Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-08-19 / 34. szám
'2.0LDAL » ■■I » >■111 ii.« MAGVAK H1KAD0 MAGYAR HERALD Egyosült magyar hetilapok — United Hungarian Weekliee Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hirnök) New Brunswick, N. J. Perth Amboy Herald (Híradó) Perth Amboy, N. J„ Free Press( Szabad Sajtó) Passaic, N. J„ Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Hiradó) Trenton, N. J. és Hungarian News (Bethlehemi Hiradó) Bethlehem, Pa. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Posta dm: Mail Address: P. O. Box 27, New Brunswick N. J. OSSOS Irodánk cime — Office Address: 21S SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK. N. J. OtMl Szerkesztőség cime: — Editorial office. 222 Amboy Avenue, Metuchen, N. J. 08840 Telefonnám: (201) 548-1369 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES. Editor Előfizetési éra: egy évre $15.00; fél érre $8.00. Subscription: $15.00 per year; $8.00 for Vi year. Külföldre $20.00 egy évre. Foreign Countries $20.00 per year. Egyes szám ára 30c. Single copy 30c. Second classlass postage paid at New Brunswick, N. J. and at additional mailing office Washingtoni levél írja: \ ANDOR IM I I K A jelenlegi politikai áramlatok közepette uj amerikai külpolitika alakul ki. Nem arról van szó, hogy gyökeresen meg- -«nllä nem Ford lakik majd a Fehér Házban, hanem mondjuk Carter, azonban a változások jelei ma már világosak. Nem is arról van szó, hogy az uj elnök maga fog ,,uj seprő jól seper” alapon valami gyökeresen újat bevezetni. A változások már itt vannak, azokban élűnk, azok már évek óta elkezdődtek. A külpolitika központi témája is változik: a Kissinger-évekkel szemben a figyelem központjában a nem a kelet—nyugati kapcsolatok állnak. Az atomháború elkerülése és a világbéke fenntartása marad természetesen továbbra is a külpolitika fő objektuma. Azonban feltehetően csökkenni fog a szovjet—amerikai dialógus intenzitása. Mind Carter, mind Reagan úgy vélik, hogy a Kissinger által folytatott külpolitika a múlté, elavult és a détente politikájának uj meghatározásra van szüksége. A II. világháború után történelemnek egy harmadik szakaszához érkeztünk el, legalábbis az amerikai külpolitikában. Az első szakasz az „Acheson-Dulles” periódus, a hidegháborús korszak külpolitikája volt, amely a Szovjetunióval való vetélkedés, valamint Nyugat-Európa és Japán gazdaságának újjáépítése jegyében folyt le. A második, a ,,Kissinger-rre» o 1-* * je a kelet—nyugati kapcsolatok javulása, a Kínával való párbeszéd megkezdése, valamint a Szovjetunióval való détente. A legújabb korszak, amelynek most vagyunk küszöbén, még a másodiknál is gyümölcsözőbbnek tűnik. Sokáig azt tartották amerikai szakértők, hogy a Szovjetunió expanziós politikája a nemzetközi szintéren veszélyes Amerika és más országok számára. A mostani álláspont szerint ez nem teljesen igaz. A Szovjetunió valóban erős katonai nagyhatalom, azonban gazdasági alapjai nem túlságosan szilárdak és energiaforrásai korlátozottal. A nyugati kommunista pártok, Kina és a Harmadik Világ országai is sokat változtatta a Szovjetunió nemzetközi pozícióján: ma már nincs egyedül mint az Egyesült Államokkal vetekedő nagyhatalom, illetve azt is mondhatjuk, hogy ma már nem csupán az Egyesült Államokkal vetekszik. A szakértők szerint a harmadik periódusban az amerikai külpolitikának uj kérdései kerülnek napirendre, amelyekre a múltban nem sok gondot fordítottak. Ilyen például az, hogy rendezni kell az Egyesült Államok kapcsolatát a nyersanyagban gazdag országokkal, amelyektől vásárolunk. Az uj külpolitika uj filozófiája természetesen még nem kristályosodott ki, azonban küszöbét már túlléptük. Szovjet atomrobbantások TEHERÁN - A Ford kormányzat mérlegeli a hírszerzési szervek jelentéseit, hogy megállapítsák: megsértette-e a Szovjetunió a földalatti atomrobbantásokra vonatkozó legifjabb szerződéseket. Julius folyamán a Szovjetunió két nagyerejő földalatti atomrobbantást hajtott végre, mindkettő meghaladta a 150 kilotonnás határt. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti megállapodás értelmében a földalatti atomrobbantások ereje nem haladhatja meg a 150,000 tonna TNT nagyságrendet. Azonban még csak annyit jeleztek a hírszerzők, hogy a szovjet robbantás a 100 és a 200 kilotonna közötti nagyságrendű volt. MOSZKVA — A Szovjetunió ini.p1"—* -tv »Lina a földalatti atomrobbantásokra vonatkozó szovjet-amerikai megállapodást. Naponta többmillió influenzaoltás __________________ Atomerőmű Kelet-Európábán BECS — Juniusbrn tanácskoztak a KGST országok miniszterelnökei Kelet-Berlinben. A tanácskozás egyik eredménye az volt, hogy megegyeztek egy közös, a Szovjetuniót és a keleteurópai országokat bekapcsoló atomerőmű építésében. Ezt a tervet sokan úgy is értékelik, mint a „kelet-európai közös piac”, a KGST vezetőinek újabb kísérletét arra, hogy a régóta vitatott együttműködés valóban gyakorlattá váljon. 1990-re lesz kész hét ország közös terve A terv magában foglalja egy 750.000 voltos erőmű létesítését, amely a hét országot ellátja elektromos árammal. Az erőmű, amikor üzembe fogják helyezni, jelentősen hozzá fognak járulni a hét ország energiaszükségletei kielégítéséhez és az energia megtakarításához. Lázár György beszél Nyugati politikai megfigyelők különösen a magyar miniszterelnök, Lázár György beszédét emelik ki, annak igazolásául, hogy azok a kis tagállamok, amelyek energiaforrásokban és ásványi kincsekben szegények, külön gondnak néznek elébe, ahogy a világpiacon mind az ásványi kincseknek, mind az energiaforrásoknak az ára rohamosan emelkedik. Lengyelországban nemrég került sor zavargásokra, s valamennyi kelet-európai országban hasonló gondokban élnek a vezetők: a világgazdaság változásai különösen kiszolgáltatottá teszik a kisebb országokat, s különösen abban az esetben, ha — Magyarország ennek tipikus példája — az illető ország szegény energiaforrásokban. Lázár György három területen javasolta a fejlesztést Lázár György három fő hibát emelt ki, hangsúlyozva, hogy nem válaszolt a KGST vezetése rugalmasan a megváltozott nemzetközi viszonyokra, s ennek alapján javasolta, hogy: 1.) Fejlesszék a kelet-európai országok (és a KGST) kapcsolataikat a fejlődő (Harmadik Világ) országokkal, s ezáltal a nyersanyag- és energiaforrások uj exportálóival kerülnek jobb kapcsolatba. Tegyenek a szocialista országok határozott lépéseket a mezőgazdaság problémáinak megoldására, beleértve az élelmiszeripart (mivel a mezőgazdaság problémái állandóan visszatérnek Kelet-Európábán és a Szovjetunióban). 3.) Tegyenek meg mindent, hogy végre valóban kialakuljon a KGST országok integrációja azon a szinten, ahogy az az egyes országok és a nemzetközi gazdasági helyzet indokolnák. A 80 éves ,,nagyhercegnő” magányos élete PÁRIZS — Junius 19-én volt 80. születésnapja Mrs. Wallis Simpsonnaíc, VII. Edward angol király özvegyének, akinek nevét talán a fiatalabbak nem is ismerik — annál iobban__az idősebbek. Ö volt az a gyönyörű fiatal lány. akiért VIII. Edward angol király lemondott trónjáról. Ez a felvétel házasságuk boldogabb korszakában készült a volt angol királyról, Edwardról és feleségéről A 80. születésnapot nem pompával és vidámsággal ünnepelték. Nem is volt semmi •celebrálás sem Londonban, sem Párizsban, ahol a 80 éves windsori hercegnő a Bois de Boulogne egyik palotájában él. A 80 éves hercegnő, aki 1972-ben veszítette el féijét, beteg és teljesen lefogyott. Alig vannak barátai — sorra halnak meg. Néha Charles herceg, az angol trónörökös tak, Párizsba költöztek és békésen éltek. A nemzetközi és a párizsi társasági élet fénypontjai voltak, de VIII. Edward tulajdonképpen visszavonult a közélettől. A hercegnőnek nincs gyermeke és igy teljes magányban él — a világhír emlékeivel. Hirdessen lapunkban! látogatja meg, s még ritkábban Lord Mountbatten. A hercegnő is csak egyszer látogatott el Angliába, mióta férje meghalt. 1936-ban világszenzáció volt, hoev Vili Edward beleszeretett a csodálatosan szép Mrs. Wallis Simpsonba, s ezért le kellett mondania trónjáról. Ezt követően összeházasod-
