Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-08-26 / 35. szám
JAŐJÖ .ti 14. OLDAL MA< DÁK HALÁL AZ ORSZÁGÚTON Irta: DOHNÁNYINÉ ZACHÄR ILONA Billy Graham egyik szónoklatához különös tárgyat választott: arról beszélt, hogy mi történik országutjainkon, az úgynevezett „highway”-ken, hány baleset és miért? Félórát szentelt arra, hogy megadja a kérdésre a választ. Valamennyien tisztában vagyunk vele, mennyi baleset történik az Egyesült Államokban. Mindnyája ismerünk eseteket, ahol egész család veszítette el az életét, sőt, ami talán még borzasztóbb, hátramaradtak nyomorékon, vakon, bénán, szárnyaszegetten. Dolmánynyine Zachar Ilona Es miért? Csak ritkán azért, mert a kocsi elromlott, a fék nem működött, vagy valamilyen elkerülhetetlen akadály sodródott a vezetők útjába. Legtöbbször azért történik baleset, mert maga a vezető az oka. Annyi esetet ismerek, ahol valaki halva maradt az utón, mert egy részeg vezető belehajtott a kocsijába. Hány esetben egész család elpusztul, vagy őrökre nyomorék marad, mert valami részeg beléjük futott. Hát még a sok dopos, főleg a fiatalság körében, akik, ölnek, rabolnak csak azért, hogy magukba szurkálhassák azt az átkozott tűt, ami nemcsak az ő életüket teszi tönkre, hanem az egész társadalmat veszélyezteti, megmérgezi körülöttük. Az egyik ,,soap operá”-ban szerepel egy tizenöt év körüli lány. Elszökött hazulról, mert alkoholista. Folyton iszik. Egy kórházban, ahol ingyen kezelik a nincsteleneket, néha felbukkan irtózatos fájdalmakkal, mert már a mája, belső részei tönkrementek a sok ivástól. Egy hölgy segíteni akar rajta, annak ellopja a pénzét, hogy ismét alkoholt vegyen és úgy leissza magát, hogy ismét kórházba kerül. Ekkor valahogyan, jó emberek segítségével igyekszik talpraállni. Nem ivott egy hétig. Egy nemeslekű házaspár magához fogadja. Remélik, hogy rendbejön. A lány fogadkozik, hogy soha többé nem iszik egy kortyot sem. Pénzt akar keresni, hogy megmutassa, komolyan jó útra tért és beáll „babysittemek”. Ráhagynak egy féléves kislányt és ő eleinte igyekszik is foglalkozni, játszani vele, de a gyermek üvölteni kezd és nem hagyja abba a sírást. A lány megvadul, nem tud mit csinálni, elkezd kétségbeesetten kotorászni a szekrényben, mert emlékszik, hogy jótevői egy üveg whiskyt tartanak valamelyik fiókban. Megtalálja az italt és az egészet lehajtja. Mikor a félj és feleség hazajön, ott találják a lányt aléltan a földön fekve, tökrészegen és a földön a gyermek is, sivalkodva, mivel legurult a díványról, ahova a lány ültette, mielőtt az ivásba fogott. És ez a lány is hajt kocsit, amikor alkalma van rá. Ha ilyenek rászabadulnak az országutra, Isten legyen irgalmas azokhoz, akik utjukba kerülnek. Sok baleset történik azért is, mert sokan sietnek. Ha valaki siet, felfokozza a sebességet olyannyira, AUTÓSOK IMÁJA Uram, kérlek, adj biztos kezet és éber szemet, hogy senki-kárára fussak be mérföldeket, te adsz életet, a te jogod a sir, a vég, add, hogy ne zúzzam össze senki életét, és védd meg társaim, akik itt jönnek velem, baj, rémület, kin ne érje őket, Istenem, taníts, hogy vezessek előzékenyen, hibátlanul, hogy rohanás-szenvedély ne ejtsen rabul, hogy kocsim szolgádon rászorulót; add Uram: a világ szépségét értve járjam meg gondtalan utam. Herke Rózsa EMLÉKEZZÜNK NAGYJAINKRA MILYEN VOLT SZENT ISTVÁN? Az első magyar királykoronázás akkor folyt le és István király akkor fogott egyház- és országszervezéshez, amikor — nem először a történelemben — a világon végigszáguldott a világvég várásának izgalma. A chialista rémlátás másfél századdal később még Freising Ottót, korának különben egyik legvilágosabban látó és messzetekintő történetbölcselőjét is hatalmába kerítette, III. Ottó császár pedig 1000 körül oly biztosra vette a világ végét, hogy Szent Adalbert sírjához zarándokolva iparkodott méltóképpen készülni a kataklizmára. István királyt nem ejtette meg ez az általános, alkotóerőt bénító láz. A keleti-nomád fejedelem-ősök rendíthetetlen nyugalmával és a neofitának a Gondviselésbe vetett feltétlen bizalmával nekifogott országa megszervezéséhez, népe megtérítéséhez, mert hitte, hogy népnek és országának ezer esztendők mértékével mért ki az Isten élettartamot. István király akkor huszonöt éves volt, testileglelkileg érett férfi. Testi megjelenéséről nincs hiteles ábrázolásunk. A koronázó paláston levő képe sematikusnak látszik. De nemcsak általános örökléstani következtetés, hanem forrásszerű bizonyitékokon alapuló állítás, hogy kemény, edzett ember volt, aki szerette a férfimulatságot, a vadászatot, s ha kellett, a hogy nem ura többé a kocsinak. Elismerem, hogy lehetnek esetek, amikor életmentés vagy más fontos körülmény kényszeríti a vezetőt arra, hogy siessen. Nem ilyen esetekről beszélek, de arról, amikor valaki hosszú ideig kedélyesen eltelefonálgat, esetleg újságot olvas és amikor kocsijába ugrik látja, hogy milyen késő van. Akkor aztán uccu neki, úgy hajt, mint a szélvész, nem igen bánva, mit gázol el útjában. Kutyáról nem is beszélve, hiszen szegény állatokat csak úgy tiporják halálra a kocsik, mert a vezető még azt sem találja szükségesnek, hogy ilyenkor beletaposson a fékbe. No meg aztán azok is sok bajt csinálnak, akik nem tudnak vezetni. Nincs hozzá tehetségük. Billy Graham szerint azok, akik valamilyen balesetet okoznak, éppen úgy gyilkosok, akár a bankrablók, vagy az, aki puskával lövi le ellenfelét. Semmi különbség sincs benne, mert a lekiismeretlenség nem mentség. Noha itt lent mindezt csupán balesetnek nevezik és a kártevő csaknem minden alkalommal megszabadul és megússza a büntetést, odafent, Isten szemében az, amit elkövetett, éppen olyan halálos bűn, mint a hidegvérrel elkövetett gyilkosság és majd csodálkozni fog, ha felelnie kell mindezért Isten színe előtt. harcban is első volt. Családi öröksége az értelem és az akarat síkján is nagyszerű volt. Emberismerete, szervező, áttekintő és irányitó képessége egyházi és világi alkotásaiban, kiváló bel- és külpolitikájában mutatkozott meg. Öröklött fényes értelmi tehetségeit iskolai műveltség fejlesztette és koronázta meg. Elvégezte az „ars grammatica”-t, ami nemcsak latin nyelvtani, hanem korszerű klasszika-filológiai ismeretek birtokát, a Szentirás tanulmányozását és egyházi meg a világi irók olvasását is jelentette. Hadvezért tehetsége Árpád géniuszának uj kivirágzása volt. Serege az ő hadurasága alatt a régi magyar hadak félemetes hírnevét szerezte vissza s 1030-ban II. Konrád császár jóval nagyobb seregét a Fertő mocsaraiba fullasztotta. De nemcsak kiváló testi és lelki tulajdonságokkal megáldott fejedelem volt, hanem ékeskedett a szentágostoni ,,rex justus, pius et pacificus”, az igazságos, kegyes békeszerető király erényeivel is, aki kicsinek és nagynak, rokonnak és idegennek egyforma mértékkel mért, akár jutalomról, akár büntetésről volt szó. Személyesen ment szegényei közé, keresztény kegyességre emelt ősi magyar vendégszeretettel fogadott be és védett meg minden tisztességes idegent, s keményen halállal büntette azokat a magyarokat, akik hatvan, békés bebocsátást kérő besenyőt megöltek. Fiát is arra intette, bánjék úgy a „vendégekkel”, hogy jól érezzék magukat és szívesebben tartózkodjanak itt, mint másutt. Sokat emlegetett „nemzetiségi politikája” sem egyéb tehát, mint a nomád népek más népeket szívesen befogadó, őket nemzeti jellegüktől meg nem fosztó nagylelkűség, mely emberies bánásmódot biztosit minden népfajnak anélkül, hogy az államnép és vendégei viszonyát jogi formulákba kellene foglalnia. Politikájának alapvonása a tartós, őszinte békeszeretet. Támadó, vagy még inkább hóditó célból sohasem indult hadba. A „rex pacificus” lelkülete nyilvánul meg abban, hogy a hit és a felség ellen támadókkal szemben alkalmazza ugyan a nekünk már kegyetlennek tetsző, de a maga idejében korszerű és megkövetelt büntetéseket, de a büntetést akkor szinte szokatlan nagylelkűséggel nem viszi át a leszármazottakra. Erőskezü, (Folytatás a 15. oldalon)
