Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-11 / 46. szám
10. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ AHOL BECSÜLETES MARADT A VILÁG Irta: SIMA FERENC A minnesotai gépkocsik rendszámtámlája büszkén azt állítja, hogy a kocsi a tízezer tó földjéről jött. Valójában: szerénység azt állítani, hogy Minnesota 10 ezer tó állama, hiszen legalább 15 ezer tó van a területén. A közel 8 ezer négyzetkilométer nagyságú Minnesota éghajlata rendkívül változatos. Az állam a kanadai határtól Iowáig húzódik, egyszóval közel fekszik a hideg kanadai erdőkhöz és déli csücske érinti az iowai kukoricaföldeket. A tavak államát nevezhetnénk az erdők államának is, vagy a prérik államának, hiszen minden megtalálható területén. Valaha csak indiánok éltek itt, sziuk és csibeiák. A sziu törzs már jóval a csibeiák előtt a mai Minnesota területén élt. A csibela indiánok Kanadából és az Egyesült Államok keleti részéből vándoroltak nyugat felé, és amikor Minnesotába érkeztek, itt az ellenséges sziu törzzsel találták szemben magukat. Három, vagy négy évtizedig tartottak a harcok a két indián törzs vitézei között. De végül is a csibeiák döntő győzelmet arattak, elfoglalták Minnesota északi erdős részét, és a sziukat elűzték a déli prérikre. Minnesotába az első európai lakosok az ezerhatszázas években érkeztek. Néhány francia kalandor, akik a Csendes-óceánhoz vezető északi átjárót akarták felfedezni. Az Egyesült Államok első, minnesotai települését 1809-ben alapították, ezután vagy harminc évig csak nagyon kevesen szánták rá magukat, hogy a civilizáció fejlődésétől lemaradt területén üssenek tanyát. Lassan-lassan azonban hire teijedt a gazdag minnesotai erdőknek, és egyremásra érkeztek a favágók, fürésztelepesek észak-keletről, mert a hatalmas lúc- és balzsamfenyők, tehát az úgynevezett ezüstfenyők kitermelése gyors meggazdagodást ígért. A területnek közel 40 százalékát erdőségek fedték. Azután megérkeztek a skandinávok. Dán, norvég, finn és svéd telepesek, akik az uj világot keresték Amerikában. A minnesotai éghajlatban otthon érezték magukat. Élvezték, hogy egy vadászpuska ellátja élelmiszerszükségletük nagyrészét és az erdőkben annyi a vad, hogy gondolni sem kell husvásárlásra. Ha mást akartak enni, akkor a folyókhoz és tavakhoz mentek, ahol annyi volt a hal, hogy szinte puszta kézzel is sikeresen lehetett halászni. A skandinávok lelkesen Írtak haza uj hazájukról és ennek következtében az ezernyolcszázas évek dereka táján ezrével érkeztek ide az uj bevándorlók. Minnesota 1858-ban alakult állammá. 1860 és 70 között a lakossága 155 százalékkal emelkedett. A következő évtizedben újabb 78 százalékkal nőtt a lakosság száma. 1900-ban, amikor a Kongresszus jóváhagyta a szabad földfoglalás jogát, ismét ezrével vándoroltak telepesek Minnesotába, ahol valóban teljesen ingyen juthattak gazdag termőföldekhez. Bányákat is fedeztek fel. Gazdag vasérclelő-helyekre bukkantak. Egyidőben ezek a bányák termelték az egész világ vasszükségletének több mint felét. Ugyanakkor a minnesottai búzaföldek termésének feldolgozására rengeteg malmot építettek és 1920-ban már ez az állam volt a világ egyik legnagyobb liszttermelője. Ma már elvesztette Minnesota ezt a büszke címet, de még mindig az Egyesült Államok lisztfelhasználásának fele erről a vidékről kerül ki. Fakitermelés, vasérc, liszt és más mezőgazdasági termékek. Ezek voltak a huszadik század első felében Minnesota fő kiviteli cikkei. Minnesota azonban ezenkívül valami mást is nyújtott Amerikának. A minnesotaiakat. Bebizonyosodott, hogy a minnesotai nép nagyobb bizalommal tekint az Egyesült Államok mindkét vezető pártja felé, mint az átlag amerikai. Ennek az a magyarázata, hogy a minnesotai politikai élet őszinte és nyílt. Mind a demokrata, mind a republikánus párt minnesotai szervei elég haladószelleműek és a nép nyelvén beszélnek... A minnesotai politikai életet az őszinteség, a bizalom és az egyenes módszerek jellemzik. Minnesota hires tiszta levegőjéről, gyönyörű, kristálytiszta tavairól. Ugyancsak hires tiszta politikai életéről, arról, hogy nincsenek botrányok, protekciók, és ami fő, nem mutatkozik semmi korrupció. Megfigyelők szerint ennek az az oka, hogy a minnesotai lakosság jóltájékozott, öntudatos és foglalkozik a politikával. De van még egy érdekes jellemvonásuk. Szívügyük a népművelés, népnevelés, az iskolák gondos fejlesztése, amire nagyon büszkék. A főiskolákról nem morzsolódnak le nagy százalékban a fiatalok, talán mondhatom azt is, hogy a statisztikák szerint itt fejezik be a megkezdett tanulmányaikat a legtöbben. Kitűnő az állami egyetemek rendszere és az oktatás párhuzamban van a mutatkozó szakemberszükséglettel. Példaképpen említhetem, hgy a minnesotai mezőgazdasági élet produktivitása az egyetemek és a mezőgazdasági szakiskolák kutató munkájának eredményét bizonyítja. A tudomány és a technológia rendkívül hozzájárult az állam mezőgazdasági életének felvirágoztatásához. A népességi statisztika szerint Minnesota az Egyesült Államokban a 19. helyet foglalja el. Ennek ellenére oktatásban a negyedik helyen van. Az egészségvédelmi és népjóléti ügyekben pedig az összes államok között az első helyen. A világhírű minnesotai Mio klinika már közel egy évszázada működik és olyan hírnévre tett szert szinte csodaszámba menő fejlettségével, hogy a világ minden részéből érkeznek ide csaknem gyógyíthatatlan beteg, akik egy idő után többnyire javult állapotban térnek haza, sőt gyakran teljesen kigyógyultan. Minden tizenöt személyből legalább egy farmerrel találkozom. Az amerikai jégkorongjátékosoknak pedig legalább 70 százaléka Minnesotából indul el a válogatott csapat felé. Persze ez természetes, hiszen Minnesota a téli sportok hazája. Gyönyörű tájai azonban alkalmasak az üdülésre és pihenésre télen és nyáron egyaránt. Az állam fővárosa Saint Paul, ahol néhány igen kellemes napot töltöttem. Mmnesota területén kb. 4 millió lélek él, legalább is az 1973-as népszámlálási adatok szerint, mert frissebbhez nem sikerült hozzájutnom. Gazdag állam, ahol az egyfőre eső jövedelem meglehetősen magas. Meg kell még említem, hogy Minnesotában 57 egyetem és főiskola minden évben ontja magából a jó szakembereket. A minnesotaiak szinte kivétel nélkül igen büszkék erre. Nemcsak gazdagságukra, gyönyörű tájaikra, az ezüstfenyőerdőkre és a tizenötezer tó vidékére néznek állandó büszkeséggel, hanem arra, hogy a világ itt megmaradt valóban tisztának, a szó szoros értelmében. Tiszta a tó vize, tiszta a levegő, tiszta a minnesotai ember lelkivilága, tiszta az üzleti és politikai élet. ; Befejezésül álljon itt a minnesotaiak nemzeti dala, amelyet kapásból így fordítottam le magyarra: Ezüst fenyőerdők felé elindulunk, hol kéken csillog sokezer csodás tavunk. NŐ SAROK LEÄNYBUCSU Jer ide, anyóca, mielőtt férjhez megyek, mert helyes és megható régi szokás szerint a mama ilyenkor engedelmesen leül leánya mellé, hogy meghallgassa a felvilágosítást. Persze, annyit te is tudsz, hogy engem se a gólya hozott, csakhogy ennyi ma már nem elég! Figyelje, ha két fiatal ma házasságot köt, akkor hamarosan jelentkezik a gyermekáldás és értsük meg egymást jól: én férjhez megyek és hamarosan születik egy bébid neked! Ha tudok rá időt szakítani, személyesen a világra hozom, ám minden egyéb természetesen terád marad! Már most vásárolj magadnak kismamacipőt, hogy bird a megnövekedett strapát, mert igen sok dolgod lesz. Hisz becsülettel el kell látnod továbbra is hivatali teendőidet, meg a magad háztartását, s persze az enyémet is. Gondold csak el: külön főzni a picinek, külön Lajosomnak, megint mást énnekem! Ha marad még időd, kapkodva összedobhatsz valamit - magadnak és apunak is. Apropó, apu! Légy hozzá fokozottan gyengéd, mert ilyenkor fennáll a veszély, hogy érzelmileg eltávolodtok egymástól, és az nekem ciki. Talán féltékeny lesz egy kissé, amiért ezután nem lesz őreá, hanem csakis a gyermekei^ BS3Jn^ foglalkozni. Ezen úgy segíthetsz, ha már m»—<=,_ megbeszélitek, mikor melyiktek ugrik fel az ágyból a gyereksirásra. Egyáltalán, legjobb ha kezdettől fogva becsületesen segit a csecsemőápolásban. Igen sok prima könyv jelenik meg mostanában a gyermeknevelésről, jól tennéd, ha már most szorgosan forgatnád őket. Amikor nem forgatod, babaholmit köss és horgolj. Minél többet! Amit véges tudásod miatt nem túsz elkészíteni, üsse kő, megveheted készen a boltban. És helyes, ha apuval már most gyakoroljátok a fürdetés-ápolást, mert mióta megnőttem, sajnos kijöttetek a gyakorlatból. És most ne pirulj el, felnőttek vagyunk elvégre, és erről is beszélni kell: természetesen az utóbbi időben nem élhettek házaséletet, hisz semmi időtök nem lesz reá. Meg kell vásárolnotok a babakocsit, kiságyat, nagyobb mosógépet, hogy a töméntelen pelenka- réklimosásban meg ne akadjatok. Lakásotokat is át kell a pici miatt rendezni teljesen. Ha megkértek, mi is segítünk! Szorgalmasan tornássz, mert csak úgy bírhatod a strapát. Egyáltalán ügyelj rá, hogy csinos légy, ápolt és gondozott, nehogy a fejemhez vágják, hogy agyondolgoztatom a mamámat, ami nekem marhára rosszul esne. Ne félj, anyóca, amennyire millió dolgomtól telik, gondolatban melletted leszek, és irányítalak majd! Fel a fejjel, én bízom benne, hogy ügyes mama leszel. És minden fáradságodért kárpótol majd az öröm, ahogy gyermekem eleinte csak téged ismer fel, aztán hamarosan aput is, majd jóval később engem, meg a saját apját is! Ha mindenben ügyeskedsz és jól viseled magad, talán hamarosan megajándékozunk egy második babával! G. Szabó Judit
