Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-09-23 / 39. szám
16. OLDAL MAGYAH H1KADÓ MAGYAR VIDÉK ROMÁN SZIGET A MAGYAR TENGERBEN MÉHKERÉK — Hazamenni Jó! Előfordul nagy ritkán, hogy autóval utazom. Sarkadig kiváló Gurzó László, a híres mesemondó a műut. Innen pedig hat kilométer Méhkerék. A gépkocsivezető lassit: — Ez az ország legrosszabb útja — mondja. Vigyázni kell! Döcögünk a szülőfalum felé. Szikes, kiégett legelő. Amióta az eszemet tudom, ugyanaz a kép: tengernyi liba, távolabb a disznókonda és egykét juhnyáj. A falu mégis évről évre változik. Nem régi házakat bontanak le, mert ilyen csak egy van a faluban — múzeumnak szánják —, hanem a tizenöthúszéveseket. Magasabbakat, korszerűbbeket építenek, természetesen fürdőszobával, hiszen néhány évvel ezelőtt közművesitették a községet. Megállunk a presszó előtt. Régi ismerőssel, távoli rokonnal találkozom: Bogyó Jánosnéval. Románul folyik a társalgás. Méhkerék az egyetlen tiszta román nemzetiségű község hazánkban. — Az idén hat nagy fóliánk volt — mondja az asszony —, jól fizetett a primőr uborka. Négy katasztrális hold cukorrépát vállalunk, a közösből részművelésre. Disznót, két bikát hizlalunk, van tehenünk, két borjúnk, szárnyasok... A férjem háromezer körül keres a téeszben, nem élünk rosszul, de sokat kell dolgozni. Mielőtt felkeresném Rúzsa Györgyöt, a „Nicolae Balcescu” Téesz élőkét, néhány pillanatra betérek az iskolaudvarba. Tizennyolc évvel ezelőtt uj szárnynyal bővitették az általános iskolát, most emeleteset építettek. Az oktatás kétnyelvű. Két nyelven beszélnek a tanácsnál, a téeszirodában és kétnyelvűek a feliratok mindenütt a községben. A legtöbb fiatal, aki továbbfolytatja tanulmányait, a gyulai „Nicolae Balcescu” román tanynyelvű gimnáziumba iratkozik be. A vidékiek kollégiumban laknak. Dúló György tanítót sajnos nem találom. Ö a helyi népi hagyományok fő ápolója, továbbfejlesztője. A méhkeréki táncegyüttes az ő szervezői tevékenysége nyomán szerzett országos hírnevet. Többször szerepeltek a tévében és különböző fesztiválokon. Rúzsa Györgyöt 1968-ban választották meg a termelőszövetkezet elnökévé. Ö volt a legfiatalabb elnök. Most is csak 34 éves. Agrártudományi főiskolát végzett. — A mi téeszünk a legkedvezőtlenebb adottságú Békés megyében — mondja. — Szikes, agyagos a talaj. Kétezerhétszáz a község lakosainak száma, ebből nyolcszáz téesztag. Ha minden tagunk egyszerre jelentkezne dolgozni, csak a felének tudnánk munkát adni. Szerencsére évekkel ezelőtt megindult a primőr zöldségtermesztés. Először retket, salátát termeltek, később az uborka került az első helyre. Megérte. Ma több mint száz személygépkocsi van a községben. Sokan autóval viszik a zöldséget a Bosnyák téri piacra. Ä méhkeréki emberek évszázadokon keresztül járták az ország különböző gazdaságait. Ez a föld soha nem tudta eltartani a lakosságot. Egyesek megunták a vándorlást és Gyulán, telepedtek le, ahol több a munkaalkalom. Ma is előfordul, hogy elmennek idénymunkára, de csak azért mert egyre több az állat és kell a takarmány. Martyin György juhász, régi ismerősöm. Emlékszem rá még gyerekkoromból, ő a környék legismertebb juhásza. Most is rajta van az elmaradhatatlan pörge kalap, kezében a kampó. — Reméljük — mutat régi, rozoga juhhodályokra — ezek hamarosan eltűnnek innen és újakat építenek. Méhkeréken leginkább juhokat érdemes nevelni. Biztos vagyok benne, megtaláljuk a számításainkat. — Elégedett a keresetével? — Nem rossz... Szeretem a foglalkozásomat. Nem mennék innen semmi pénzért... Otthon van négy fóliánk, tehenünk, hizlalunk két bikát és disznókat. Nem panaszkodhatok... A faluban találkozom Száva Mihálynével, aki osztálytársam volt az általános iskolában. Mindig nagyon jó tanuló volt. Még mindig könnyebben megy neki a román beszéd, igy hát anyanyelvűnkön társalgunk: — Múlik az idő, Laci! — mondja. — Nekem már két nagylányom van. Anfta • nyolcéves, a kis Marika meg négy. — Nem bántad meg, hogy nem tanultál tovább? A régi, tőle megszokott őszinteséggel válaszol: — Nem. Biztosan láttad a házunkat. Többszobás. Sokat dolgozunk de van értelme. Jut egy kis idő az olvasásra is, este nézzük a tévét, hol a magyart, hol a románt, ahol jobb a műsor. Kedvelt olvasmányunk a Foaia Noastra. Anna, a kislányom jól tanul, beíratom a román gimnáziumba. • Vacsora után, otthon látom, hogy édesapám, aki a helyi téesz nyugdíjasa, egy kicsit elgondolkodik. Végül csak elmondja, mi bántja: — Nem találunk megfelelő bojlert a fürdőszobába. Vennél egyet Pesten fiam? Odaadnám az árát... Roxin László KASZÁVAL KÁLLÓSEMJÉN, Szabolcs m. — Tűnt időkre emlékeztet ez a látvány: a kállósemjéni égyesült Erő Mezőgazdasági Szakszövetkezetben tiz hektárról kézikaszával aratták le a rozsot. Azért vágták le hagyományos módon a gabonát, hogy szalmáját felhasználhassák a nyiregyháza-sóstói falumúzeum zsuptetős házainak felújításához. Öreg fürdő nem vén fürdő HÉVÍZ, Veszprém m. — Megújul a hévízi gyógyfürdő. A felújítási munkák azonban nem változtatnak az Európa-hirű fürdő patinás külsején. Korábban az uj bauxitlelőhelyek feltárása és víztelenítése miatt csökkent a gyógyvíz szintje és a kutak hozama, sokan úgy vélték, kétséges Hévíz jövője. Azóta megállapodás született a vizszökés megakadályozására, sőt, a növekvő igények kielégítésére uj kutat fúrnak. A sok ként tartalmazó viz savhatása az elmúlt évtizedekben alaposan kikezdte a századfordulón épült fürdőházat és a melléképületeket, amelyeket annak idején vörösfenyőből készítettek. A felújításnál ugyanezt az anyagot használják majd, s igy minden épület megtartja eredeti külsejét. A munkálatokhoz Ausztriából importálták a speciális vörösfenyő gerendiákat. Az öltözők, kabinok és zuhanyozók már elkészültek és megtörtént műszaki átadásuk is. A gyógyulni vágyók még az idén birtokba vehe tikokét. Érdekesség, hogy az épületek födémrészére régi tetőfedők által alkalmazott kézihasitásu fazsindelyek kerülnek. Még a télen elkezdik az épület-rekonstrukciót, ott, ahol a beutaltak kapnak gyógykurát. A cölöpökre emelt házat fűthetővé alakítják át, s igy télen-nyáron tízezrek élvezhetik majd a világhírű viz gyógyító, éltető hatását. Herend jubilál HEREND, Veszprém m. — Hazai építőanyag-iparunk az Üvegipari Művek és a Finomkerámia-ipari Művek termékeiből bonyolítja le a legtetemesebb exportot. Ezeknek az üzemeknek a fejlesztési lehetőségei legutóbb tovább bővültek; sikeres pályázati javaslataik alapján a tőkés országoktól rendelt cikkek termelésének növelésére, az ehhez szükséges beruházásokra mintegy 280 millió forint értékű állami bankhitelt, preferenciát kaptak ösztönzésül. A világhírű herendi porcelán egyébként rövidesen újra bemutatkozik külföldön: a gyár fennállásának 150. évfordulója alkalmából szeptemberben Bécsben, októberben Zürichben nyílik termékeiből kiállítás. SPORT Óhazai eredmények U. Dózsa—Videoton 2:1(0:!) Ferencváros—SZEOL 4:0 (2:0) Vasas—DVTK 2:0 (2:0) MTK-VM—Dunaújváros 2:1 (1:0) Kaposvár— H aladás 2:0 (1:0) SBTC—Rába 3:1 (1:0) Csepel—Békéscsaba 1:1(1:1) T atabány a—ZTE 1:0 (1:0) Dorog—Honvéd 2:2 (1:0) A 6. FORDULÓ UTÁN A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA t. O. Dózsa 66 --— 21- 4 12 2. Ferencváros 6 3 1— 17- 4 II :>. Vasas 65 — 1 17- 7 lo 4. Haladás 6 4 1 110- 8 5 5. Bp. Honvéd 63 2 15) 6 8 6. Sajgót arja u 6 3 12 12 1! 7 7. Kaposvár a i i 18- 8 7 8. Videoton 6 3 —3 18- 8 6 8. Tatabánya 6.1 — :t 11-12 6 10. ZTE 6 2 1\ 5- 5 ft ti. Baba 6 i 1 cm 5 12. Dunaújváros 6 1 23 7- 8 4 13. Csepel 6 1 23 7-10 1 14. Békéscsaba 6— 4 27-11 4 13. MTK-VM 6 1 14 6-12 3 16. SZKOL 6 1 14 5-21 3 17. Diósgyőr 6 1 —3 6-15 2 18. Dorog 6_ •>4 4-IS2 Méhkerék mai arca
