Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1976-10-14 / 42. szám

a a íz as * is tt. vi az X) 25 eg n­v­a s •le A A nt m e-5k gy iir an ire en a Jg. >lt. ies ba >en do rte >gy a c a •ág 3,2 egy rfa A iár at, t a a , s mo any izet •or­!-es itol ánt a íját unt Az ább ajd MAGYAR HÍRADÓ 9 OLDAL HÚSZ KULCS Irta: HALÁSZ PÉTER A müncheni Theresien-Strasse egyik sarkán szürke fémszekrény áll, elektromos-, vagy telefonveze­tékek kis kapcsolóállomása: ennek a tetejére néhány nappal ezelőtt rátett valaki egy kulcs-csomót. Kulcs-karika, 20 különböző kulccsal, lakáskulcs, slusszkulcs, iróasztalfiókok kulcsa és egyes kulcsok különleges jellegé­ből következtethetően valószínűleg páncélszekrény-kulcs is függ a karikán. Tekintélyes ember veszít­hette el, akinek ennyiféle kulcsa van, ennyiféle fontos zárhoz. Aki megtalálta, rátette ennek a fémszekrénynek a tetejére és otthagyta. Valószínűleg abból a meggondolásból, hogy aki elveszítette, az végigjáija az útvonalat, amelyen kicsúszhatott zsebéből a kulcs, rekonstruálja az elvesztés előtti órákat és rátalál a kulcs-csomóra. A feltételezés azonban téves, kizárt dolog, hogy a kulcsok elvesztője ilyen módon rátaláljon. A kulcs-csomó most már ott van napok óta, egy kissé meg is rozsdásodott a rengeteg reá zuduló esőben. Logikus volna elvenni onnan és elsétálni vele a legközelebbi rendőr-őrszobára, ott átadni, onnan valószínűleg eljuttatnák a talált tárgyak központi hivatalába, s ha a kulcsok tulajdonosa valahol és valaha is érdeklődik, akkor feltehetően ott. A kulcsokhoz azonban senki nem nyúl. Nem hinném, hogy közöny, 'agy rosszindulat miatt, inkább azért, mert a kulcs-csomó most már lassan-lassan odatartozik, szinte a helyén van és aki elvenné onnan, az olyan gyanúba keveredhetnék, hogy eltulajdonítja. Elveszített tárgyakat gyakran lát az ember az elveszítés színhelyén, legfeljebb egy kicsit arrébb helyezve, valamelyest nagyobb biztonságba. Az egyetem előtti földalatti villamos-lejárónál, a lejárat kőpárkányán hosszú ideig hevert egy fél pár női kesztyű. Olyan elhagyatott és segélytkérő módon hevert ott, őrizve egy női kéz formáját, hogy az ember valósággal megszánta, már-már ahhoz érzett kedvet, hogy felemelje, letisztogassa, zsebrevágja, melenges­se, megvédje a magánytól és az elveszettségtől. De senki nem nyúlt hozzá, a félpár női kesztyű hosszú időre ott maradt a kőpárkányon, egyszer aztán eltűnt, nem valószinű, hogy a tulajdonosa találta meg, inkább az utcaseprő unt rá és rákotorhatta egy napon a lapátjára. Láttam már ernyőhuzatot a villamosme­gállónál lévő szemétgyűjtő tetejére helyezve, gonddal és kisimítva. A villamosról lelépve ejthette le valaki, továbbsietett. Aki megtalálta, rátette a szemétgyűjtő tetejére, hátha az ernyőhuzat tulajdonosa másnap ugyanott száll le a villamosról, vagy ugyanott száll fel. A kulcs-csomó azonban mindegyiknél érdeke­sebb. Ez a másfél tucat kulcs valóságos keresztmetszete egy emberi életnek. Az autója,. a lakása, a barátnőjének a lakáskulcsa, fiókjáié, amelyekben leveleit, feljegyzéseit őrzi, a széfé, amelyben értékpapírjait, a vagyonát. Erről a kulcs-csomóról regényt lehetne Írni. Valaki veszi magának a fáradságot és kinyomozza, hogy ki veszítette el. Ez egyáltalában nem olyan nehéz, mint amilyennek első pillanatra látszik. A legjobb kiinduló pont természetesen az autókulcs. Arról megállapítható, hogy a kulcs-csomó elveszitóje milyen gépkocsival jár. A többi már szinte gyerekjáték. Fel kell keresni az autómárka szerviz-állomásait, itt megtudakolni, hogy mostanában, az elmúlt napok­ban csináltatott-e valaki másolatot az autókulcsáról. A kulcsok ritka típusok, erre ügyelnek az autógyárak, a műhelyben tehát könnyűszerrel felderítenék, hogy készült-e ilyen kulcs-másolat. Több mint valószinű, hogy a kulcs elveszítője abban a műhelyben, annál a javitó-állomásnál készítette el a kulcs másolatát, ahová rendszeresen viszi az autóját szervizre. De ha történetesen a nyomozásnak ez a vonala zsákutcába vezetne, a többi kulcs is szolgálhat kiindulópontként. Kulcs-specialisták ezeknek a különleges fogazatu kulcsoknak egyik-másikáról csalhatatlan bizonyos­sággal megállapítanák, hogy milyen rendeltetésű kulcsok. A kulcsok általában sokkal inkább nyilvántartott tárgyak, mint hinné az ember. Elképzelhető, hogy van közöttük olyan kulcs is, amely valamelyik bankfiók széf-depozit-kazettáját nyitja, a bankban azonnal ráismernek. Sherlock Holmes-nak gyerekjáték volna kinyomozni a tulajdonost. Az igazi regény azonban nem abból kerekednék ki, ha Sherlock Holmes, a klasszikus nyomozó találná meg, A MI NYELVÜNK Isteni bája a szép Hellásznak, /ómai nagyság, Francia csin és német erő s heve Hesperiának, És lengyel lágyság! Titeket szép nyelvem irigyel. S ti neki semmit nem irigyeltek? Nyelve Homérnak. S Virgilnek, ha találtok-e mást Európa határin, Mely szent lantotokat ily híven zengve követné? Dörg ő s nem csikorog: fut, ha kell, mint férfi fut a cél Nem tört pályáján: de szaladva, szőkéivé, sikamva. Lángol keble, ^jkán mély bánat leble sóhgjtoz, S mint te, olasz s lengyel, hévvel nyögdelli szerelmét. — Hull a lánc, közelit az idő, s mi közöttetek állunk. SZÉPHALOM E világ minden zugolyái közt, ó Széphalom, nékem te nevetsz leginkább. Ó fogadj csendes kebledbe, nuyd ha Életem elfut. Itt, ah itt öntse dagadott szemekből A kegyes könnyet tetemimre Fannim, Énekét lassú zokogással itten Dalija Virágom. HÍVEN szeretni Híven szeretni a jót, Gyűlölni vesztig a gonoszt, Eszköze lenni az isteni kéznek, Egy nem haszontalan tagja az Egésznek, Férfiak! ez gyönyörű jutalom. A KÉSZ ÍRÓK Béna vagy és táncolsz, a nyelvet nem tudod és írsz; Szárnyad ugyan nincsen, Cserdi, de nyta! repülj. ÍRÓI érdem Szófj! s ki vagy elmondom. — Ne tovább! ismerlek egészen. Nékem üres fecsegő! fest az üres fecsegés, íz, szin, tűz vagyon a borban, ha hegyaljai termés; íz, csin, tűz vagyon a versben, ha mesteri miv. Kazinczy Ferenc de akkor, hogy ha Moriarti, a klasszikus bűnöző, Holmes nagy ellenfele, ő ugyanis megpróbálna behatolni a lakásba — mindkét lakásba — a kulcs elvesztőjének otthonába és a barátnő lakásába is. Hatalmas zsaroló-terv körvonalai bontakoznának ki, másfél tucat kulccsal Moriarti egyszer és mindenkorra lerázhatatlanul a kezébe kaparintaná ezt az embert. És az iróasztalfiókok átvizsgálása után? Mi minden derülhetne ki a levelekből, a feljegyzésekből, gombnyomásra nyíló titkos rekeszek tartalmából? Húsz kulcs és az a szerencsétlen ember egyszeriben olyan átlátszóvá válna Moriarti előtt, akár az ablakü­veg. Minden tudna róla, mindent, életének minden körülményéről. Elképzelhető az is, hogy ez az ember eldobta ezt a kulcs-csomót. Az ilyesmi nem ritka: valaki elhatározza, hogy uj életet kezd, személyazonosságot cserél. Egy óvatlan pillanatban elhajítja valamennyi kulcsát, széttépi személyazonossági iratait, idegen néven kezd uj életet idegen városban, országban, vagy kontinensen. A kulcsokkal együtt maga mögött hagyta egész korábbi életét. Nagyon érdekes regény lehetne, hogy az eldobott kulcsok miként vezetik nyomra a kutatót, a kulcsok a nyomába tapadnak, lerázhatatlanok, a kulcsok megkeresik azokat a zárakat, amelyeket nyitnak. De a legérdekesebb regény mégis az lehetne, ha egy iró találja meg a kulcs-csomót és elhatározza, hogy megfejti a titkot: miért veszítette el az az ember a kulcsot? A lélektani tapasztalat azt mutatja, hogy (Folytatás a 13. oldalon) SZILÁNKOK Aki azt mondja, terítsük ki nyíltan a lapjainkat, rendszerint annál vannak az aduk.-o-Kérdéses, melyik fej érdeme, hogy az illető valakit egy fej hosszal megelőzött.-o-A tétlenséget könnyebb elviselni, ha néha-néha azért valamit csinál az ember.-o-Azokat az embertársainkat szeretjük igazán, akiknél sohasem támad az az érzésünk, hogy már ismerik régi vicceinket. A „Peanut Farmer” Halász Péter í

Next

/
Thumbnails
Contents