Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-09-02 / 36. szám
16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ 'v.r.i V MAGYAR VIDÉK WAS 1ST NEUES GYÖRKÖNYBEN? GYÖRKÖNY, Tolna M. — Holyan él ma Györköny? És ,,was ist neues Györkönyben?” Vagyis: mi újság Györkönyben? A töredezett szélű aszfaltút „bocsánatkérően” ereszkedik a dunántúli lágy dombok közé bujt faluba. És a mellette futó négy szál drót köti össze a külvilággal: az egyetlen szomszéddal, Nagydoroggal. Györköny olyan hely, ahonnét a drótostót is visszafordult, innét nincs tovább ut. A két óvodai csoportban mindenki tanul németül, főleg amióta Lőj da Ilona végzett Sopronban és a társadalmi ösztöndíj szerződése szerint viszszajött óvónőnek. De tanulnak az iskolások is. Az első három osztályban heti 3, azután négy német óra van. A magyar szülők is szívesen veszik ezt a külön „terhelést”. A község ötszáz lakóépületén a fedél még tizenöt évvel ezelőtt is jobbára nád, vagy zsúp Lückl János hozzáteszi: — Zárszámadáskor négy és negyedmilliót fizettek ki a tagoknak, meg ugyanabban az időben a háztájiból elszállított hízott sertésért és marháért másfél milliót. — Kilencven gépkocsi van a faluban. A tévé, az ma már nem mérce, csak annak nincs, aki nem akar. Falunézőbe indulunk... Ml Az asztallapnyi hátú hízott bikákat nézzük, amikor éles kiáltás csattan: — Jani! — Was ist los? mányt, őriznek-e még? Hagyomány? Vasárnap délben a fiatal pár azzal köszöni meg az ajándékot, hogy az újra összereglett vendégeknek és az asztalfőre ültetett szakácsoknak ők szolgálják fel az ebédet. Régi étel a filcli. Húsból, meg tojásból készül. Finom. Más nem nagyon van, ami eltérne a környék hagyományaitól. Mégis, hogyan élnek a nemzetiségiek, mi az, ami más, mint a magyaroknál? —Jószerivel semmi. Hacsak az nem specialitás, hogy különösen ügyelünk: ha valahol MAGYAR TÁJÉK Mégis rejtély, hogy mi módon talált rá a török az 1500-as években, de tény: az 1420-ban még városi rengu település negyven lakóépületét lerombolta. Uj élet csak kétszáz múlva, 1715-ben a Győr és Sopron környékéről idetelepitett 8 német és 8 magyar családdal kezdődött. Ez sem ment simán, mert a falu papja innét áttelepült Sárszentlőrincre és vele ment hét magyar család is. — Az ittmaradók voltak a mi őseink — mondja Lückl János tanácselnök. A nyolc német — egy magyar arány pedig fennmaradt, pedig a történelem azóta is meg-megtépázta őket. Iker Sándor iskolaigazgató szerint a nemzetiség hagyományainak ápolásához minden feltétel adott. Az első és legfontosabb: az anyanyelv megőrzése. Utcarészlet Györkönyből volt, de az istállók között ötven éve is több volt a cserepes, mint a nádas. A föld volt az élet célja. Paks, Pusztahencse, Nagydorog határa alighanem a györkönyiek tulajdonába ment volna át, ha a községi elöljáróságok nem hoznak ezekben a községekben intézkedést: györkönyi ember nem vehet náluk földet. Most is jól élnek. De másként. Szalmatetős ház alig van már. A jól fizető tsz és a háztáji közös eredménye a takarékban őrzött tizenhat és félmillió forint. —■ A tsz-ben napi százhuszonnyolc forint a jövedelem átlaga — mondja a pontos számot Iker Sándor, aki egyébként a község és a tsz közös pártszervezetének is titkára. — Komm! — jawohl! Megyünk mi is a hivó hang irányába. Jókor érkezünk. Egy magyartarka ellik. Négyen is közrekapják a gyenge kis borját. A tehenész bádog bögréből féllitemyi friss vizet zudit rá: — Gabi leszel! A riadtan pislogó jószág a jelenlevők felszabadult nevetése közben mit is tehetne: tudomásul veszi a gyors keresztelőt. A pincehegyen délután indul az élet. A gazdák komótosan ballagnak. — Mindig igy volt itt. Valamikor ez volt a kulturközpont. Összejöttek, iszogattak esténként a gazdák, meg hazavitték a vacsorához a liter bort. Soha sem többet, hogy másnap is lehessen jönni. Kihalóban levő szokás. Ma már csak az öregek őrzik. — Más, régi szokást, hagyó-VÁCRÁTÓT VÁC, Pest m. — Építését tekintve Magyarországnak talán legszebb botanikus kertjét láthatjuk a Rákos patak partján, Vácrátóton. E kisközség sokáig csupán arról volt ismeretes, hogy határa szeszélyesen változó lösz, agyag, futóhomok. S épp ily kietlen az éghajlata: fagyos, aszályos, fülledt, esőtlen zug, ahol kicserződik a föld és megposhad a Rákos vize. A múlt század derekán pedig attól lett nevezetes, hogy ezen a lehetetlen talajon egy múltbeli nagyur dendrológiai szenvedélye, vagy inkább kísérlete hírneves kertészekkel és kertépítőkkel romantikus angolparkot építtetett. Cserjékkel, egzotikus fákkal, virágritkaságokkal, gótikus kápolnarommal, zenélő vizi malommal, vízeséssel, számtalan tóval, korának főúri divatja szerint. Vigyázó Sándornak négy évtizedébe telt ez a nagy kísérletezés, s koronája az a testamentum lett, amellyel a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta három méter magas kőfallal kehárom tagú vezetőséget választanak, abból kettő német legyen. Különben tényleg semmi. Együtt élünk, együtt dolgozunk, közösen boldogulunk. Hogy tanultunk-e egymástól? — Igen — veszi át a szót Iker Sándor a tanácselnöktől. — A falubeli magyarok megtanultak a németektől precíz szorgalommal dolgozni, a németek pedig megtanulták, hogy a munka gyümölcsét hogyan kell okosan élvezni. Ezt jelenthetjük Györkönyből 1976-ban. Fejes István ritett 42 holdas paradicsomát — népművelés céljára. Csaknem öt évtized halogatása,pörösködése, majd történelmi viharzások után, 1954-ben valóban birtokba is vehette az Akadémia Botanikai Kutató Intézete, hogy a 42 holdat tízzel még megtoldva, folytathassa, vagy talán inkább elkezdje az újratelepítést. A megnőtt kerten három óra alatt vág át a gyalogos. Kerten? Valójában a növényföldrajz mérföldjáró csizmájával lépdel öt világrész őslakói, hóditói, bevándorlói között. Magyar tiszafák és japán áltiszafák, virginiai borókák, kaukázusi diók, török mogyorók, kínai mammutfenyők, trópusi virágok, észak-amerikai tulipánfák, forró égövi bors-, vaniliabokrok, fügefák, gránátalmák, olajfák, vasfák, platánok, fenyők, juharok, égerek, tölgyek és ezek összes változata. Megtaláljuk itt a puszpángokat, és a platánt túlnövő mocsári ciprusokat, amott pedig világhíres légzőgyökér babák ülnek zöld árnyéku sleppjükön; felfedezhetjük a gyilkos Rhusradicansokat, „akik” a közelitő látogatóra súlyos kórságot ragaszthatnak, mig máshol a mimózák kelletik magukat, de a puszta érintésre összecsukódnak. A 2300 fajta cseijéhez, fához 13 ezer virág- és növényfajta társul, s mindez tömör, áthatolhatatlannak-tűnő, csodás összhangban. Színekből, fényekből, elvont formákból áll gyönyörű együttessé az élő műalkotás. Vincze L^jos SPORT AZ UJ FUTBALL SZEZON BUDAPEST — Rába ETOFerencváros 1:1 (1:0), U. Dózsa- SBTC 4:1 (2:0), Bp. Honvéd-Békéscsaba 1:1 (0:1), Vasas-Tatabánya 5:1 (2:1), DVTK-Videoton 1:0 (0:0), Dorog-ZTE 1:3 (0:1), SZEOL-MTK-VM 2:1 (0:0), Csepel-Haladás 0:1 (0:0), Dunaujváros-Kaposvár 1:1 (0:0) Az NB I állása 1. Vasa* 1 i— 5-1 2 ■J. IT. Dó/sa i i — 4-12 3. xti; l 1 — —3-1 2 1. S/JuOI 1 l — 2-1? *». Diósgyőr 1 1— 1-0 > Haladás i 1 — 1-0 |.| •> I 7, l*t'.;»esesaba 1*1». Honvéd 1 —1 — l-l l Dunaújváros 1 —1 — 1-1 1 leveneváros i —i — 1-1 1 Ivaoosvár * —l — 1-1 1 1 13. WTK-VM 1 —-1-‘J 14. Csepel 1 —— 1 0-1 — Videoton i —— 1 0-1 — 16. Dorog 1 —— 1 1-3 — 17. Sal. BTC 1 —— 1 1-4 — 18 Tatabánya 1 —— l 1-5—
