Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-08-26 / 35. szám
2. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Magyi MAGYAR HERALD Egyesült magyar hetilapok — United Hungarian Weeklio« Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hírnök) New Brunswick. N. J. Perth Amboy Herald (Híradó) Perth Amboy. N. J.. Free Preis( Szabad Sajtó) Passaic, N. J., Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Híradó) Trenton, N. J. és Hungarian News (Bethlehemi Híradó) Bethlehem, Pa. __ Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday_______ Poets dm: Mail Addrsss: P. O. Box 27, Naw Brunswick N. J. OIMJ Irodánk elme — Office Address: 216 SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK, N. J. 08S01 Szerkesztőség cime: — Editorial office. 222 Amboy Avenue, Metuchen, N. J. 08840 Telefönszánt: (201) 548*1369 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES, Editor Előfizetési ára: egy érre $15.00; fél érre $8.00. Subscription: $15.00 per year; $8.00 for Vi year. Külföldre $20.00 egy érre. Foreign Countries $20.00 per year. Egyes szám ára 30c. Single copy 30c. Second class postage paid at New Brunswick, N. J and at additional mailing office Washingtoni levél írja: YANDOK PÉTER. Egy nemrégi inteijujában Jimmy Carter érdekes és nagy figyelemre méltó kijelentést tett, amikor az amerikai külpolitikával kapcsolatban a következő kérdéseket tették fel neki: „Amennyiben a Szovjetunió, az angolai eseményekhez hasonlóan, beavatkozna más országok ügyeibe, akkor Ön (Carter) felhasználná-e a mi gazdasági fölényünket, illetve az amerikai segély által biztosított kiváltságos helyzetünket), valamint kérné-e szövetségeseinket is arra, hogy ezáltal alkalmazzuk (és alkalmazzanak) nyomást az oroszokra?” ,,Igen, felhasználnám.” Carter válasza egyszerű, közérthető és egyértelmű volt: „Yes, I would”. „Igen, felhasználnám.” Ezek után Carter kifejtette a New York Times újságíróinak, RÁGÓGUMI, COCA COLA, OLAJKUTATÓ FELSZERELÉS, y/; PATTOGATOTT KUKORICA. hogy mielőtt egy ilyen hatékony lépésre sor kerülne, jóelőre értesítené a szovjet felet arról, hogy mit fog az amerikai fél tenni. „A külkereskedelem tejjes megszüntetése” A lehetőségek között Carter nem tartotta kizártnak azt sem, hogy amennyiben ez szükségessé válik, akkor a külkereskedelmet zéróra csökkenti egyes országokkal, beleértve a Szovjetuniót is. Carter azonban hangsúlyozta, hogy nem olyan esetekre gondol, mint amelyeket a Jackson Amendment leír, melynek lényege az, hogy a szovjet zsidók emigrálásával kapcsolatban (amely Carter szerint a Szovjetunió belügye) az Egyesült Államok gazdasági nyomást gyakorolna (például megszüntetné a Szovjetunióba irányuló amerikai gabona szállítását), hanem kizárólag olyan esetekről van szó, amikor a Szovjetunió agresszív lépéseket tesz külföldön. A détente és a Szovjetunió külföldi akciói Carter szerint az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti détente politikája alapvető fontosságú és a jövőben is fenn kell azt tartanunk. A détente alapvető fontosságú a hidegháború elkerülése, a közvetlen amerikai-szovjet konfrontáció elkerülése szempontjából. A Szovjetunió szempontjából a détente azt is jelenti, hogy a külkereskedelem volumene növekszik, technológiát importálnak a fejlett ipari országokból. Ugyanakkor a Szovjetunió számára sohasem jelentette a détente azt, hogy felhagynak a „felszabaditási mozgalmak” támogatásával, a fegyverek exportálásával vagy például olyan közvetlen támogatással, mint az Angolában harcoló kubai csapatok anyagi és lőfegyverrel történő támogatása. Az Egyesült Államok és más nyugati országok a Szovjetunióval intenzív külkereskedelmet folytatnak. Carter most azt a véleményét fejtette ki, hogy amennyiben az szükséges, a gazdasági nyomás lehetőségét sem tartják kizártnak az amerikai külpolitikában. A palesztmai gerillák elkeseredett harca Libanonban BEJRUT — Tizenhat hónapos polgárháború után, amelynek utolsó három hónapja során Szíria csapatai is beavatkozta, most a palesztinai gerillák többé nem a győzelemért harcolnak, hanem elkeseredett küzdelmet folytatnak az életükért. TELL ZAATAR ELESTE Tell Zaatar, a legnagyobb palesztinai menekült-tábor eleste nem pusztán a harc egyik állomása, vagy kisebb jelentőségű. Teli Zaatar neve szimbolikus jelentőségű: a legnagyobb menekült-tábor eleste mintha azt is jelképezné sokaknak — a csatatér mindkét felén —, hogy egy korszak lezárult: hogy a palesztinaiak harca vége felé közeledik, hogy minden szétforgácsolódik, s a gerillamozgalom egyik fontos bázisa, érzelmi és morális, poltikai és nemzeti alapjai, háttere is vereséget szenvedett. NEM A JOBBOLDAL, HANEM SZÍRIA A FŐELLENSÉG A palesztinaiak főellensége, a legnagyobb erő, amely dezintegrációjukat okozta, nem a jobboldal, a polgárháború ellenséges szárnya, hanem a sziriai csapatok. Junius előtt, tehát mielőtt Sziria megkezdte az idáig több mint 20.000 katonát és 450 tankot számláló hadsereg invázióját, a palesztinai (muzulmán, baloldali) csapatok országszerte kezdeményezőkként és támadókként léptek fel, győzelmet győzelemre aratva. Most azonban minden másképp néz ki — elsősorban a jelentős sziriai haderő beavatkozása eredményeképpen. A mellékelt térkép mutatja . polgárháború jelenlegi állása (múlt hét végén): A HATÁRÁLLOMÁS VÁMMENTES CIKKEI NEW YORK — Ha valaki nincs tisztában azzal, hogy mit és mennyit vihet ki, vagy hozhat be vámmentesen, akkor a legyegyszerűbb eljárás az, hogy felhívja a közeli vámhivatalt és megérdeklődi a vámmentességet élvező cikkek nevét. De még ennél is célravezetőbb és részletesebb felvilágosításhoz jut, ha a United States Goverment Printing Office-tól, Washington, D.C.-ből kér három kis könyvet. Ezek ingyenesek. A könyvek címei: „Custom’s Hins for Returning U.S. Residents”, „U.S. Customs Trademark Information” és „Travelers tips on Bringing Food, Plant and Animal Products into the United States”. Ezekben a könyvekben minden kérdésre feleletet talál az érdeklődő. A vámtisztviselőktől nem kell félnie senkinek sem. Azok a kötelességüket teljesitik, s főként arra van nagy gondjuk, hogy kábítószer ne kerüljön be az országba. Ha vámmentes cikkel érkezik az utazó, jobb ha bejelenti, mert elenyészően keveset fizet ahhoz képest, ha rajtakapják a csempészésen. Először is elkobozzák a tiltott tárgy behozatalát s tetejébe még meg is büntetik. Az írországi Shannon vámmentes üzletében az elárusítók azt állítják, hogy az utazó még vámmal együtt is kevesebbet fizet egy quart italért, mint mondjuk a New York-i italboltban. Pl. a Johnie Walker Black Label ára Shannonban 5,51 dollár. Ha valaki több üveg italt óhajt vásárolni, akkor a vámadó üvegenként 2,63 dollárral lesz több s igy az egy quart 8,14 dollárba kerül, de még igy is olcsóbb, mint az itteni állami italboltban, ahol a Black Lábéiért 13,69 dollár fizet. Vannak olyan országok, melyeknek árui kedvezményesebb áron importálhatok az országba. Vámmentes dolgok 98 fejlődő országból hozhatók be, s számuk meghaladja a 2700-at.
