Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-07-15 / 29. szám
MAGYAR HlKAliö 13. OLDAL SZERELEM SÖTÉT VEREM... RICHARD BURTON: ELIZABETH, A NŐ, AKIT LEGJOBBAN SZERETTEM Irta: TERJÉKI PÁL Amerikában, sőt az egész világon, az angol /elvű lapok bőségesen írnak Elizabeth Taylor és rdeshir Zahedi, a Washingtonban székelő iráni igykövet között mostanában fellángolt szerelemről. Elizabeth Taylor heteken keresztül pezsgős csorákra járt Washingtonban Zahedivel. Jelenleg int az iráni nagykövet meghívott vendége, Iránba pült 3 hét vakációra, s mig Liz Iránban vakációzik, rje, Richard Burton a legnagyobb csendben, sszavonultan él jelenlegi szerelmével, Susan Hunttal aliforniában. Burton gond nélkül töltheti idejét a ndérszép s fiatal Susannal, Greta Garbo fényűzően .‘rendezett, palotának is beillő kaliforniai otthonátn. Ezt az üdítő pihenőt, visszavonulást a zajos ilvilágtól, nagyon is kiérdemelte. Tizenegy héten át inden este színpadon New Yorkban — mint az idei gnagyobb Broadway sikernek, az Equusnak főszeplője. A Broadway közönség lelkesen tomboló, irgő tapsviharának hullámai néha még most is lébe csengenek. All hetes verejtékes munkának ;mcsak a minden este feldübörgő tapsvihar, hanem ). egymillió-háromszázezer dolláros csekk volt a talma. Kedves olvasóim közül bizonyosan sokan mdolják velem együtt, hogy igy valahogy csak ki hét bírni. A világ zajától elbújt csendes 'ldogságban, egy amerikai magazin riportere Ikereste Burtont, akivel a nagynevű művész ijlandó volt rendkívül nyíltan és őszintén beszélni, izabeth Taylorral kapcsolatban kijelentette: „Minin kétséget kizáróan ő az a nő, akit életemben a gjobban szerettem. Úgy látszott, ő megérti, hogy zonyos dolgokra szükségem van az életben — ami őst megvan nekem. Én úgy érzem, hogy fizikai ervezetemben változáson mentem át. Az első izasságunk kezdetén nem volt közöttünk a legkisebb obléma sem. A gyermekei elfogadtak és szerettek igém. A kapcsolatom velük szinte ideális volt. zekben a napokban gyakran bosszankodott, s ideges ingon perlekedett velem: .Ahogy hazaér, elbújsz, emeidet s orrodat belefurod a szövegkönyvekbe, s man csak a gyerekek kedvéért vagy hajlandó mozdulni.’ Ö volt az, aki kerítést rakott leányai és izém, s nem segített abban,'hogy gyermekeinek azi apjuk legyek.” ,,Az igazán csak pletyka és nem fedi a valóságot, gy én nem akartam ennyi gyerekkel élni. Volt egy aládi autóbuszunk, s én mindig örömmel vittem a erekeket kirándulni.” Itt említi meg. hogy jelenlegi kapcsolata Lizzel ráti, s valóban jó barátok. dabár én úgy gondolom — mondja Burton —, hogy 'érfinak legjobb barátja csakis egy másik férfi lehet. yy nő mindig győztes és egy nő mindig nyertes akar tini. Harcol egy célért, aminek semmi értelme. Azt szem, Elizabeth ezt az álláspontomat megértette, mit sohasem értett meg, hogy én mostanában óriási hozáson mentem át. Kritikus korban vagyok. Egész ervezetem néha izzó tűzben ég, majd pedig a slákoló parázs hamvának melegétől megnyugodva íresem a pihenést, a megértést, a szeretetet, a mogatást, a babusgatást, a békességet. Ö mindig azt carta, hogy szentül szolgáljam a mi házasságunk jyét. Ne igyek. De én nem vagyok szent!” „Mai felfogásommal legjobban félek az öregségtől. Erre eddig soha nem gondoltam, de elmúltam ötven éves. Ez éppen úgy van, mint mikor a hömpölygő árvíz eléri legmagasabb fokát, utána már csak az apály, a süllyedés, már csak a visszaesés jön.” „Most szeretnék teljesen szabad lenni, mint a repkedő madár. A hírnév csak egy szükséges pokol az én, életemben. Emberek jönnek hozzám autogrammot l Folytatás a 15. oldalon) APRÓSÁGOK A Scholastic Coach („Iskolai edző”) c. lap szerkesztői üzenetei közül: „Rengeteg középiskolai tréner kérdezi tőlünk, hogyan tehetne szert egy évi rendes jövedelemre. Ennél mi sem egyszerűbb: dolgozzanak két évet.” [HM Joe Namath, a profirögbi csillaga huszkilós súlyfelesleggel érkezett az edzőtáborba, de már az első héten sikerült leadni öt kilót. Megkérdezték, hogyan csinálja? — Egyszerű — mondta Namath. — Ami ízlik, azt kiköpöm. [] [] [] FELHÁBORÍTÓ — Valamelyik nap, jó későn este cseng a telefon — Írja Mrs. L. Campy, a Sunday Express levelezője. — Felveszem a kagylót és szokásom szerint bemondom a nevemet meg a telefonszámomat. ELHANGZOTT... (Folytatás a 8. oldalról) mentén, a tó partján, szemben Vajdahunyad várával, fákkal körülvett kies térségen. Kohányi Tihamér és bizottsága fellélegezhetett, a döntő csatát megnyerték. A főváros nemcsak elfogadta a Washington-szobrot, de Budapest egyik legszebb helyét jelölte ki számára. Nyomban meghívta az Egyesült Államokba Bezerédy Gyulát, az akkori idők egyik legtehetségesebb magyar szobrászát, aki már hozta is magával a tervezett szobor mintáját. A bizottság verspályázatot irt ki. költeményre amelyet majd a szobor felavatási ünnepségén mondanak el. így kezdődött tehát és azzal folytatódott, hogy az 1906-os esztendő augusztusának utolsó hetében minden Európába induló amerikai óceángőzös teli volt magyar utasokkal. Az egykori amerikai magyar újságíró igy ir róluk: „Mentek vissza oda, ahonnan esztendők, vagy évtizedek előtt kemény elhatározással, a boldogulás eltökéltségével vágtak neki a nagy útnak, az idegen világnak. Üres volt akkor a zsebük. A legtöbben névtelenjei voltak a magyar földnek, akiket kigunyoltak, lekicsinyeltek, lenéztek... hiszen Amerikába mentek. És most visszajönnek megfrissülve, megerősödve az amerikai demokrácia tiszta levegőjétől, az Uj Világból, ahol akarásukkal, munkájukkal becsületet szereztek a magyar névnek és ahonnan ajándékot hoznak a szülőhazának: magyar szivet és egy szobrot a szülőhaza és a fogadott haza között való szeretet szimbolizálására.” A budapesti Washington-szobrot 1906 szeptember 16-án leplezték le. Nagy napja volt ez Budapestnek, de talán még nagyobb az amerikai magyarságnak. Idézet Kende könyvéből: „Ott volt a magyar kormány képviseletében Apponyi Albert kultuszminiszter. Izgatott női hang szól a kagylóba, elfúlva kér bocsánatot, téves számot tárcsázott. Egy perc sem telik bele, újra cseng a telefon. Megint felveszem, mondom a nevemet s a számot. Ugyanaz a női hang válaszol. De most már méltatlankodva: „Másodszor csinálja ezt velem. Nem szégyenli magát? Mégis csak disznóság!” CSIRIBIRI Csiribiri csiribiri Zabszalma — Négy csillag közt Alszom ma. Csiribiri csiribiri Bojtorján — Lélek lép a Lajtorján. Csiribiri csiribiri Szellő lány — Szikrát lobbant, Lángot hány. Csiribiri csiribiri Fült katlan — Szárnyatlan szállj, Sült kappan! Csiribiri csiribiri Zabszalma — Engem hívj ma Álmodba. Weöres Sándor Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter és Folonyi Géza igazságügyminiszter. Megjelent a magyar parlament küldöttsége Návay Lajos alelnök vezetésével. Főpapok, államtitkárok, főrendek, a magyar társadalmi élet vezetői, a magyar tudomány kitűnőségei, a magyar irodalom, a magyar sajtó legkiválóbbjai. És ott volt az Egyesült Államok budapesti fökonzula, Frank Dyer Chester, aki Budapesten csaknem tökéletesen megtanult magyarul.” S hozzátehetjük, hogy ott volt a budapesti nép, a tó partján az amerikai színekkel felékesitett fák árnyékában több mint 50 ezer ember tolongott. A szobor előtt Rákosi Jenő, a publicista mondott ünnepi beszédet. Többek között a következőket mondotta: „Nézzetek föl az ércalakra, s róla jusson eszetekbe egy másik ércalak, amely messze innen áll, jusson eszetekbe egy másik érc-alak, amely messze óinnen áll, mérhetetlen vizeken túl, Cleveland-ben, Amerikában. Azt is magyarok állították, mint ezt, bolygó, vándor magyarok, azt maguknak, ezt minekünk. Két óriási láncszem ez világok egybekapcsolására, összeköt egymástól elszakadt érzelmeket, összeköt két idegen nemzetet.” Végül pedig elhangzott a díjnyertes vers: Zempléni Árpád verse, amelyet a bizottság 500 koronával díjazott. Felavatásának 70-évfordulója alkalmából visszaemlékezésünket méltóbban aligha fejezhetnénk be. mint Zempléni versének idézésével: Kossuth földére elhoztuk Washingtont És elültetjük abba, mint a fát. Ki gyarmatokból épített szabad hont, Készítsen itt is uj kort, uj hazát. Ha szellemétől népünk lelke megforr S munkától zeng majd rónánk és hegyünk S mi visszatérünk boldogulva egykor: Gazdag hazában szabadok legyünk.
