 8 millió dollárt utalt ki erre a célra. 540 különféle bemutatót nézhet meg és ingyenes képkiál­­litásokat. Legjobb, ha a láto­­gátók részére felállított tájé-HEQUO. Egy két ágyas szoba egy első osztályú motelben 4 napra $200-ba kerül. Az összes jegyeket már kiá­rusították a játékokra, mely benne foglalja a megnyitó és záró ünnepségeken való részvételt is. 21 sportban 334 különféle ver­sengés lesz. Okosan teszi a turista, ha Montreaálban kocsi helyett a földalattin közlekedik. Métró­­nak hívják franciául és ez a leggyorsabb és a legolcsóbb közlekedési eszköz. Az állomás­megállók ablakait más-más fes­tőművész festette s tréfásan „föl­dalatti kiállítási csarnoknak” hivják. A vonatok hajnali öttől, éjfél után 1:30-ig közlekednek. „ÖSZVÉR” AUTÓ BALTIMORE, Md. — Egy mérnök, a harmincötéves Ray Carston, a jövő kocsijának nevezi találmányát, melyet hété­vi munkával alakított ki, s amelyből még az idén 350 darabot készít, jövőre pedig 20 aoumo/c ír —^ 9, ALKOTÓ MAGYAR G.P.O. Box 174, NEW YORK N.Y.10001 Ez évben egy angol nyelvű BICENTENNIAL (200 éves évfordulójkiadást tervezek. E kiadásban gazdaságpo­litikai tárgyú cikkeket szándékozom közzétenni, melyek MAGYARORSZÁG, a Nyugat, de különösen az USA gazdasági kapcsolatainak a kimélyitését cé­lozzák. Magas színvonalú gazdaság-politikai cikkekre van szükségem, melyek egyéni nézetek által az ameri­kai és magyar vezetőség figyelmét felhivják azokra a történelmi és mai gazdaság-politikai tényezőkre, melyek e kapcsolatokat megakadályozzak, ill. előmozdítják. Azoknak, akik ilyen cikkek megírását tervezik, szívesen küldök részletes felvilágosítást. Kérem írjanak a fenti címre! o\.UTI0/v J? ,*-V KORDA GÉZA Kiadó és szerkesztő > -1/0» <1 ESS ezer előállítását tervezi. A szó­ban forgó számok nem tekinthe­tők elenyészőnek. Miről is van szó? Egy motorkerékpárt épített egybe egy sportkocsi elejével. A furcsa ,,öszvér”-ben, illetve ösz­véren négy személy helyezhető el, állítólag nem vitatható kénye­lemmel. Mi csak egyetlen előnyét hisszük el: keveset fogyaszt... ROMÁN—SZOVJET ELLENTÉT BUKAREST — A Szovjet­­unió és Románia régi nagy vitája Besszarábia, azaz jelenleg a Moldavai Szovjet Köztársaság hovatartozása, illetve határainak kérdése. A vita még a Szovjet­unió megalakulása előtt kezdő­dött az akkori Oroszország és Románia között. Moldova magában foglalja az egykori osztrák-magyar Bu­kovinát is. Moldova lakosságá­nak egyhatoda román. Ez a második legkisebb állam a összes szovjet köztársaság kö­zött. 1812-ben a török szultán elveszített egy háborút és kényte­len volt az akkori török vazallus állam egy darabját, Moldovát az oroszoknak adni. Ezt követően az oroszok a területet átkeresz­telték Besszarábiára. Az I. világháború végét követő versailles-i konferencia ismét Romániának adta a területet, annak „jutalmaként”, hogy az a nyugati szövetségesek oldalára állt. Igaz, hogy Orosz­ország is a nyugati oldalon állt eredetileg. 1918 és 1940 között tartozott csak a terület Romániához, különben több mint“ egy évszá­zadig Oroszország része volt. Nyugati politikai szakértők mérlegelik annak a lehetőségét is. hogy ebben az ellentétben van a szovjet vezetőknek egy ütőkár­tyájuk, amennyiben a románok túlságosan követelik Moldovát, lehetséges a szovjet vezetők gondolnak egyet és támogatni fogják az erdélyiek követelését: hogy ők meg nem tartoznak Romániához. A román—szovjet határ besszarábiai részén mindeneset­re túl sok a katona, a határ mindkét oldalán Canada második legnagyobb városát. Aztán látogassa meg két hires egyetemét, a McGillt (angol) és a Montreal Unidag polgárai élnek a gyönyörű kastélyokban, árnyas fák alatt. Sétáljon végig az Öreg Montreal utcáin. Ez a városrész 300 éves. Kitűnő éttermek, francia ven­déglők, ajándék boltok, színhá­zak, clubok sorakoznak egymás mellett és itt van a hires Notre Dame templom is. A Great Exhibition Hallban rendezik meg 150 kanadai és amerikai antiqváriumossal ka­röltve Canada legnagyobb antik­bemutatóját és vásárát, julius 4-től; beléptidij $2.50. Ugyan­csak érdemes lesz megtekinteni a ,,Man and His World” (Ember és Világa) címet viselő be­mutatót. koztató központoknál beszerzi a kultur-programmot.a Quibec Opera Ház bemutatja a ,,Sze­­villai Borbélyt”. Montreal 2.7 millió lakosának kétharmada francia anyanyelvű. A legtöbb canadai városban az idegen úgy hiszi, hogy Franciaorszában van, és ha angolul beszél, lehet, hogy tv sem értik. Montrealban természetesen majdnem min­denki beszéli az angolt, de ha franciái akar gyakorolni, be­széljen úgy, nagyon örülnek a helybeliek, ha egy angolnyelvű a franciát ,,tördeli kerékbe”. Szí­vesen kisegítik nyelvibáit. Mivel 1.5 millió látogatót várnak az Olimpiai Játékokra, egy bizottság vette át quibeci hotelek feletti rendelkezést, Montreal körzetében 100 mér­­földnyire. Az ügynökség neve: Túl sokan vagyunk a Földön? GENF — Az ENSZ-nek a környezetvédelemmel foglalkozó szakértői arra hivják fel a figyelmet, hogy a jövőben nem pusztán az lesz a probléma, hogy sok országban túlságosan magas a népszaporulat, hanem az, hogy az emberek túlságo­san nagy számban áramlanak a nagyvárosokba. A világ lakossága nemrég haladta meg a 4 billiót. 2000-re (ami csupán egy negyedszázadnyira van), a világ lakossága a jelenlegihez képest 71 százalék­kal nő majd, azaz 6,5 billióan leszünk a Földön.________ Kifizetődött a függőhíd 1 ST A MBl L. Törökország Már teljesen „kifizette magát" a világ egyik legnagyobb f. ünohidja. a Boszporuszon átívelő. Európát Ázsiával össze­kötő 10 4 méter fesztávolságú hid. amelyet 19”3-ban adtak át a forgalomnak. Az eredeti becs­lések arra számítottak, hogy a hídon naponta 22000 gép­jármű fog áthaladni. Ezzel szemben már jelenleg napi 60000 személy- és teherautó gördül át a hídon. 1977-ben pedig a becs­lések szerint, már mintegy 70.000 lesz. HIRDESSEN LAPUNKBAN!, ’-“‘t-Tt' lift ír alt B MONTREAL — Végre készen áll az oly sokat vitatott nagy olimpiai stadion. Ez a kép akkor készült még, amikor először nyitották meg; amikor az atléták először próbálhatták ki a pályát.

Next

/
Thumbnails
Contents