Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1976-08-05 / 32. szám

ML OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Thursday, August 5,1976 SOMODY PAL Könyvesboltjában (a MAGYAR HÍRADÓ képviselete) MAGYAR KÖNYVEK és HANGLEMEZEK, AJÁNDÉKTÁRGYAK, FESTMÉNYEK, stb. bőséges választékban kaphatók 216 SOMERSET ST.. NEW BRUNSWICK, N. J. TEL.: 846-8877 MEXICÓI KÉPESLAP A TOLLASKIGYÓ VÁROSA: MEXICO CITY Koszorúk, csokrok, vágott és cserepes virágok minden alkalomra FRANKLIN FLOWER SHOP magyar virágüzlet 93 DOUGLAS AVENUE SOMERSET, N. J. Tel.: KI 5-4234 A. SIMKO and SONS BÉLYEGGYŰJTŐK, FIGYELEM! j Mindenféle bélyeget adok, ve­szek. Legritkább magyar bé­lyegekkel is rendelkezem. Ara­im méltányosak. írjanak, vagy telefonáljanak: L. I. DIENES 222 AMBOY AVENUE Moiudwn* N. J. 08840 T«L (201) 548-1389 A Harmadik Világ sqját információs rendszere UJ DELHI - Indira Gandhi indiai miniszterelnöknő arra szólította fel a Harmadik Világ országait, hogy igyekezzenek saját tömegkommunikációs rendszereiket kialakítani, hogy ne függjenek a jelenlegi túlzott mértékben a legnagyobb nyugati hir- és televíziós ügynökségektől. Gandhi szerint az informá­ció terén legalább olyan fontos „önellátónak és önfenntartónak lenni” a Harmadik Világ országainak, mint a technológia terén. HA GYÁSZ EBI... forduljon bizalommal honánk MITRUSKA FUNERAL HOMES NI-685 Cortland Stmt. Parfb Amboy. N. J. és NI Now Brunswick Avaouo, < Fords. N. J. Telefon szám VA 6-ini Amikor leveleit, vagy más postai küldeményeit címe­zi, feltétlen írja a helység-Ipc lal név után a postád ZIP CODE SZAMOT I Legtöbb tele fonkönyv- I leghátulsó sárga oldalán fel vannak sorolva az ille­tő körzet helységeinek postai Zip-számai! Távo labbi Zip-számokért tele fonáljon a postára. Anglia: „szorítsuk meg a nadrágszyat!” LONDON — A Labour Govern­ment vezetői arra hívták fel az I angolok, skótok, Írek és walesiek | figyelmét, hogy az életszínvonal további csökkenésével számol- i hatnak. Az árkontroll bizonyos csök­kenését javasolják, de valószínű, hogy az árak emelkedése nem lesz jelentős. Mindenesetre, javasolják Nagy Britanna lakosságának; készüljenek el arra, hogy még tovább kell a nadrágszijat szorítani. J REPŰLÖ­­ES HAJÚ-JEGYEK Bevándorlási és utazási ügyek szakszerű intáaáee "IKKA" és "TÜZEK" küldemények Pénzküldés — Minden - féle biztosítás KOSA AGENCY 24 LIVINGSTON AVE. New Brunswick, N.J. TeL CH 8-6100 Nagy szárazság Európában LONDON — Immár hónapok óta veszélyes méreteket öltött a szárazság, illetve a forróság Nyugat - Európa több országá­ban. Franciaországban az aratás eredménye katasztrofális; 10-40 százalékkal alacsonyabb a ter­méshozam az átlagosnál. Angliában a fű sok helyen olyan száraz, hogy nem alkalmas többé a legeltetésre. Számos erdőben nagy tüzek voltak a forróság következtében, amelyek „öngyulladás” követ­keztében ütöttek ki. MEXICO CITY - Mexikó gyermekkorom óta izgatta fan­táziámat. Kikkel „jártam” ed­dig az almékok, aztékok, maják birodalmában? Olvastam köny­veket a „beszélő kövekről”; megismerkedtem „a maja papok titkával”, Bernan Diazzal, Cor­­tezkrónikás kortársával a part­raszállástól Mexikó elfoglalásáig végigjártam a konkvisztádorok útját; Prescot részletesen bemu­tatta Mexikó meghódítását; a kódexek, a spanyol papok fel­jegyzései a nép érzelmeit, szo­kásait, hagyományait tárták fel előttem. Élvezettel jártam végig, a magányosság labirintusát”, Octavio Pazzal, a spanyol nyel­vű irodalom egyik legnagyobb élő alakjával, ő vezetett be Mexikó életébe, gondolatvilágá­ba. A TOLLASKIGYÓ HELYETT CORTEZ ÉRKEZETT Ciudad de Mejico, Mexico City, Mexikóváros. Város? Ma­gyarország egész népessége el­férne benne. A világ tiz legnagyobb metropolisa közé tartozik, tízmilliónál is töb­ben élne az Anahuac fenn­síkon, 2300 méter magasan. Az Újvilág legrégebbi városa. Teremnyi nagyságú maketten látható milyen volt Tenoch­­titlan — Mexikóváros elődje — mielőtt a spanyol hódítók meg­jelentek. Egy gombnyomás és a múzeumi készülék megszólal, a virágzó indián főváros történetét halljuk. 1325-ben a Texcoco-tó szigeteire impozáns várost épí­tettek az aztékok. A lagúnák között csónakon közlekedtek, akárcsak Velencében. Paloták, piramisok emelkedtek a szige­teken, a gondosan tervezett vá­rosnak csatornahálózata, vízve­zetéke volt. 1521-ben az azték, helyesebben a mexica nép (ebből származik az ország elnevezése) fővárosában mintegy nyolcvan­­ezren éltek. Abban az időben Párizsnak százezer, a legna­gyobb spanyol városnak, Sevil­lának negyvenötezer lakója volt. II. Montezuma tisztelettel fogadta Hernando Cortezt. Az indián uralkodó hitt a jóslat­nak, hogy „kelet felől fehér ember képében tér vissza a Tollaskigyó-isten”. Későn esz­mélt, hogy nem istent, álnok kígyót melengetett. A hódítók földig rombolták az azték biro­dalom virágzó központját. Uj- Spanyolország fővárosát a ro­mok fölé építettek. Mexikóváros három arca: az indián, a spanyol és a független mexikói látványosan rajzolódik ki. Néhány évvel ezelőtt hetvene­zer ember részére uj város­negyedet kezdtek építeni ott, ahol egykor Tlatelolco kulti­kus központ állt. A földgya­luknak hirtelen megállját paran­csoltak a régészek. Rendkívüli rommezőre találtak. Piramisok, templomok alapjai kerültek felszínre, köztük a véres kultusz­ra emlékeztető „koponyapira­mis”. A leírások szerint e piramist koponyák tízezreiből emelték. Százhetvenet ástak ki... A Zócaló a főtér. Minden mexikói városban van egy zócalo, magyarul: alkotmány tér. Nagystílű tér, egyike a leg­nagyobbaknak az amerikai föl­részen. Minden oldalát épület­kolosszusok határolják. A katedrális a tér „csipkés szegélye”. 1573-ban kezdték el épiteni, s csak a múlt században fejezték be. A templom kerítése előtt férfiak ülnek. Először cipő­­pucolóknak néztem őket, köze­lebb érve olvasom az előttük felállított kis táblákat: „Szo­bafestő munkát keres...”, „Kár­pitos munkát kér...”. Azt mondják, ez a vidékről érke­zők munkapiaca. INDIÁN PIAC Egészében nem szép a város. Túlságosan nagy, nyomasztó. De részleteiben gyönyörű. Egy vá­rost csak sétálva lehet megismer­ni, de Mexikóvárosban husz­­harminc kilométeres utcák is vannak. Az „Angyal”, Mexikó­ban nem Simon Templar, a Füg­getlenségi emlékmű tetején ötven méter magasban lebeg. A végtelen hosszú Paseo de la Re­formén az iránytű szerepét töl­tötte be, az Angyal után tájékozódtam. Ez az Angyal egyszer elhagyta az őrhelyét, az 1957-es földrengéskor a földre „szállt”. Viszont, a negyven­négy emeletes latin-amerikai to­ronynak egy ablaküvege sem repedt meg. Ahová lehetett, metróval utaztam. Az írástudatlanok ré­szére egyes helyeken képes tábla jelzi az állomásokat. A földalatti is őriz romokat, a múlt emlékeit a helyszínen hagyták. A Bazaar Sabado, a hires szombati indián piac vonzza a látogatókat. A piac zárt, kis tér. Rendkívül tarka, az indiánok szeretik az élénk, harsogó színeket. Férfiak, nők, gyerekek ülnek a folklór tárgyak halmazá­nak közepén. Nézegessen ked­vére a vevő, vegye kezébe a fa­háncsra festett naiv képeket, gyönyörködjék a finom rajzolatú madarakban, virágokban. Köz­ben az indián nő kézimun­kázik, kosarat fon, szoptatja csecsemőjét. Falat képeznek a gyöngyök, gyöngysorok, színes füzérek. Kaphatók már egy-két pesoért is. „Amit a senora a kezébe vett, az türkiz...” — mondja kedvesen, figyelmezte­tően az indián nő, a kő ára ugyanis több mint borsos. Talán a napimádat hatása a sok aranyló sárga. Mellette a szivárvány minden színe a szőt­teseken. Keletje van a bő, hímzett indián blúzoknak. A virágoskertek pompáját va­rázsolják az ingvállakra, s meg döbbentő, hogy hasonlítanak a mi kalocsai kézimunkánkra. A kultikus tárgyak dísztárgyakká alakultak, naiv tarka madarak, apró állatok sorkoznak rajtuk. A sarkon a régi udvarház ma bazár, iparművészeti tárgyakat árulnak. A négyszögletes, ár­kádsoros udvar kávézó, közepén szökőkuttal. A viz sugara alatt gyümölcs-csendélet: friss diny­­nyével, naranccsal, ananásszal, mangóval, papájával díszítették a szökőkutat. Szilágyi Éva PÁRIZS — A Szajna partján áll a New York-i Szabadság-szobor eredetije. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents