Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-09-09 / 37. szám
Mj mm m f magyar híradó AKI IMÁVAL ÉS DIÉTÁVAL GYÓGYÍT Irta: DOHNÁNYINÉ ZACHÁR ILONA A georgiai hegyekben, Blue Ridge közelében van egy telep, a neve INTERFAITH CHRISTIAN CHURCH RETREAT. Ezrek zarándokolnak ide a kanyargós hegyi utakon, ahol még jel sincs, mely mutatná, hogy merre menjenek. Dei mégis rátalálnak a helyre, mert a| lelkűk tele van egy kétségbeesett segélykiáltással és úgy igyekeznek I ide, mint egy életmentőhöz, re- J ménykedve, hogy dr. Carey Reams, a kiváló biofizikus, aki ezt a telepet j vezeti, talál valami módot számuk-H|j^| ra, mégha minden orvos úgy nyilatkozott is. hogy számukra nincs segély. És sokan közülük boldog hálaadással hagyják el a helyet azzal az érzéssel, hogy nem hiába imádkoztak. Salem Kirban, a közismert arab származású költő és ujságiró, akit dr. Reams szintén meggyógyított, könyvet irt róla és működéséről ezen a cimen( „HEALTH GUIDE FOR SURVIVAL” (Egészségügyi útmutató az életbenmaradásra). Ebben a könyveben részletesen megiija, hogyan gyógyit dr. Carey egy computer segítségével, mely pontosan meghatározza vizelet és nyálpróba alapján számok-Dohnányiné Zachar Ilona ban, hogy mit tartalmaz az illető szervezete, majd ismét számokban kifejti, mi a baj, mi van túlsúlyban az illető testében, amitől meg kell szabadulnia, hogy felépülhessen. Nagyon szigorú diétát alkalmaz, jóformán sosem gyógyszerből, csupán gyümölcsből és főzelékféléből. Salem Kirbanról már lemondtak orvosai, amikor idekerült és a komputeri vizsgálat után dr. Reames megállapította, hogy nem abban a bajban szenved, ami ellen mostanában kezelték, hanem cukorbajos. Hogy szervezetét minden kellemetlen elemtől megtisztítsa, három napig semmit nem volt szabad enni, csak desztillát vizet és friss citromlevet ihatott. Meglehetősen nehéz volt a kúra. Kirban elmondja, hogy nem emlékszik, mikor örült ételnek annyira, mint a negyedik napon, amikor koplalása után végre gondosan megválogatott diétáját megkezdhette. De végül is makkegészségesen távozott a furcsa kórházból és hálából megírta azt a könyvet, hogy másoknak is tudtára adhassa, mit lehet elérni imával és diétával. Dr. Carey Ream^nemcsak elsőrendű biofizikus, de mélyen hivő lelkész is. Már kora fitalságában rátalált Krisztusra és megfogadta, hogy szolgálni fogja. Később a háborúban súlyosan megsebesült és hónapokig tolószékben sínylődött. Sérülései olyan természetűek voltak, hogy lehetetlenség volt arra még gondolni is, hogy valaha talpra álljon. Akkor egy napon résztvett Katherine Kullmann gyógyítási istentiszteletén és az evangélistanő felszólítására csodálatosképpen egyszerre lábraállt. Botot nyújtottak neki, hogy arra támaszkodhasson, de csakhamar elvetette és egymaga lépkedett fel az emelvényre, ahol Katherine imádkozott érte. Attól fogva is a gyógyítás legfontosabb elemének tartja az imát. Meggyőződése, hogy most is történnek csodák és hogy Isten nevében semmi sem lehetetlen. Dr. Reams csodálatos pályafutása azzal kezdődött, hogy egy szomszédjának három és fél éves epilepsziás fia haldoklott. Már több mint nyolc ÖRÖMEINK A gyermek örül fény, hang, mama, tej, mazsolák, eső, hó felfedezésének, ahogy jó abraknak az állat, ha dorombol, nyihog jó kedvében. Ami él, i örül tavaszi termékeny ülés, nyári növekedés, érett gyümölcs zamatának. Örülünk mi is az emberi jóknak: hogy kenyér sül, must forr, kedves a jó falat, szép a kaland, erők próbája, ital, tett oldódása, győzelem; hogy ruhád szép, csinos vagy, hangod kedves, munkád, házad, kerted tiszta; rendben a szerszám, a lelkiismeret. Valami lett kezünk nyomán, nem üzleti: lelki haszon. És a sugalmak! Megszólal bennünk a néma anyag, az ige testté lesz; ami érthetetlen volt, felfogjuk, ki is mondjuk, bár van, mit puszta szóval nem lehet kifejezni: szív, ész mögötti minőség: mélyebb az Ob-i, Ural-i forrásoknál, Hogyha jól teszel jót, csak magad örömére, és magként hull szét: hogy lehet a megszokott ripőkségnél nemesebben is. Mert az igaz szó, gondolat, tett jutalma csak a bennünk is élő rossz lebirása lehet. Néha úgy érzem: ez szép nap volt, bár semmi különös nem történt. Köszönd te is a pillanatot, melyben igaz magaddal voltál azonos, de méginkább ha mások közt lehettél példa. Ne avatkozz jó társak örömébe, ha csak nem ártanak. Tudjuk már, hogy a rend megszabja mindenkinek, mit tegyen. Mert nem a mienk csak életünk, indulatunk, türelmünk. Mindig adj, hogy a nagy folyam ne hordozód legyen, de részesed is. Keresztúri Dezső rohama volt naponta és az orvosok kijelentették, hogy egyik roham hamarosan végezni fog vele. Dr. Reams segíteni akart a könyörgő apán és visszavonult laboratóriumába, hogy matematikai módon próbálja megoldani a problémát. Három nap és éjszaka imádkozott és elmélkedett, majd igy nyilatkozik erről az esetről: „Nem tudtam, hol kezdjem el. Nem voltam képes az agyamat a helyes pontra irányítani, hogy munkába foghassak. Végül is megsejtettem Isten szavát... — Ha tudnád, mi a tökéletes, akkor megvizsgálhatnád ezt a gyermeket és feltalálnád, mennyire távol áll attól, hogy tökéletes legyen. Akkor diétát állapíthatnál meg számára, mely szervezetének kémiai összeállitását a tökéletességhez vezethetné.” Dr. Reams bevallja, hogy akkor rátalált a nagy rejtély kulcsára, majd igy folytatta önvallomását: „És akkor csupán matematikai számitások révén és azon jelenség által, amit ételek terén tapasztaltam, kémiai és matematikai utón elkezdtem egy elméletet felállítani, amely az emberi anatómiára vonatkoztatható. Dr. Reams még hét napig imádkozott és böjtölt, aztán felállította elméletét. Ez vonatkoztatható hajra, könnyre, székletre, körömre kézen és lábon, fülzsirra, vizeletre, izzadtságra, nyálra, vérre. És a mai napon, csaknem negyven év után, dr. Reams kijelenti, hogy semmiben sem változtatta meg akkori nézeteit. Az eredmény az volt, hogy a fiúnak egy hónap múlva csupán egy rohama volt naponta, majd teljesen kigyógyult. Immáron idős ember s boldogan újságolta dr. Reamsnak, hogy nem jöttek többé vissza a rohamok. ÓHAZAI NÉPSZOKÁSOK AZ UJKENYÉR A magyar egyház a középkorban Apostolok oszlásának hajdani ünnepén megáldotta a templomba vitt ujkenyeret, amely igy szentelménnyé vált. Bár az ünnep és vele együtt a kenyérszentelés az idők folyamán kikerült a templomi kultuszból, hagyományőrző és a jelképek iránt annyira fogékony népünk az ujkenyeret paraliturgikus szentelménynek, nemcsak fáradságos munkája gyümölcsének, hanem mennyei ajándéknak is tekinti. A szegedi tájon az ujkenyér mindig nagy tiszteletben részesült: minden családtag egyszerre evett velőle. amig csak el nem fogyott. Ilyenkor külön kolduscipó is sült. Voltak olyan családok, ahol az ujkenyérből addig nem is ettek, amig a koldusoknak nem adtak cipót. Másfelé is a szegények kaptak először az ujkenyérből. Szentsimon faluban mielőtt ennének belőle, a család közösen elmondja a Miatyánkot, benne a mindennapi kenyérért való könyörgést. A református Ormánság még századunk elején is sok középkori hagyományt őrzött. A közös úrvacsora vételét máig gyónás, a megáldott kenyeret pedig gyónókenyér néven emlegetik. Annak a búzának pedig gyónóbuza, másként zsöngebuza a neve, amelyet az asszonyok még nyomtatás vagy cséplés előtt deszkán a kévéből kivertek, galambtisztára válogattak, majd talpig fehérben a maguk szőtte fehér ruhával letakart tálban vitték papjukhoz. Az igy összegyűlt búzából készült az egész évi gyónókenyér. ,.Az ujkenyérből az első falatot — emlékszik apostol' lelkű papjuk és kutatójuk. Kiss Géza — az Ur Jézus (Folytatás a IS. <•< álon)
