Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-10-07 / 41. szám
AMmmSXGXTötöTT MAGYAR H IK ADÓ " M&AHÜi HA ít).»U< A SIKLÓSI VÁR SIKLÓS, Baranya megye — Pécsett délnek fordulunk, s az országhatár felé tartunk. Örökké esőtől rettegő fotós kollégám most elégedett lehet: egyetlen felhőcske se látszik, teljes erővel tűz a nap, az előbb a városban 33 fokot mutatott a hőmérő.A kocsiban legalább ötven fokban sülünk. S még nincs is délidő! Elágazáshoz érünk, a nyíl egyik szárnya Siklós, másik szárnya Harkány felé mutat. Komoly lelkitusába kerül, hogy ne a felüdülést nyújtó Harkány fürdőmedencéjét válasszuk a napban fürdő siklósi vár helyett. De győz a kötelesség. (Éljen, éljen! A szerk.) A várdombon, a várfal tövéA dráva siksága fölött őrködő várat 1294-ből említik először az oklevelek. A középkor történelméből ismert gazdag, nagy hatalmú főurak birtok központja volt Siklós, lakóhelyük pedig a vár. A Garaiak, Perényiek lakták, építgették. Az eredmény: páratlan, egymással jól megférő épületegyüttes alakult ki az évszázadok folyamán. Az ásatások során a XII. századból származó román stilusu vár maradványaira bukkantak. A XIV. században gótikus főúri vár volt, a XVI. században reneszánsz vár, majd a XVIII. században barokk főúri kastélyt építettek hozzá. Király csak egyetlen egyszer során megmentett reneszánsz darabokkal. Aztán: a kinti séta előtt megtekintjük az éttermet. Félhomály és hűvös fogad — egykori pincében vagyunk. Középkori hangulatban fogyasztjuk másodosztályú áron elénk tálalt ebédünket. Az étterem fölött szálloda és turistaszállás. A várdombot bejárni, a külső és a belső várfalakat, a védőfalakat, a romokat, a helyreállítási munkákat megtekinteni, megcsodálni az öreg fákat — órákba telik. A várfalakról a kilátás is gyönyörű. Minden oldalról más és más. Egyik helyütt szelíd dombok, másutt hegyek, aztán a Dráva siksága, Harkányfürdő vikendházai. A vár lábánál pedig strandfürdő, és egy kedves-hangulatos település: Siklós. Sulyok Katalin t Siklósi városkép ben autók és autóbuszok. Elszégyellem magam: a járműveket tekintve legalább százötven-kétszáz ember lehet itt. Akiket nem a kötelesség, hanem a kíváncsiság, a látnivaló, vagyis a VÁR vonzott ide. Nem ez az első vár, amit felfedezek magamnak, másoknak. Mégis, e hatalmas erősség láttán ugyanazt az elfogódottságot érzem, amit az első alkalommal. Valami meg nem fogalmazott elismerés, hódolat ez az építőknek, a történelemnek. Belépek a vár udvarára. Valahonnan halkan fájdalmasgyőzedelmes zene hallattszik. Elindulok a hang irányába, a gótikus várkápolnából szűrődik ki. Óvatosan benyitok. Férfiak és nők ülnek a falak mentén, az oltár lépcsőjén. Áhitat és elfogódottság az arcukon. A nők és férfiak — most ismerek rájuk — az előbb érkeztek, autóbusszal. Turisták. A magnóról szóló egyházi zene pedig középkori hangulatot teremt — az idegenvezető várismertetéséhez. élt itt, akkor is fogolyként, s rövid ideig. Zsigmond király, a későbbi német-római császár, Nagy Lajos király leányának a férje volt a legrangosabb ,,lakója“. Perényi Imre, az ország nádora sokáig lakott itt feleségéel. Kanizsai Dorottyával, akinek alakja, s neve a mohácsi csatamező halottainak eltemetőjeként maradt fenn. Szulejmán szultán serege 1543-ban háromnapi ostrom után elfoglalta a várat, s ettől kezdve százötven évig jelentős török támaszpont volt. Érdekes módon a törököknek semmi nyoma nem maradt itt. Buda felszabadítása után űzték ki innét őket, s ezután épült a gyönyörű várkastély is. A turistákkal együtt borzongok a börtönmuzeumban. Börtöncella, a magasban tenyérnyi ablak, vastag ráccsal. Aki ide bekerült... Kinzókamra, történelemórán hallott eszközökkel., kéz- és lábbilincsek, deres, kéz- és nyakkaloda. Kellemesebb látvány a kőtár, VASI TÁJ ALAKÍTÁS AZ ŐRSÉG UTÁN A HEGYHÁT BAJÄNSENYE, Vas megye — Á búzatábla, amelynek tarlóján haladunk, kedves, szelíd tekintetű tájban helyezkedik el, erdőboritotta dombok széles karéja öleli körül. A kombájnok már levonultak róla. száz hold termésének kicsépelt szalmája sorakozik sárga rendekben, s fut a messziségbe. A bajánsenyei Kerka menti termelőszövetkezet földjén vagyunk, a magyar az osztrák és a jugoszláv határ szögletében, az úgynevezett Őrségben. A búzatábla külsőre nem különbözik semmiben a többi hasonlótól, annál inkább akkor, ha a belsejébe próbálunk betekinteni valamelyik aknán, amely a szalmahalmok közt szürkül betongyűrűjével. Az egész földterület alá van alagcsövezve. Egy méter mélységben, egymástól húsz méter távolságra, 250 méter hosszú égetett agyagcsövek sorakoznak szélesebb átmérőjű csövekbe, majd még vastagabb gyűjtőhálózatba, onnan pedig nyílt csatornába. A felesleges és kártékony vizmenynyiség igy távozik el az altalajból. A változatos formavilágu, derűs tekintetű kistáj, az Őrség arról nevezetes, hogy itt hull a legtöbb csapadék az országban. Ez a vizbőség azonban súlyos gondokat jelentett — részben jelent még ma is — a mezőgazdaságnak. Az irtásokon keletkezett szántóföldek vékony termőagyagréteg van, melyen a bőséges csapadék nem tud a mélybe szivárogni, hanem a felszínen folyik szét. A sok viz elhordja belőle a tápanyagot, sőt a lejtőbb területekről magát a talajt is lemossa. Az őrségi parasztság régi időktől fogva jellegzetes talajművelési módot fejlesztett ki, hogy gátat vessen a viz kártevő munkájának. Olyanok, voltak e tájon a szántóföldek, mintha hosszú, keskeny ágyásokra volnának felosztva. A domboldalakon lefelé húzódó földszeletek középen földomborodtak, két oldalukon pedig mély barázda futott a lejtő irányába. Ezzel az úgynevezett bakhátas műveléssel próbálták az őrségiek levezetni földjükről a felesleges csapadékot, de a mély bevágások huzamosabb esőzések idején nem hogy akadályozták volna, egyenesen elősegitették a termőrész lehordását. Emellett a barázdákba került magot rendszeresen mind kiölték az összefutó vizek, igy a b^khátas művelés alatt álló területek 15-20 százaléka gyakorlatilag kiesett a termelésből. Őrségben az utóbbi tiz esztendőben mintegy 270 millió forintot forditottak a földek feljavítására, e munkálatok keretében 1550 kilométernyi vízlevezető csatornát nyitottak, 760 különböző műtárgyat — hidat, átereszt, aknát — létesítettek, egy és negyedmillió köbméter földmunkát végeztek, 6000 hektáron mélylazitást, altalajjavitást, 9000 hektáron pedig kémiai talajjavítást hajtottak végre. A másik rossz tál aj adottságú tájegysége Vas megyének a Hegyhát, amely a Rába és a Zala völgye között húzódik északnak, s hosszan ékelődik be a Kis-Alföldbe. A mintegy 40 000 hektár területű s 38 települést befogadó Hegyhát 12 termelőszövetkezetében kezdődik meg az ötödik tervidőszakban a komplex talajjavítás, a megyei tanács döntése értelmében. A Keszthelyi Agrártudományi E- gyetem termelésfejlesztési intézete már 1975-re elkészítette a hegyháti tájkörzet talajvédelmi és vízrendezési tervét, s ez kerül megvalósításra ez évtől kezdődően. Itt három mintaüzemet létesítenek; ezek közül a gersekarátiban még az idén megkezdődnek a munkálatok. Antalffy Gyula dVv'i tddoívő .ycbzturíT HIRDESSEN LÁPUNKBAN! SPORT A HÉT MÉRKŐZÉSE AZ ÓHAZAI BAJNOKSÁG ÁLLÁSA A 8. FORDULÓ UTÁN A BAJNOKSÁG ALLASA: 1.Ü. Dózsa 8 8 __30- 9 16 9,FTC 86 2_ 23- 5 14 i.Haladás 86 11 15- 9 13 4.Vasas 8 5 12 21-12 11 5.Honvéd 8 49 2 11-10 10 6.Kába 84 13 14-11 9 7Videoton 84 _ 4 23-14 8 8./TK 83 •> 3 8- 7 8 9.Kaposvár 82 4 9 9-10 8 10.Békéscsaba 8 15 2 9-12 7 11.Sáliról arján 8.7 i 4 12-17 7 I?.Dunaújváros 8j 94 11-14 b 13.Tatabánva 8 3— 5 13-17 6 14.SZFOL S9 47-22 6 15.Csepel 8 19 5 7-14» 4 16.Dorog 8 1i 55-14 4 17.Diósgyőr 8•» — 6 7-17 4 18.MTK-VM 81 1 b 8-17 3 AZ ELMÚLTHÉT MÉRKÖZÉSE NDK(Kelet-Németország j— MAGYARORSZÁG 1:1 (1:1) BERLIN — NDK: Croy — Weise. Kische, Weber, Kurbjuweit — Lauck, Hadfner, Schade — Heidler, Riediger, Hoffmann. MAGYARORSZÁG: Kovács L. — Nagy III.. Bálint, Kereki, Kántor—Nyilasi, Rab, Tóth A. —Fazekas, Pásztor, Magyar. Játékvezető: Sörensen (Dánia) Húszezer néző A hazaiak kezdtek jobban, s adogattak, helyzeteket teremtettek. Mégis a magyar csapat lőtt gólt: a 19. percben Kereki a védők gyűrűjéből a bal felső sarokba talált. A legnagyobb meglepetésre azonban a dán játékvezető les miatt nem adta meg a gólt. A magyarok alig ocsúdtak fel a csalódásból, amikor Riediger kiugrott és Kovács kapust elfektetve a hálóba gurított. 1:0 az NDK javára. A 29. percben megszületett az egyenlítés: parázs tűzijáték után a kapufáról kipattanó labdára Kereki robbant, a labda a 16-oson álló Fazekashoz került, akinek lövése Kurbjuweit lábát érintve jutott túl a gólvonalon. 1:1. A második félidő küzdelmet hozott, az utolsó húsz perc NDK-fölény jegyében telt el, de az eredmény már nem változott. Mindkét csapat megőrizte hát veretlenségét. A szakvezetők sok tanulságot vonhattak le.
